Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 57. szám

57. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 541 megilleti, hogy a termelőszövetkezetben egy naptári év folyamán hány munkaegységet szerez. (6) A jövedelemkiegészítés engedélyezéséről a nyugdíjat folyósító szervet értesíteni kell. A jövedelemkiegészítést — legkorábban a nyugdíj szüneteltetésének első hónapjától kezdve — a jogosult részére havonta előre kell folyósítani. 20. §. (1) A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nyugdíjas szakembert a dolgozóknak járó betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg. (2) Ha a jövedelemkiegészítésben részesülő nyugdíjas szakember a termelőszövetkezet tagja, a betegségi biztosításnak mindazon szolgáltatásaira jogosult, amely őt nyugdíjasként megillette, azzal az eltéréssel, hogy kórházi ápolás a termelőszövekezeti tagokkal azonos feltételekkel és mértékben jár részére. E rendelkezések megfelelően irányadók a nyugdíjas szakember családtagjaira is. (3) Az előző bekezdésben említett biztosítás költségeinek fedezésére a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a termelőszövetkezetben tagként működő nyugdíjas szakemberek jövedelemkiegészítése után — az SZTK évenkénti egyszeri elszámolása alapján — 5%-ot köteles az SZTK-nak átutalni. 21. §. (1) Az a nyugdíjas szakember, aki nyugdíját a termelőszövetkezetben való működés megkezdését követően az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. számú határozat, illetőleg e rendelet korábbi 19. §-a alapján megkapta, vagy jelenleg is megkapja, a R hatályba lépését követően — nyugellátás helyett — a R 1. §-a szerint az 1963. évi december hó 31. napjáig terjedő idő még hátralevő tartamára jövedelemkiegészítésre jogosult, ha a termelőszövetkezetben betöltött elnöki, mezőgazdászi vagy könyvelői munkakörének legalább az említett, időn át való további ellátására írásbeli kötelezettséget vállal és a jövedelemkiegészítéshez szükséges egyéb feltételeknek is megfelel. (2) Ha a nyugdíjas szakember az 1.010/1959. (IV. 3.) Korm. számú határozatban, illetőleg e rendelet korábbi 19. §-ában megállapított egy éves időtartamot a termelőszövetkezetben még nem töltötte el és az egy évet meghaladó működésre írásbeli kötelezettséget nem vállal, vagy a jövedelemkiegészítés folyósításához szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg, az egy év hátralevő tartama alatt nyugdíjára az említett jogszabályok szerint továbbra is jogosult. 22. §. (1) A nyugdíjas szakember jövedelemkiegészítése után a 10%-os betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a dolgozót terhelő ' 3%-os nyugdíjjárulékot a jövedelemkiegészítésből levonni nem kell. Ha a nyugdíjas szakember a termelőszövetkezet tagja, köteles viselni a termelőszövetkezeti tagokat terhelő betegellátási és balesetbiztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulékot* Munkaszerződéssel történt alkalmazás esetében a betegségi biztosítási és a nyugdíjjárulékot — ideértve a dolgozót terhelő 3%-os nyugdíjjárulékot is — a dolgozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell leróni. (2) A jövedelemkiegészítést a jogosult részére betegségének ideje alatt is teljes egészében folyósítani kell. 23. §. A 19—22. §-ban foglaltakon felül a jelen rendeletben szabályozott egyéb kedvezmények a nyugdíjasokra nem vonatkoznak." 4. §• A Tszr. 20. §-ának számozása 24. §-ra változik. 5- §• E rendelet rendelkezéseit 1960. évi szeptember hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Losonczi Pál s. k., földművelésügyi miniszter. A belkereskedelmi miniszter 84/1960. (K. É. 32.) Bk. M. számú utasítása a vendéglátóiparban kötelező ruhatári díjakról. (Nem teljes szöveg.) '* Az állami vendéglátóipar magasabb osztályba sorolt ' egységeiben a ruhatár igénybevételét a következőképpen szabályozom: >• 1. Az első osztály és ennél magasabb kategóriába sorolt vendéglátóipari egységekben a ruhatár használata köte-' lező. A ruhatári díj az üzlet osztályba sorolásától és a ruha* tárban elhelyezett tárgyak számától függetlenül szemé- V lyenként egy forint. Díjtalan a ruhatár használata a délí közétkeztetési időtartam alatt a közétkeztetési jegyet felmutatók részére. 2. Az 1. pontba tartozó vendéglátóipari egységekben a vendégek számára jól látható helyen táblát kell kifüggeszteni, amely szerint a vállalat csak a ruhatárban elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget. 3. Az utasítás 1960. szeptember hó 1. napjával lépett hatályba. Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese.