Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 17. szám

17. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 147 10. Ha termelőszövetkezet az építkezéshez nem vesz igénybe hitelt és a központi készletből anyagot sem igé­nyel, az építkezés műszaki tervét véleményeztetnie, ille­tőleg a megyei mezőgazdasági osztállyal engedélyeztetnie nem kell. Ha a termelőszövetkezet az építkezéshez hitelt és anyagot is igényel, a felhasználni kívánt tervet a já­rási (városi) tanács vb mezőgazdasági osztálya (a továb­biakban: járási mezőgazdasági osztály) útján a megyei mezőgazdasági osztályhoz köteles felterjeszteni. A megyei mezőgazdasági osztály a járási mezőgazdasági osztály vé­leménye alapján a terv felhasználása kérdésében köteles 8 napon belül dönteni. 11. Az Iroda az egyszerű kivitelezésű építmények hely­kijelölését díjtalanul köteles elvégezni. A helykijelölés során biztosítani kell, hogy ezek az egyszerű kivitelezésű építmények is a majortelepítési tervnek megfelelően a legalkalmasabb helyre kerüljenek. 12. A járási és a megyei mezőgazdasági osztályok fel­világosító munkával érjék el, hogy a termelőszövetkeze­teknél minél nagyobb számban — lehetőleg minden ter­melőszövetkezetben — termelőszövetkezeti építőbrigádok alakuljanak. 13. Az építőbrigádok műszaki irányítását termelőszö­vetkezetenként — illetőleg több termelőszövetkezetnél kö­zösen — megfelelő képzettségű, legalább kőművesmes­teri, vagy technikusi képzettséggel rendelkező építésvezető útján kell biztosítani. . 14. A járási és a megyei mezőgazdasági osztályok tö­rekedjenek arra, hogy a községekben működő kisiparo­sok bekapcsolásával a házilagos építkezésekhez szükséges szakipari munkák ellátására vándorbrigádok alakuljanak. 15. A járási és a megyei mezőgazdasági osztályok fel­világosító munkával érjék el, hogy a járás területén mű­ködő — az építési beruházások megsegítésére alkalmas — vállalatok a termelőszövetkezeteket minél nagyobb szám­ban patronálják. A patronálási tevékenység fő formája a műszaki tervezés, valamint a tervezés és a kivitelezés te­rületén történő tanácsadás, továbbá a hulladékanyag (melléktermék) térítés ellenében való átengedése. Mű­szaki tervezés esetén a patronáló vállalat dolgozójának a 3/1958. (X. 29.) É. M. számú rendelet 2. §-ában meg­határozott képesítéssel kell rendelkeznie. II. 16. A megyei ajánlott, illetőleg egyedi terv alapján épít­kező termelőszövetkezeteket megilletik a típus, illetőleg az állami ajánlott terv alapján építkezők részére biz­tosított kedvezmények. 17. A megyei ajánlott és egyedi tervek alapján történő építkezések esetében arra kell törekedni, hogy a termelő­szövetkezetek minél nagyobb mértékben helyi építőanya­gok felhasználásával, saját fuvar és építőbrigádok igény­bevételével valósítsák meg építkezéseiket. A termelőszö­vetkezet a sajáterő kiegészítéséhez hitelt kérhet. A hitel­kérelemhez csatolni kell a jóváhagyott műszaki tervet, a költségvetési előirányzatot, illetőleg az anyagkivonatot. A mellékletekkel szabályszerűen felszerelt hitelkérelmek engedélyezése kérdésében az MNB-fiókok 48 órán be­lül kötelesek dönteni. Ha a költségek megállapításához szükséges adatok a bank részéről szükséges felülvizsgá­latot tesznek szükségessé, a banknak a kérelem benyúj­tásától számított 14 napon belül joga van észrevételt tenni és az engedélyezett hitelt ennek megfelelően mó­dosítani. 18. Az egyszerű kivitelezésű építkezések anyag- és hi­telellátását — amennyiben azok nem saját erőből kerül­nek megvalósításra — a megye, illetőleg a járás részére biztosított kereteken belül kell kielégíteni. Az igényeket az érdekelt termelőszövetkezeteknek a járási mezőgazda­sági osztályhoz kell benyújtaniok. A beruházások szüksé­gességét, gazdaságosságát és célszerűségét a járási mező­gazdasági osztály bírálja el és dönt 8 napon belül a be­ruházás engedélyezése kérdéséban. Az ügyvitel egyszerű­sítése érdekében ezzel egyidejűleg az MNB-fiók gondos­kodik — a termelőszövetkezeti sajáterő figyelembevételé­vel — a hitelkeretek előjegyzéséről. 19. Az építkezéseknél alkalmazott házilagos építőbrigá­dok működési formáját és bérezésének módját a termelő­szövetkezetek a helyi körülmények figyelembevételével — mindaddig, amíg a házilagos építőbrigádok működé­sének részletes szabályozására nem kerül sor — a köz­gyűlés határozatának megfelelően az alábbiak szerint sa­ját maguk választhatják meg. Az építési munkákat el lehet végezni a) az FM szaknorma-gyűjteményének figyelembevéte­lével, kívülálló szakmunkások (kisiparosok) bevonásával, b) az előírt munkaegységek figyelembevételével, ha a brigád dolgozói termelőszövetkezeti tagok, c) az a)—b) pontban meghatározott bérezési formák együttes alkalmazásával, esetleg havi fizetési előlegek nyújtásával. Ha a termelőszövetkezet házilagos építkezés esetében a munkabérek kifizetésére hitelt vesz igénybe, az MNB­fiók a munkaegység értékétől függetlenül az FM szak­norma-gyűjteményében meghatározott forintérték erejéig nyújthat hitelt. Az esetleges többletjárandóságot a ter­melőszövetkezet közgyűlésének határozata alapján kell az érdekelt dolgozóknak kifizetni. Losonczi Pál s. k., Trautmann Rezső s. k.* földművelésügyi miniszter építésügyi miniszter Nyers Rezső s. k., pénzügyminiszter. Vegyes rendelkezések Marhalevél illetékmentesség. Termelőszövetkezetek egyesülésével vagy névváltozásá­val kapcsolatban a beolvadó szövetkezet állatait marha­levéllel ellátni, illetve a beolvasztó szövetkezet nevének vagy a szövetkezet új nevének a marhalevélbe bejegy­zésével kapcsolatban illetéket leróni nem kell, minthogy ilyen esetben tulajdonátruházás valójában nem történik. Pénzügyminisztérium. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a munkaviszonyban álló nyugdíjasok egyes járandóságaival kapcsolatosan. A nyugdíjas dolgozók szabadságával stb. kap­csolatban felmerülő egyes kérdések egyöntetű eU bírálása érdekében az alábbiakat közöljük: 1. A munkaviszonyban álló (tehát nem szakértő­ként vagy bedolgozóként foglalkoztatott) nyugdí­jas jogosult mindazokra a járandóságokra (munka­szüneti nap díjazása, szabadság, felmondási illet­mény stb.), amelyek az egyéb, vele együtt munka­viszonyban levő és-azonos körülmények, munka­időbeosztás stb. mellett munkát végző nem nyug­díjas dolgozókat megilletik. 2. Ha a nyugdíjas hónapról hónapra csak egy­egy hétig, vagy a hónap egy részében áll munka­viszonyban (havonta ezt igazolják munkakönyvé­ben), szabadságra nem jogosult, mivel annak elő­feltétele, a „teljes naptári hónap"-ot meghaladó munkaviszony (Mt. V. 83. §) hiányzik. Az előbbitől eltérő az az eset, amikor a nyug-» díjas — a foglalkoztatás tartamától függetlenül —­egész hónapon át munkaviszonyban áll. Ilyen eset­ben a szabadság jár és azt a hónap egyébkénti munkanapjai, illetőleg munkaideje és a nyugdíjas által munkában töltött napok, órák figyelembevéte­lével kell megállapítani. Ugyanis a fizetésnélküli szabadságon töltött idő után szabadság nem jár: már pedig, ha a nyugdíjas határozatlan időtarta­mon át havi x napi (vagy órai) munkára van al­kalmazva, a hónap „munkában" nem töltött nap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom