Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 24. szám

24. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 205 egészen kivételes esetekben kell státust csatolniok a célhitelek igényléséhez. A vállalat által feltárt, bejelentett normán felüli, illetve felesleges (immobil, inkurrens) készletekre normálkamattal engedélyezhető célhitel abban az esetben, ha a vállalat intézkedési terve mind a készletek hasznosításának módja, mind pedig a végrehajtás határideje tekintetében megfelelő. Magasabb kamat alkalmazására kerülhet sor azonban akkor, ha a vállalat nem teszi meg kellő időben a szükséges intézkedéseket a szóbanlévő készletek hasznosítására. Az indokolatlanná vált célhitelek visszavonása tekintetében továbbra is követik a fiókok azt a gyakorlatot, hegy a hitel visszafizetését csakis a hitelfeltételek teljesítése esetén fogadják el, és addig a hitelt — az eset körülményeinek megfelelő kamat felszámítása mellett — az elszámolatlan hitelek számláján kezelik. Fedezetvizsgálattal kapcsolatos kérdések. A hitelkönnyítésekben részesülő vállalatok üzemviteli hitelkeretét — az előzőekben foglaltak szerint — az év folyamán a vállalat kezdeményezése nélkül nem csökkentjük. Az üzemviteli hitel felhasználását azonban a fiókok ellenőrzik. Ha a fedezetvizsgálat eredménye szerint az igénybe vett, de fel nem használt üzemviteli hitel egyszámlakövetelésben mutatkozik meg úgy a számlakövetelés hitel fedezetéül korlátozás nélkül elfogadható. Amenynyiben azonban huzamosabb ideig indokolatlanul magas egyszámla-diszponibilitás mutatkozik, helyes, ha a vállalat a gazdaságilag nem indokolt hitelt visszafizeti. Az engedélyezett hitelkeretet ilyen esetben nem zároljuk, illetve nem csökkentjük, az tehát szükség esetén újból a vállalat rendelkezésére áll. Amennyiben a hitelkönnyítésekben részesülő vállalat üzemviteli hitelét a rendeltetéstől eltérő, de egyébként olyan célra használja fel, amely célra hitel igénybevétele indokolt, a szokásos hitelrendezést kell végrehajtani. Ezek a vállalatok tehát a normális szükségletet meghaladó, célhitellel finanszírozható készleteiket csakis a legközelebbi fedezetvizsgálatig finánszírozhatják szabad üzemviteli hitelkeretükből. A szabad üzemviteli hitelkeret ilyen átmeneti felhasználását tehát indokolt gazdasági célra nem kifogásoljuk ezeknél a vállalatoknál, de a legközelebbi fedezetvizsgálat során helyre kell állítani a hitelezés rendjét. Amennyiben azonban a fedezetvizsgálat során esetleg az volna megállapítható, hogy a vállalat üzemviteli hitelét olyan célokra használta fel, amely célra a hitelezési szabályok szerint hitel nem engedélyezhető, a fedezetlennek mutatkozó, vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált hitelt vissza kell vonni. Ilyen esetben a hitelkönnyítésekben részesülő vállalatok üzemviteli hitelkerete is zárolható. A zárolt hitelkeret akkor oldható fel, ha a vállalat igazolja, hogy annak igénybevétele részére gazdaságiig indokolt, vagyis az újonnan igénybeveendő hitelt nem a kifogásolt, vagy más helytelen gazdasági cél finanszírozására használja fel. Megemlítjük ezzel kapcsolatban, hogy a hitelkönnyítésekben nem részesülő vállalatoknál az esetleges fedezetlen vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált hitelekkel kapcsolatban továbbra is az eddigi eljárást alkalmazzuk. A hitelfedezetek vizsgálatának alátámasztása és az ezzel kapcsolatos esetleges párhuzamos adatszolgáltatás elkerülése érdekében, a yállalatok — az irányító szervük rendelkezésének megfelelően — kötelesek a bankfiók részére is megküldeni az irányító szervük részére a KSH engedélyével készülő, az előző hónapra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás másolatát. A hitelellátással kapcsolatos egyéb kérdések. A vállalatok eredményelszámolására, valamint a vállalati saját alapokra vonatkozó rendelkezések [101/1960. (P K. 1.) és 107/1960. (P. K. 3.) P. M. sz. utasítások] értelmében az eddigiekhez képest változik a vállalati tartós pénzforrások alakulása. Ennek megfelelően a fiókok a vállalatok üzemviteli hitelszükségletének megállapításánál figyelembe veszik az 1960. évi többletnyereségnek a vállalat által visszatartható, de az évi mérleg jóváhagyásáig fel nem használható részét, valamint a vállalati saját alapok (vállalatfejlesztési alap, garanciális alap) még fel nem használt részét is. Az értékesített termékek után képzett műszaki fejlesztési alapot (474. sz. könyvviteli számla) ezután sem számítjuk be a vállalat hitelellátásánál. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban tehát továbbra is csupán a készleten levő termékek önköltsége, terhére elszámolt műszaki fejlesztési költség (454. sz. könyvviteli számla követel egyenlege) vehető számításba, mint a vállalat hiteligényét csökkentő tartós pénzforrás. Minthogy a vállalatok a negyedév folyamán befizetett, de el nem ért nyereséget csak a negyedévi mérlegbeszámoló alapján kaphatják vissza, az esetleges túlfizetésre a fiókok indokolt esetben 85. típusszámú, évi 30,0-kal kamatozó elszámolási hitelt engedélyezhetnek. A veszteséget tervező vállalatok által a veszteségtérítés utólagos elszámolása miatt igényelhető kamatmentes kincstári követelésmegelőlegezési ellátmány az eddigi szabályok szerint — vagyis negyedévenként — az MNB 33 936. sz. 1960. II. negyedévi, MNB 33 937. sz. 1960. III. negyedévi és MNB 33 938. sz. IV. negyedévi veszteségtéuítési előlegek elszámolási számláról vehető igénybe. Az egyes negyedévi előlegeket a következő negyedév végéig el kell számolni. Az árkiegészítéssel kapcsolatos kamatmentes ellátmány folyósítása ugyancsak az eddigi módon, az MNB 33 934. sz. 1960. évi árkiegészítés! és egyéb előlegek elszámolási számla elnevezésű főkönyvi számla igénybevételével kerül negyedévenként folyósításra. A vonatkozó pénzügyminiszteri utasítás [101/1960. (P. K. 1.) P. M. sz.l szerint az 1959. január 1-i nyitókészletek 1959. június 30. után végrehajtott átértékelési helyesbítéséből származó különbözeteket az évi mérleg jóváhagyását követően kell rendezni. Az 1960. január 1-i esetleges termelői árváltozásoknak a január 1-i nyitókészletekre gyakorolt hatását ugyancsak később rendezik pénzügyileg. Amennyiben a vállalat pénzügyi helyzetét befolyásoló, jelentős különbözetről van szó, a fiók a vállalat befizetési kötelezettségének megfelelő összeget mint tartós pénzforrást, a vállalat követelését pedig mint a vállalat tartós pénzforrásait csökkentő tényezőt figyelembe veszik a hitelezésnél. Az éves hitel- és pénzellátási terv. A vállalatok a jövőben éves hitel- és pénzellátási tervet készítenek négy negyedévi ütemezéssel. Az éves hitel- és pénzellátási tervet folyóáron kell összeállítani. Amennyiben a vállalat részlettervei az év folyamán módosulnának, az éves hitel- és pénzellátási tervet nem kell újból elkészítenie, mert ezeket a módosításokat az operatív negyedéves gazdálkodási tervel összeállításánál kell figyelembe vennie. Az éves hitel- és pénzellátási terv összeállítására a körlevelünk mellékleteként közölt formanyomtatvány-minták és kitöltési utasítás nyújtanak tájékoztatást. Az iparvállalatok részére rendszeresített tervnyomtatványok — egyes •munkalapok kivételével — felhasználhatók a közlekedési és szolgáltató vállalatok részére is. A tervnyomtatványoknak az általánostól szakmai sajátosságok miatt eltérő kitöltése tekintetében körlevelünknek a különleges rendelkezéseket tartalmazó második részében adunk tájékoztatást. Az Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó ipari és célfuvarozó vállalatok részére külön tervnyomtatvány készül, amelyet a vállalatok irányító szervüktől kapnak még. (Azonos a vállalatok éves pénzügyi tervével.)