Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 26. szám

26. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 223 5- §• A szövőlepke második nemzedéke elleni vegyszeres védekezés befejezése után a bábozódásra szétmászó kifejlett hernyók összeterelésére szükség szerint a szalmaköteges védekezési módszert kell alkalmazni. A szalmaövek egy részét a szövőlepke parazitái, elsősorban a fürkészdarazsak megvédése és szaporítása érdekében, december elején le kell szedni és községenként (városonként) 3—5 db 200—300 literes hordóba vagy betonkádba kell gyűjteni. A hordókat vagy betonkádakat 3x3 mm lyukbőségű dróthálóval lefedve és lekötve, fedett helyen a következő év június 10. napjáig kell eltartani. 6. §• (1) Vegyszeres védekezés esetén a faiskolákra és az utaknak eperfákkal szegélyezett szakaszaira zárlatot kell elrendelni. (2) Szövőlepkével, hernyófészkével vagy bábjával fertőzött növények, növényi részek és növényi termékek szállítása tilos. (3) Növényi eredetű kiviteli küldemények csak olyan útvonalakon szállíthatók és olyan vasúti állomáson vizsgálhatók és rakhatók vagonba, amelyek szövőlepke fertőzésétől mentesek. A kivitelre szánt növényi eredetű küldemények átvétele is csak szövőlepke fertőzésétől mentes átvevőhelyen történhetik. 7- §• E rendelet rendelkezéseinek megszegése vagy kijátszása esetén az 1956. évi 9. számú törvényerejű rendelet2 12. §-ában a bűntettekre, illetőleg 13. §-ában a szabálysértésekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. 8. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 11/1955. (VI. 9.) F. M. számú rendelet3 7—10. §-ai hatályukat vesztik. Losonczi Pál s. k., földművelésügyi miniszter. 2 Az idézett törvényerejű rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1956. évi 30. számában! 3 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 38. számában jelent meg. Az építésügyi miniszter 4 1960. (IV. 17.) É. M.—Á. H. számú rendelete a magasépítési, valamint a város- és községrendezési munkák tervezésének díjazásáról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendelem: A tervezési díjszabások közzététele és alkalmazása. 1. §• (1) E rendelet mellékleteként közzétett magasépítési, valamint város- és községrendezési díj-< szabás (a továbbiakban: díjszabás) kötelező alkalmazását elrendelem. [A díjszabások az É. M. Építésügyi Dokumentációs Irodánál (Budapest, V., Kossuth Lajos u. 17.) szerezhetők be.] (2) A díjszabást az abban meghatározott magasépítési, illetőleg város- és községrendezési tervezési tevékenységet (a továbbiakban: tervezési tevékenység) végző minden állami és szövetkezeti tervező szerv (a továbbiakban: tervező szerv) köteles alkalmazni. (3) A díjszabásban meghatározott tervezési tevékenység más díjszabás, illetőleg árjegyzék alapján nem díjazható. A díjszabás alapelvei. 2. §. (1) A tervezési tevékenységet általában százalékosan vagy meghatározott összeggel — a díjszabásban felsorolt kivételes esetekben a megbízó és a tervező szerv közötti megállapodás (egyezség) szerint — kell díjazni. (2) Százalékosan kell díjazni azt a tervezési tevékenységet, amelynél az építmény kivitelezésének előirányzott költsége megállapítható. A százalékos díjszabás alapja beruházás jellegű építési munkatervezésénél a) értékhatár alatti beruházás esetén a beruházás engedélyezési okmányában [30/1959. (Tg. É. 27.) O. T.—P. M. számú utasítás 3. §-a] feltüntetett; b) tervezési feladat készítése és együtemű tervezés esetén a beruházási programban megadott; c) kivitelezési tervdokumentáció készítése esetén a jóváhagyott tervezési feladatban megállapított építési költség. (3) Felújítási és tatarozási jellegű építési munka esetén a százalékos díjszabás alapja a megbízó és a tervező szerv által egyetértésben a szerződéskötéskor megállapított építési költség.