Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 39. szám
326 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám Kormányrendelet és határozat A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 31 1960. (VI. 14.) számú rendelete a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában átmenetileg tartható állatállományról. Mindaddig, amíg a közös állattartás feltételei az új és a területileg jelentősen megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is országosan megvalósulnak, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1960. évi 8. számú törvényerejű rendelet 9. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,a következőket rendeli. h §• Az 1959. évi január hó 1. napja után alakult vagy jelentős területtel megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) tagja nevelési vagy hízlalási szerződéssel lekötött sertést, illetőleg anyakocát malacaival az 1960. évi 8 számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet1 29. §-a c) pontjában megállapított kereten felül a közös sertéstartás feltételeinek megvalósításáig, átmenetileg korlátlan számban tarthat háztáji gazdaságában. 2. §. (1) A termelőszövetkezet kérelme alapján a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya engedélyt adhat a tagok háztáji gazdaságában átmenetileg az 1. §-ban említett kereten felül szarvasmarha tartására abban az esetben, ha a beviteli kötelezettség alá eső állatokat férőhely hiányában a közös tartásba bevonni nem lehet. (2) A háztáji gazdaságban kereten felül tartott szarvasmarhát a termelőszövetkezeti tag csak a vezetőség engedélyével idegenítheti el vagy kötheti le szerződéssel; ezt a korlátozást a szarvasmarha járlatlevelére rá kell vezetni. 1 Az idézett törvényerejű rendeleteket — egybedolgozott szöveggel — a Tanácsok Közlönye ez évi 20. száma közli. 3. §. • (1) A termelőszövetkezetek a kereten felül háztáji gazdaságban tartott szarvasmarha és sertés ellátását a közgyűlés határozatának megfelelően, a közös állatállomány szükségletét meghaladó takarmánykészleteknek állami felvásárlási áron történő eladásával vagy természetbeni előleg formájában való kiadásával segítsék elő. Ilymódon elsősorban azokat a tagokat kell takarmány-juttatásban részesíteni, akiknek elegendő takarmánykészletük nincsen és a közös munkában rendszeresen résztvesznek. (2) A kereten felül a háztáji gazdaságban tartott szarvasmarha és sertés minden hozama a termelőszövetkezeti tagot illeti. Ha a szaporulatot a tag értékesíteni kívánja, köteles azt az elővásárlási jog gyakorlása végett a vezetőségnek bejelenteni. 4- §. (1) Az újonnan létesülő termelőszövetkezetek alakuló közgyűlésükön az alapszabály megállapítása alkalmával kötelesek az 1960. évi 18. számú törvényerejű rendelet 1. §-a alapján határozni afelől, hogy a kereten felül átmenetileg a háztáji gazdaságban tartott állatnak a termelőszövetkezet részére való átadása esetén kell-e a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonást eszközölni, vagy a levonás mellőzésével, a bevitt föld arányában kell pénzbeli hozzájárulást fizetni. Azok az 1959. évi január hó 1. napja után alakult vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek, amelyek a rendelet hatálybalépése előtt úgy határoztak, hogy levonást eszközölni nem kell, kötelesek alapszabályukat — átmeneti érvénnyel — megfelelően módosítani. (2) A termelőszövetkezeti tag a kereten felül háztáji gazdaságában tartott szarvasmarhát beviteli kötelezettsége alapján, a járlatlevél egyidejű átadása mellett köteles termelőszövetkezeti közös tulajdonba adni, ha a közös szarvasmarhatartás feltételei megvalósulásával egyidejűleg a vezetőség erre felhívja. Az így átadott állatot a tényleges átvétel alkalmával kell értékelni és a megállapított értéket a tag részére az alapszabályban megállapított módon kell kifizetni. Ha a termelőszö-