Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 18. szám

18. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 151 Az Elnöki Tanács 204/1959. számú határozatával elrendelte Űjcsanálos község területéből 751 kh. 305 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsato­lását Onga község területéhez. A területátcsaío.ást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 283/1960. I. szám). A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSAI Mezőgazdasági jog. 24. A termelőszövetkezet és alkalmazottja között kelet­kezett munkaügyi vita a bíróság hatáskörébe, a tagfelvé­teli kérelem tárgyában a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közgyűlés határozata ellen jog­orvoslatnak nincs helye. A dolgozót áz egyik termelőszövetkezet meghatározott időre szóló munkaszerződéssel kertészi munkakörben al­kalmazta, aki később tagfelvételi kérelmet is előterjesz­tett. A termelőszövetkezet vezetősége azonban arról értesült, hogy a bíróság a dolgozót a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűntett miatt jogerősen 1 évi börtönbün­tetésre ítélte és így büntetett előéletű. % Erre a körülményre figyelemr.iel a termelőszövetkezet vezetősége a meghatározott időre szóló munkaszerződést azonnali hatállyal megszüntette, a tagfelvételi kérelmet pedig elutasította. A dolgozó panasszal fordult a járási tanács vb. mező­gazdasági osztályához, mely a panaszt elutasította. A járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának eljárása törvénysértő volt, mert a panasz elbírálása nem tartozik a hatáskörébe. A termelőszövetkezet és alkalmazottja között felmerülő munkaügyi vita ugyanis a Mt. V. 234. § (1) bek. értelmé­ben a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A termelőszövetkezeti tagfelvételi kérelmet viszont ér­demi állásfoglalás céljából a közgyűlés elé kell terjesz­teni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és ter­melőszövetkezeti csoportokról szóló 1959. évi 7. sz. tvr. 48. § (3) bek. b) pontja értelmében a közgyűlés a tagfel­vételi kérelem tárgyában kizárólagos hatáskörben dönt és határozata az említett tvr. 48. § (4) bek. szerint végérvé­nyes. Munkajog. 25. Ha a közegészségügyi felügyelő munkakörét beteg­ség vagy más ok miatt ellátni nem tudja, vasv a köz­egészségügyi felügyelői állás átmenetileg betöltetlen, a városi (járási) főorvos köteles külön megbízás nélkül is a közegészségügyi felügyelőt helyettesíteni. Egy városi főorvossal második állásra vonatkozó mun­kaszerződést kötöttek azon a címen, hogy a közegészség­ügyi felügyelői munkakör — alkalmas dolgozó hiányá­ban — átmenetileg nem volt betöltve. A városi főorvos hat hónapon át a második állás után esedékes 50% munkabért felvette. A megyei főorvos azonban elrendelte, a második állás címén felvett munkabérek visszafizetését. A másodfokú egészségügyi hatóság intézkedése nem törvénysértő. A 42/1957. (Eü. K. 22.) Eü. M. számú utasítás 4. pontja szerint ugyanis: „Az 1. pontban említett állami közegész­ségügyi felügyelő az egészségügyi osztály (csoport) veze­tőjének helyettese és ebben a minőségében gyakorolja a jogszabályokban az egészségük osztály (csoport) részére biztosított hatósági jogkört..,'? Az utasítás szövegéből a contrario következik, hogy ha a közegészségügyi felügyelő munkakörét betesség vagy más ok miatt ellátni nem tudja, illetve ha a közegészség­ügyi felügyelői állás átmenetileg betöltetlen, a városi <.'á­rási) főorvos köteles külön megbízás nélkül is n. köz­egészségügyi felügyelő teendőit ellátni. A helyettesítést ellátó városi (járási) főorvos he-yetiesí­tési díjra a Mt. V. 118. § (2) bek. alapján nem tarthat igényt, mivel a közszolgálatban dolgozót a mjgasaoo dí­jazás csak magasabb állománycsoportba tartozó dolgozó helyettesítése esetén illeti meg. A városi főorvos esetében a második állásra vonatkozó munkaszerződés megkötése tehát szabálytalan volt és a tévesen kifizetett munkabérek visszafizetésére Kötelezni kelleft. Vezető beosztásit főorvos ugyanis -ikerrel nem hivatkozhat arra, hogy az egészségügyi tárca — személyét is közvetlenül érintő — utasításait nem ismeri, s így a kifizetés helytelenségéről tudnia kellett. A Mt. V. li»5. § (2) bek. szerint tehát a visszafizetés jogalapját képező rosszhiszeműség kétségtelenül fennáll. 26. Az üzemi baleseíelhárításról szóló 2089/25/1952. M. T.—SZOT. közös határozat (a továbbiakban: Határo­zat) alkalmazása során felmerülő elvi és gyakorlati kér­dések: (Nem teljes szöveg.) c) Teljes egészében meg kell vonni a prémiumot azok­tól a vezetőktől, akiket a balesetek bekövetkezésében mu­lasztás terhel. á) A prémium megvonás alól a felügyeleti szerv veze­tője (miniszter, tanács elnöke) felmentést adhat abban az esetben, ha a baleset bekövetkezése miatt a prémiumban részesülőt mulasztás nem terheli. A prémium megvonások alóli felmentések területén követett különböző gyakorlatok egységesítése miatt szük­séges leszögezni, hogy felmentést csak a felettes szerv vezetője adhat és csak abban az esetben, ha a baleset bekövetkezése miatt a vezetőt mulasztás nem terheli. Ez a contrario következik a Határozat VI. fejezetének 3. pontjában foglalt azon kitételből, hogy a prémium meg­vonást csak abban az esetben kell foganatosítani és csak azoktól, akiket a balesetek bekövetkezésében mulasztás terhel. Amennyiben a felmentést nem a felettes szerv vezetője (miniszter, tanács elnöke) adja meg, úgy az ilyen intézke­dés törvénysértő és az ellen ügyészi óvás benyújtásának van helye. e) A prémiummegvonás időtartama alatt bármilyen címen adott juttatás törvénysértő. Több üzemben előfordult, hogy az üzemben be­következeí't halálos, vagy enyhébb kimenetelű, de tö­meges baleset esetén az üzem vezetőjétől, illetőleg 30 napon túl gyógyuló vagy 25%-ot meghaladó rokkantságot okozó baleset bekövetkezése miatt az egyes üzemrészlegek (műhelyek) közvetlen vezetőitől megvonták a prémiumot, azonban ennek ellenére a prémium megvonás időtartama alatt a fent említett vezetőknek különböző címen a pré­miummal azonos értékű összegeket utaltak ki. A Határozat nem mondja ki ugyan sehol, hogy a pré­mium megvonás időtartama alatt — mely általában egy negyedév — nem lehet más címen valamely összeget jut­tatni a prémium megvonásban részesülők számára, azon­ban a Határozat egész szelleméből nyilvánvaló, hogy ilyen külön juttatás ellentétben állna azzal a nevelő ha­tással, amelyet a Határozat éppen a prémium megvonás­sal kíván elérni. Ha az ilyen juttatás nyilvánvalóan a Határozat prémium megvonásra vonatkozó rendelkezésé­nek a kijátszására irányul, úgy törvénysértő és ellene ügyészi óvás benyújtásának van helye. f) A fegyelmi eljárás megindítása kötelező: a) minden olyan üzemi baleset után, amely legalább 1 napi munkaképtelenséget okoz;

Next

/
Oldalképek
Tartalom