Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 18. szám

18. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 151 Az Elnöki Tanács 204/1959. számú határozatával elrendelte Űjcsanálos község területéből 751 kh. 305 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Onga község területéhez. A területátcsaío.ást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 283/1960. I. szám). A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI Mezőgazdasági jog. 24. A termelőszövetkezet és alkalmazottja között keletkezett munkaügyi vita a bíróság hatáskörébe, a tagfelvételi kérelem tárgyában a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közgyűlés határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A dolgozót áz egyik termelőszövetkezet meghatározott időre szóló munkaszerződéssel kertészi munkakörben alkalmazta, aki később tagfelvételi kérelmet is előterjesztett. A termelőszövetkezet vezetősége azonban arról értesült, hogy a bíróság a dolgozót a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt jogerősen 1 évi börtönbüntetésre ítélte és így büntetett előéletű. % Erre a körülményre figyelemr.iel a termelőszövetkezet vezetősége a meghatározott időre szóló munkaszerződést azonnali hatállyal megszüntette, a tagfelvételi kérelmet pedig elutasította. A dolgozó panasszal fordult a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályához, mely a panaszt elutasította. A járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának eljárása törvénysértő volt, mert a panasz elbírálása nem tartozik a hatáskörébe. A termelőszövetkezet és alkalmazottja között felmerülő munkaügyi vita ugyanis a Mt. V. 234. § (1) bek. értelmében a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A termelőszövetkezeti tagfelvételi kérelmet viszont érdemi állásfoglalás céljából a közgyűlés elé kell terjeszteni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és termelőszövetkezeti csoportokról szóló 1959. évi 7. sz. tvr. 48. § (3) bek. b) pontja értelmében a közgyűlés a tagfelvételi kérelem tárgyában kizárólagos hatáskörben dönt és határozata az említett tvr. 48. § (4) bek. szerint végérvényes. Munkajog. 25. Ha a közegészségügyi felügyelő munkakörét betegség vagy más ok miatt ellátni nem tudja, vasv a közegészségügyi felügyelői állás átmenetileg betöltetlen, a városi (járási) főorvos köteles külön megbízás nélkül is a közegészségügyi felügyelőt helyettesíteni. Egy városi főorvossal második állásra vonatkozó munkaszerződést kötöttek azon a címen, hogy a közegészségügyi felügyelői munkakör — alkalmas dolgozó hiányában — átmenetileg nem volt betöltve. A városi főorvos hat hónapon át a második állás után esedékes 50% munkabért felvette. A megyei főorvos azonban elrendelte, a második állás címén felvett munkabérek visszafizetését. A másodfokú egészségügyi hatóság intézkedése nem törvénysértő. A 42/1957. (Eü. K. 22.) Eü. M. számú utasítás 4. pontja szerint ugyanis: „Az 1. pontban említett állami közegészségügyi felügyelő az egészségügyi osztály (csoport) vezetőjének helyettese és ebben a minőségében gyakorolja a jogszabályokban az egészségük osztály (csoport) részére biztosított hatósági jogkört..,'? Az utasítás szövegéből a contrario következik, hogy ha a közegészségügyi felügyelő munkakörét betesség vagy más ok miatt ellátni nem tudja, illetve ha a közegészségügyi felügyelői állás átmenetileg betöltetlen, a városi <.'árási) főorvos köteles külön megbízás nélkül is n. közegészségügyi felügyelő teendőit ellátni. A helyettesítést ellátó városi (járási) főorvos he-yetiesítési díjra a Mt. V. 118. § (2) bek. alapján nem tarthat igényt, mivel a közszolgálatban dolgozót a mjgasaoo díjazás csak magasabb állománycsoportba tartozó dolgozó helyettesítése esetén illeti meg. A városi főorvos esetében a második állásra vonatkozó munkaszerződés megkötése tehát szabálytalan volt és a tévesen kifizetett munkabérek visszafizetésére Kötelezni kelleft. Vezető beosztásit főorvos ugyanis -ikerrel nem hivatkozhat arra, hogy az egészségügyi tárca — személyét is közvetlenül érintő — utasításait nem ismeri, s így a kifizetés helytelenségéről tudnia kellett. A Mt. V. li»5. § (2) bek. szerint tehát a visszafizetés jogalapját képező rosszhiszeműség kétségtelenül fennáll. 26. Az üzemi baleseíelhárításról szóló 2089/25/1952. M. T.—SZOT. közös határozat (a továbbiakban: Határozat) alkalmazása során felmerülő elvi és gyakorlati kérdések: (Nem teljes szöveg.) c) Teljes egészében meg kell vonni a prémiumot azoktól a vezetőktől, akiket a balesetek bekövetkezésében mulasztás terhel. á) A prémium megvonás alól a felügyeleti szerv vezetője (miniszter, tanács elnöke) felmentést adhat abban az esetben, ha a baleset bekövetkezése miatt a prémiumban részesülőt mulasztás nem terheli. A prémium megvonások alóli felmentések területén követett különböző gyakorlatok egységesítése miatt szükséges leszögezni, hogy felmentést csak a felettes szerv vezetője adhat és csak abban az esetben, ha a baleset bekövetkezése miatt a vezetőt mulasztás nem terheli. Ez a contrario következik a Határozat VI. fejezetének 3. pontjában foglalt azon kitételből, hogy a prémium megvonást csak abban az esetben kell foganatosítani és csak azoktól, akiket a balesetek bekövetkezésében mulasztás terhel. Amennyiben a felmentést nem a felettes szerv vezetője (miniszter, tanács elnöke) adja meg, úgy az ilyen intézkedés törvénysértő és az ellen ügyészi óvás benyújtásának van helye. e) A prémiummegvonás időtartama alatt bármilyen címen adott juttatás törvénysértő. Több üzemben előfordult, hogy az üzemben bekövetkezeí't halálos, vagy enyhébb kimenetelű, de tömeges baleset esetén az üzem vezetőjétől, illetőleg 30 napon túl gyógyuló vagy 25%-ot meghaladó rokkantságot okozó baleset bekövetkezése miatt az egyes üzemrészlegek (műhelyek) közvetlen vezetőitől megvonták a prémiumot, azonban ennek ellenére a prémium megvonás időtartama alatt a fent említett vezetőknek különböző címen a prémiummal azonos értékű összegeket utaltak ki. A Határozat nem mondja ki ugyan sehol, hogy a prémium megvonás időtartama alatt — mely általában egy negyedév — nem lehet más címen valamely összeget juttatni a prémium megvonásban részesülők számára, azonban a Határozat egész szelleméből nyilvánvaló, hogy ilyen külön juttatás ellentétben állna azzal a nevelő hatással, amelyet a Határozat éppen a prémium megvonással kíván elérni. Ha az ilyen juttatás nyilvánvalóan a Határozat prémium megvonásra vonatkozó rendelkezésének a kijátszására irányul, úgy törvénysértő és ellene ügyészi óvás benyújtásának van helye. f) A fegyelmi eljárás megindítása kötelező: a) minden olyan üzemi baleset után, amely legalább 1 napi munkaképtelenséget okoz;