Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 16. szám

142 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám. a szerződés 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az iratot a lengyel jogszabályokban meghatározott módon (kényezer útján) kéri kézbesíttetni. (2) A jogsegély iránti megkeresések gyorsabb elintézése ércekében (pl. ha terjedelmesebb megkeresésről van e»zó) a megkeresést és az ahhoz csatolt iratokat a szerződés 13. cikkének (2) bekezdése értelmében hiteles lengyel nyelvű fordítással is el lehet látni. (3) A magyar hatósághoz lengyel vagy orosz nyelven intézett jogsegély iránti megkeresés lefordításáról — ha erre szükség van — a megkeresett magyar hatóság gont; :';odik; a fordítás költségeit az illető hatóság költségvetése terhére kell e^-ámolni. N~m kell fordítást készíteni, ha az irat nyelvét a hatóság valamelyik dolgozója érti. 3. §. (1) A szerződés 2. cikkének (2) bekezdésében említett polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságok a kézbesítésre vagy egyéb jogsegélyre irányuló megkereséseiket az illetékes lengyel bírósághoz való továbbítás céljából a székhelyük szerint illetékes magyar járásbírósághoz (városi, kerületi bírósághoz, a továbbiakban: járásbírósága küldik meg. A megkeresés továbbításához szükséges űrlapot ilyen esetben is a járásbíróság állítja ki. (2) A járásbíróság a Lengyel Nénköztársaság polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságaitól érkező jogsegélyre irányuló megkereséseket az illetékes magyar hatósághoz továbbítja. A jogsegélyt teljesítő magyar hatóság a megkeresésre adandó választ a megkereső lengyel hatósághoz való eljuttatás céljából a járásbíróságnak küldi meg. 4. §. A lengyel hatóságoktó* érkező kézbesítési kérelmeket a magyar járásbíróságok teljesítik. A kézbesítési eljárásra a szerződés 9—10. cikkében, valamint a 43/1953. (VIII. 20.) M. T. számú rendelet1 és annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 500/1953. (I. K. 17.) I. M. sz. utasításban2 foglaltak irányadók. 5. §. (1) A magyar hatóság a jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a válaszirathoz csak a kért bizonyításfelvételt tartalmazó iratokat (jegyzőkönyv, szakértői vélemény stb.), valamint a megkereső lengyel hatóság megkereső levelének esetleges mellékleteit csatolja. A válasziratban a megkereső lengyel hatósággal közölni kell a megkeresés teljesítésével kapcsolatban felmerült költséget. A megkereső levelet, valamint a megkeresés teljesítése során a magyar hatóságnál keletkezett egyéb iratokat nem kell a megkereső hatóságnak megküldeni. A bizonyításfelvételt tartalmazó iratról másolatot kell visszatartani. (2) Ha a megkeresett lengyel hatóság közli a magyar hatósággal az általa foganatosított megkeresés teljesítése során felmerült költségeket, a magyar hatóság a költségek megfizetésére (előlegezésére) a felet saját eljárási szabályai szerint az állam javára kötelezi és végrehajtásáról hivatalból gondoskodik. A bíróság ilyen esetben a költségmentesség folytán előlegezett összegek behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el. A behajtott összeget a megkereső magyar hatóság költségvetése javára kell elszámolni. 6. §. A magyar hatóságok a lengyel állampolgárok személyállapotát érintő jogerős határozatok kiadmányát diplomáciai úton történő továbbítás céljából az illetékes főfelügyeleti hatósághoz terjeszti fel [szerződés 19. cikk (2) bekezdés]. A határozatban fel kell tüntetni, hogy az eljáró hatóság a fél lengyel állampolgárságát milyen adatok alapján állapította meg. 1 A rendelet a Belügyi Közlöny 1S53. évi 39. számában Jelent meg. 2 Az utasítást a Belügyi Közlöny 1953. évi 40. száma közli. 7. §. (1) A szerződés 37—39. cikkében említett gondnokság alatt az 1852. évi 23. sz. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Csjté.) 31—40. §-ában szabályozott cselekvőképességet nem érintő gondnokságot (eseti gondnok, ideiglenes gondnok kirendelése), a szerződés 40—43. cikkében említett gondnokság alá helyezés alatt pedig a Csjté. 25—28. §-ában szabályozott cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést kell érteni. (2) A szerződés 49. cikkében említett halasztást nem tűrő esetben a magyar bíróság a Csjté. 29. §-ának, valamint a Pp. 307. §-a (2) bekezdésének megfelelő intézkedést tehet. 8. §. A szerződés végrehajtása során a hagyatéki eljárásról szóló 6/1953. (VII. 4.) I." M. sz. rendeletet a jelen utasításban3 foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 9. §. (1) Lengyel állampolgárnak Magyarországon bekövetkezett haláláról a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának leltározója (a továbbiakban: leltárelőadó) a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát közvetlenül értesíti [szerződés 51. cikk (1) bekezdés]. Az értesítést a 6/1958. (VII. 4.) I. M. számú rendelet 2. sz. mintájának megfelelően kell elkészíteni. (2) Ha Magyarországon meghalt nem lengyel állampolgár örököse vagy hagyományosa lengyel állampolgár, erről a lelíárelőadó a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát a szerződés 51. cikkének (1) bekezdésében foglalt adatok feltüntetésével értesíti [szerződés 51. cikk (2) bekezdés]. (3) Az (1) és (2) bekezdés esetében akkor is értesítést kell adni, ha az örökös vagy hagyományos személyi adatai egyáltalában nem, vagy csak részben ismeretesek. (4) Ha a halálesetet a közjegyzőnek jelentették be, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát az (1)—(3) bekezdésekben foglaltak értelmében a közjegyző értesíti. i 10. §. Ha a hagyatéki eljárás lefolytatására a szerződés 50. cikke értelmében a lengyel hatóságnak van joghatósága és az illetékes lengyel hatóságtól a szerződés 51. cikke alapján kapott értesítés a belföldi örökös vagy hagyományos személyi adatait egyáltalában nem vagy csak részben tartalmazza, az örökös vagy hagyományos felkutatására irányuló intézkedéseket a Pénzintézeti Központ teszi meg. n. §. (1) Ha a leltárelőadó vagy a közjegyző arról szerez tudomást, hogy Magyarországon meghalt lengyel állampolgár után belföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt, a hagyatékot a 6/1958. (VII. 4.) I. M. sz. rendeletben meghatározott módon leltározni kell, valamint a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges halasztást nem tűrő intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. A leltárelőadó vagy közjegyző a tett intézkedésekről egyidejűleg a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát közvetlenül értesíti. Ha a leltárelőadó vagy a közjegyző megállapítása szerint a hagyaték biztosítása vagy kezelése céljából további, vagy nem haladéktalanul foganatosítandó intézkedésekre, illetőleg a már megtett intézkedések módosítására van szükség, erről a Lengyel Nénköztársp.ság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát még oly időben értesíti, hogy a nagykövetség konzuli osztályának módja legyen az intézkedések foganatosításánál közreműködni [szerződés 54. cikk (2) bekezdés]. (21 Amennyiben lengyel államriolgár után belföldön ingó hagyaték maradt, a közjegyző a 6/1958. (VII. 4.) I. M. 3 Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1953. évi 60. számában jelent meg.