Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 691 termelőszövetkezetben megvalósított összes be­ruházások értékének 50%-át. A kedvezmény szempontjából saját erő minden olyan ráfordítás, ami a fel nem osztható szövet­kezeti alap előírt növelésébe beszámít. A saját erő után nyújtott hitelelengedést a be­ruházás évében úgy kell végrehajtani, hogy a ter­melőszövetkezet összes beruházási hitelállománya az elengedett összeggel csökkenjen. b) A teljes bekerülési költségekből — a földmű­velésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen megállapított feltételek teljesítése ese­tén — a következő mértékű hitelelengedést lehet nyújtani: tehénistálló — — — — — '15% szabadtartásos tehénistálló — 35% növényházak, hollandi ágyak — 50% öntözőtelepek, víztárolók, öntö­zés céljára épített kutak — 50% halastó _ — — — 30% egyszerű kivitelezésű sertésfiaz­tató. sertésszállás, juhhodály, növendékmarha-istálló, barom­fiól, csibenevelő — — — 30% kis- vagy nagyfeszültségű csat­lakozóvezeték, transzformátor­állomás — — — — — 100% gyümölcsös- és szőlőtelepítés az I. fejezet 2. pontjában foglalt megkülönböztetés szerint — 50, ill. 80% Útépítésnél a földmunkákat a termelőszövetke­zeteknek saját erőből kell elvégezniök. Kőszállí­táshoz — a távolságtól függően — az állam segít­séget nyújt. Az útépítés további költségeit álta­lában az állam viseli. c) Ha a termelőszövetkezet építkezéseit a megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda bonyolítja, az állam a költségek 70 százaléka erejéig terjedő hitelelengedés formájában támogatást nyújt az építési beruházások típus- és ajánlott műszaki tervdokumentációinak a helyszínre alkalmazásá­hoz (adaptálásához). 5. A termelőszövetkezetek részére nyújtott be­ruházási hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy az összhangban álljon az állóeszköz amorti­zációs idejével, megtérülésével és a termelőszövet­kezet teherbíróképességével. Ezek figyelembevéte­lével a beruházási hitel lejárata 35 évig is terjed­het. A beruházási hitelek törlesztését a termelő­szövetkezetek lehetőleg már a beruházás üzembe­helyezésekor, de legkésőbb az attól számított har­madik évben kezdjék meg. 6. A termelőszövetkezetek a tagok felesleges gazdasági épületeinek és építőanyagának, vala­mint az állami tulajdonban levő épületeknek meg­vásárlásához középlejáratú hitelt vehetnek igény­be. Az állami tulajdonban levő épületeket a ter­melőszövetkezetek forgalmi értékben vásárolhat­ják meg. 7. A Kormány felhatalmazza az építésügyi mi­nisztert, hogy a kivitelezők munkájának összehan­golása érdekében — az Országos Tervhivatal el­nökével egyetértésben — kijelölje a termelőszö­vetkezeti építkezéseket végző állami (tanácsi) épí­tőipari vállalatokat, szövetkezeteket és kisiparoso­kat. 8. A beruházások kellő időben való megvalósí­tása érdekében el kell érni, hogy a régi termelő­szövetkezetek a beruházási terveket olyan időben dolgozzák ki, hogy a téli hónapokban jelentkező szabad munka- és fogaterő e beruházásokhoz fel­használható legyen. A termelőszövetkezeteknek nyújtandó állami támogatásról legkésőbb a ter­melőszövetkezeti tervek megerősítésekor dönteni kell. Törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkeze­tek építkezéseihez szükséges tervek adaptálásáról a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda és a felügyelete alá tartozó egyéb tervező szervek útján gondoskodjék. 9. Az építésügyi miniszter szakmai felügyeleti jogköre és felelőssége — függetlenül a kivitelezés módjától — valamennyi termelőszövetkezeti épít­kezésre kiterjed. s 10. Az eddig megvalósított beruházásoknál to­vábbra is fenn kell tartani a határozat megjele­nése előtt megállapított kedvezményeket. V­I Segéd- és feldolgozóüzemek, házi építőbrigádok. I Kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek ott, ahol hasonló üzemi tevékenység hiányában a nép­gazdaság érdekei azt szükségessé teszik, az eddi­ginél nagyobb gondot fordítsanak a segéd- és fel­dolgozóüzemi tevékenységre. Elsősorban a helyi erőforrások kihasználásával biztosítsák saját gaz­dasági szükségleteik kielégítését, ezen túlmenően tagjaik és általában a falusi lakosság részére is nyújtsanak szolgáltatásokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom