Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 25. szám

210 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám. (2) Ha a jogosult a találástól számított egy éven belül sem a rendőrségnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi [Ptk. 129. §-ának (1) bekezdése]. (3) A tulajdonjog megszerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek. 4- §• (1) Ha a jogosult a dologért a beszolgáltatástól számított három hónap alatt nem jelentkezett és — a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog esetében — a találó a beszolgáltatáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a rendőrség a talált dolgot értékesíti. (2) A talált dolgok értékesítésére az adók behajtása során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni [32/1957. (IX. 30.) P. M. számú rendelet 70. §-ának (1)—(5) bekezdése] azzal, hogy a talált dolog árát az a vállalat, szövetkezet vagy más szerv állapítja meg, amelynek a dolgot értékesítésre vagy megvételre átadták. 5. §. (1) A közönség számára nyitvaáiló hivatali, vállalati, vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal vagy vállalat alkalmazottjának azonnal átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. (2) Ha a talált dolog átvételére jogosult személy [1. § (1) bekezdés] megállapítható, a hivatal vagy vállalat őt értesíti és jelentkezése esetében részére a dolgot haladéktalanul átadja. m (3) Az olyan talált dolgot, amelynek az átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a hivatal vagy vállalat a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi, vagy pedig — ha a megőrzésre lehetősége nincs — azt a beszolgáltatástól számított nyolc napon belül a rendőrségnek átadja. (4) Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezett, a hivatal vagy vállalat, illetőleg a rendőrség azt a 4. § (2) bekezdése szerint értékesíti. 6. §. Ha a talált dolog — akár romlandósága miatt, akár pedig egyéb okból — nem tartható el, illetőleg nem őrizhető meg, a rendőrség, illetőleg a hivatal vagy a vállalat annak a 4. § (2) bekezdése szerint történő értékesítéséről haladéktalanul gondoskodik. 7- §• (1) Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetében pedig a befolyt öszszeget kell neki kifizetni. Elveszti azonban a jo-* gosult a dolog tulajdonjogára, illetőleg az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik (Ptk. 131. §.). (2) Az a vállalat, szövetkezet vagy más szerv, amelynek a talált dolgot értékesítésre vagy megvételre átadták, az értékesítés során befolyt ösz-* szeget, illetőleg a dolog vételárát a pénzügyminiszter által erre a célra kijelölt bevételi számlára utalja át. Az átutalás megtörténtéről a rendőrséget, illetőleg a hivatalt vagy a vállalatot haladéktalanul értesíteni kell. 8. §. (1) Ez a rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; hatálybalépésével egyidejűleg a 10.250/1948. (X. 5.) Korm. számú rendelet még hatályban levő rendelkezései, valamint a 4.122/1949. (VI. 30.) Korm. számú rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodnak. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. miniszteri rendeletek Az igazságügyminiszter 1/1960. (IV. 13.) I. M. számú rendelete a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem: