Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 50. szám

50. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 449 szakemberrel egyetértésben állapítja meg. A szakember a közvetlen szakmai irányítást a járási mezőgazdasági osztály vezetőjétől kapja. A számviteli szakemberek termelőszövetkezeti könyveléssel kapcsolatos ismereteinek megszerzését a járási tsz-főkönyvelők kötelesek elősegíteni. 2. A szakemberek munkáját a megyei mezőgazdasági osztály állandóan ellenőrizze és ha valahol nyomós ok miatt azt állapítaná meg,, hogy a kiküldött szakember nem alkalmas a feladatává tett munka elvégzésére, akkor — amennyiben központi szerv részéről kiküldött szakemberről van szó — a megyei mezőgazdasági osztály vezetője javaslatot tehet a Földművelésüg; i Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának a szakember visszarendelésére. A Szövetkezetpotikai Főosztály ennek alapján az ügyet a szakembert kiküldő főhatósággal, illetőleg szervvel együttesen megvizsgálva, intézkedik a visszarendelés felől. A visszarendelt személy h lyett más szakember kiküldéséről az illetékes "ohatóság (szerv) gondoskodik. Ha a munka ellátására való alkalmatlanság miatt a megye területéről kiküldött szakember tekintetében merül fel a visszarendelés szükségessége, akkor a megyei mezőgazdasági osztály — az MSZMP megyei pártbizottságával és a megyei tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben — a megye területén belül közvetlenül hajthat végre személycserét a szakembert kiküldő szerv megyei vezetőjével való megállapodás szerint. Az ilyen személycserét azonban a Szövetkezetpolitikai Főosztályhoz be kell jelenteni. 3. A megyei mezőgazdasági osztály vezetője a szakemberek beosztásakor — a már korábban megadott tájékoztatásnak megfelelően — a következők szerint járjon el: elsősorban az 5000 kat. holdnál nagyobb termelőszövetkezetekbe, mégpedig a legjobb, illetve a legnagyobb tapasztalattal rendelkező szakembereket kell beosztani, másodsorban a szervezetileg és gazdaságilag még gyenge termelőszövetkezetekbe kell mezőgazdászt biztosítani, harmadsorban pedig a járási mezőgazdasági osztályokhoz általában egy, legfeljebb két szakembert lehet kiküldeni. A többi szakembert azokba a termelőszövetkezetekbe kell irányítani, ahol még nincs szakember és arra rászorulnak. A kiküldött szakembereket egy évig ugyanabban a termelőszövetkezetben, illetve járásban kell hagyni, ahová beosztották őket. 4. A kormányhatározat értelmében a kiküldött szakemberek a kiküldetés tartama alatt munkabérüket, általában a munkaviszonyukkal kapcsolatos jövedelmüket jelenlegi besorolásuk szerint eredeti munkahelyükről kapják. A kiküldött szakemberek továbbra is a kiküldő szervük alkalmazásában maradnak. Esetleges bérezési, egyéb munkaügyi stb. problémáikkal saját szervükhöz (főhatóságukhoz) forduljanak. Változatlanul megilleti őket a jelenlegi besorolásuk szerint járó alapbér, valamint mindazoknak az egyéb juttatásoknak átlaga, amelyeket a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezései (Mt. V. 140. §-a) szerint az átlagkereset megállapításánál figyelembe kell venni (pl. prémiumok). Egyes közszolgálati alkalmazottakat megilleti a korpótlék is. Természetesen továbbra is megilletik a kiküldött szakembereket a kiküldő szervvel fennálló munkaviszonyukból folyó összes jogok és kedvezmények (pihenőidő és szabadság, üdültetés, fokozatos előléptetés, közszolgálati alkalmazottaknál MÁV arcképes igazolvány stb.). 5. A kiküldött szakemberek a társadalombiztosítás, nyugdíj és családi pótlék szempontjából továbbra is az eredeti munkahelyükön reájuk vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak, tehát őket sem a járáshoz, sem a termelőszövetkezethez történő beosztásuk esetén az SZTKnál bejelenteni nem kell. A termelőszövetkezetek részéről adott munkaegységrészesedés (nrémium, jutalom) után társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot leróni nem kell. Az ilyen dolgozók nyugdíjának megállapításakor viszont a termelőszövetkezettől kapott különféle juttatásokat figyelembe venni nem lehet [67 1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelets 30. §-a; 5/1959. (V. 8.) Mü. M. sz. rendsiet2 109. §-a]. 6. A kormányhatározat értelmében azok a szakemberek, akik a járási mezőgazdasági osztályhoz kerülnek, ottani működésük egész ideje alatt napidíj (élelmezési költség) címén havi 900 Ft kiküldetési átalányra és szállásköltség címén — a 30 napot meghaladó időn túl is — a ténylegesen felmerült és igazolt szállásköltségekre jogosultak. Ennek alapján, báj a kiküldetés időtartama egy év, tehát a 30 napot meghaladja, az élelmezési költséget, valamint a szállásköltséget nem az úgynevezett tartós kiküldetésre vonatkozó szabályok, hanem a kormányhatározat idézett rendelkezése szerint kell elszámolni. A járási mezőgazdasági osztályhoz beosztott szakemberek havi 900 Ft összegű kiküldetési átalánya a működésük egész tartama alatt felmerült napidíj (élelmezési költség) biztosítása címén kerül folyósításra, a dolgozót tehát e 900 Ft-os átalányon felül egyéb élelmezési költségtérítést nem számíthat fel. Az átalánynak megfelelő összeg a járási mezőgazdasági osztályhoz a kormányhatározat alapján beosztott valamennyi szakembert megilleti. A dolgozó az élelmezési költségen felül olyan összegű szállásköltség-térítésre tarthat igényt, amely igazoltan ténylegesen felmerült. Ahol szálloda nincs és a kiküldött magánszállást vesz igénybe, a szállásért általa ténylegesen kifizetett összeget — szabályszerű nyugta alapján — a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja. A dolgozó a havi 900 forintos átalányon és a szállásköltségtérítésen felül egyéb — a járási tanács végrehajtó bizottsága dolgozói részére megállapított térítésre (pl. motorkerékpár-, kerékpárhasználati díj' stb.) nem tarthat igényt. 7. Az előbbiektől eltér a kormányhatározatnak a termelőszövetkezetekbe kerülő szakembereket megillető kiküldetési és szállásköltségre vonatkozó rendelkezése. E szakemberek kiküldetését ugyanis az egy hónapi időt meghaladóan tartósnak kell tekinteni. Közszolgálati alkalmazottak részére tehát kiküldetésük első 30 napjára napi 31 Ft, a 31. naptól a 60. napig terjedő időközben napi 25 Ft, a 61. naptól kezdődőleg pedig napi 19 Ft élelmezési költség jár. Az élelmezési költség a termelőszövetkezetbe került valamennyi szakembert megilleti. Szállásköltség •címén a termelőszövetkezetbe beosztott dolgozó a kiküldetés első 30 napjára — ha nem tud szállodában megszállni — városokban napi 20 Ft, községekben napi 15 Ft szállásköltséget számolhat fel, mely összeg fűtési időszakban 5—5 Ft-tal felemelhető. A 31. naptól kezdődően pedig a szállásköltség 50%-át számíthatja fel. A vállalati dolgozó részére — kiküldetési kategóriától függően — az első 30 napra 37, illetőleg 31 Ft, a 31. naptól a 60. napig 30, illetőleg 25, a 61. naptól pedig 23, illetőleg 19 Ft élelmezési költség jár. Szállásköltség címén — amennyiben szállodát nem tud igénybevenni — az első 30 napban napi 10 Ft-ot, a 31. naptól kezdve pedig napi 5 Ft-ot számíthat fel. Ingyenes szállás esetén szállásköltséget nem lehet felszámítani. 8. A kormányhatározat értelmében a kiküldetéssel kapcsolatos költségekről a kiküldő szerv köteles saját költségvetésében gondoskodni. Ennek megfelelően a kiküldetési költségek elszámolása, illetőleg azok felvétele a kiküldő szervnél történik. Célszerű, hogy a szakemberek minden hónapban egy alkalommal, hazautazásukkor számoljanak el a kiküldő szervnél és vegyék fel az őket megillető kiküldetési (élelmezési) és szállásköltséget. Az elszámolást olyan módon kell végezni, amint az a kiküldő szervnél az egyéb kiküldetések útiszámla elszámolásainál szokásos. Mind a járáshoz beosztott szakemberek kiküldetési átalányának, mind a termelőszövetkezethez beosztott szakemberek élelmezési költségének elszámolásánál a járási mezőgazdasági osztály, illetőleg a termelőszövetkezet írásbeli igazolását be kell mutatni arról, hogy a dolgozó az 2Az idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye 1958. évi 94., illetve az 1959. évi 39. száma közli.