Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 41. szám

344 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám Vegyes rendelkezések Visszatartott háztáji földeknek a községfejlesztés során történő elidegenítése. A mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról szóló 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet 28. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a termelőszövetkezet tagja a saját tulajdonban levő, visszatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőségben vagy zárt kertben fekvő részével mint személyi tulajdonnal szabadon rendelkezik, de ha azt elidegeníti, a termelőszövetkezettől háztáji földet nem kaphat. Adott esetben vitássá vált, hogyan kell értelmezni e rendelkezést akkor, ha a visszatartott háztáji föld a községben olyan helyen fekszik, ahol a község fejlődése indokolttá teszi a visszatartott háztáji földnek vagy egy részének mások által házhelyként való felhasználását; Figyelembe véve egyfelől a községfejlesztéshez és a házhelyek árának helyes alakulásához, másfelől a termelőszövetkezeti közös gazdaság indokolatlan csökkentésének megakadályozásához fűződő érdekeket, az az álláspont helyes, hogy az idézett jogszabályi rendelkezést következetesen alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a termelőszövetkezeti tag a visszatartott háztáji földet vagy annak egy részét saját elhatározásból, szerződés útján maga idegeníti el. Ennek -megfelelően nem kaphat háztáji célra vagy a háztáji föld kiegészítésére a termelőszövetkezettől földet az a tag, aki a visszatartott háztáji földnek a belterületen (tanyai belsőségben, zárt kertben) fekvő részét eladta, elajándékozta vagy elcserélte. Más a helyzet, ha a szóbanlevő háztáji földet vagy annak egy részét a községfejlesztési terv magvalósítása érdekében házhelyalakítás, lakó- és gazdasági épületek, üzem, gyár stb. létesítése céljára hatósági intézkedés alapján (pl. kisajátítás útján) igénybeveszik. Ilyenkor nem önkéntes elidegenítésről, Lanem a tulajdonjognak közérdekből történő megvonásáról van szó, így nem lehet helye az idézett korlátozó rendelkezés alkalmazásának. Ebben az esetben tehát a tag a tulajdonában volt visszatartott háztáji föld helyett — tekintet nélkül a föld tulajdonáért kapott kártalanításra — az alapszabályszerű kereteken belül kaphat használatba háztáji földet, illetőleg kiegészítést a termelőszövetkezet közös földjeiből. Ily módon megakadályozható az is, hogy a házhelyek ára spekulációs törekvések folytán indokolatlanul emelkedjék. Földművelésügyi Minisztérium. A Földművelésügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium együttes közleménye az 1981. évben megvalósítandó termelőszövetkezeti építkezések kivitelezői kapacitásának biztosításáról. Az 1961. évi termelőszövetkezeti építkezések tervszerű megvalósítása, valamint az ügyvitel egyszerűsítése érdekében a kivitelezői kapacitás megtervezésénél az alábbiak szerint kell eljárni: 1. A Földművelésügyi Minisztérium az 1961. évi termelőszövetkezeti építkezések tervezésére utasítást adott a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok vb. mezőgazdasági osztályai (továbbiakban: tanács) részére és ezzel egyidejűleg közölte az 1961. évi előzetes építési beruházási keretszámokat. A tanács az utasítás figyelembe vételével megtervezi a termelőszövetkezetek 1961. évi építkezéseit és ezenbelül azt, hogy milyen kivitelezésben (ÉM., tanácsi, OKISZ, házilagos, stb.) kívánja azokat megvalósítani, s azt megküldi a Földművelésügyi Minisztériumnak. A tervjavaslatok öszszesítése után a Földművelésügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium az Országos Tervhivatallal, a kivitelező hatóságokkal és a tanácsokkal történő egyeztető tárgyalásokon alakítja ki a tanácsok 1961. évi építési, beruházási keretét. A kivitelezői bontásban kialakított előzetes tervszámokat a Földművelésügyi Minisztérium a tanácsokkal, a kivitelező hatóságok pedig — előzetes kijelölésként — a felügyeletük alá tartozó kivitelezőkkel -közlik. Az előzetes tervszámok és kijelölések a megvalósítandó építési programot forintban — tehénistállók kivitelezése esetén ezenbelül férőhelyben — határozzák meg. 2. A tervszámok és a kijelölések alapján a tanácsok közvetlenül állapodnak meg — tételesen — az előzetesen kijelölt kivitelezőkkel az elvégzendő munkákra. A kivitelezőkkel történő megállapodásoknál a 10.263/1959. számú G. B. határozat 2. pontját kell alapul venni. Véleményeltérés esetén — a kivitelező hatóságok bevonásával — az Építésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium dönt. 3. A kivitelezőkkel történt megállapodásokat mindkét fél által aláírt, tételes létesítményjegyzékbe kell foglalni és a tanácsok a jegyzékek 2 példányát a Földművelésügyi Minisztériumnak, a kivitelezők pedig felügyeleti hatóságaiknak küldik meg folyó évi szeptember hó l-ig. A tételes megállapodások alapján az építkezések előkészítését (adaptálását) meg kell kezdeni. 4. A hatósági megállapodásokat a tételes megállapodások figyelembe vételével a kivitelező főhatóságok és a Földművelésügyi Minisztérium kötik meg. 5. A tételes megállapodásokat a beruházó a kivitelezővel egyetértésben, indokolt esetben módosíthatja. A módosítás nem járhat a jóváhagyott keretszámok és mutatók megváltoztatásával és a kivitelezők anyagigényességének növekedésével. A módosításokról csak véleményeltérés esetén kell a főfelügyeleti hatóságokat értesíteni. Horváth István s. k., Papp Lajos s. k., a Földművelésügyi az Építésügyi Minisztérium Építési, Minisztérium Beruházási, Ellátási lg. Szakigazgatási Főosztávezetője. lyának vezetője. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza, Kiadja: Magyar Kn-r.Vórtv Lapkiadó Vállalat. Kiadásért felelős: Hegedűs L. Ákos. B'!f"íinpe;i, V.. Ba^s^-^^íljr.c-'.lív llt 78. I. Telefon: 121—592, 118—007. (7. 58.) Terieszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál. Budapest. V., lózsef nádor tér 1. Telefon: 183—T2. 180—850. 606374.2 — Zrínyi Nyomda, Budapest.