Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 12. szám
122 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám. d) családi állapota, házastársa, hozzátartozói neve és lakhelyük, e) volt foglalkozása, szakképzettsége, ' f) jövedelme (vagyona), g) felvétel napja, beutaló határozót száma, kelte, h) eltávozás, áthelyezés, elhalálozás ideje és oka. (4) A gondozott felvételkor használatában levő ruhaneműin és értéktárgyain (gyűrű, karóra stb.) kívül köteles minden ingóságát (értéktárgyakat, értékpapírokat, takarékbetétkönyvet, ruhaneműeket stb.) az intézet vezetőjének elismervény ellenében átadni. Az intézet vezetője köteles az átadott ingóságokat jegyzékbe venni, az e célra rendszeresített nyilvántartásba feljegyezni, az ingóságok megfelelő raktározásáról és megőrzéséről biztonságos módon gondoskodni. Ezen rendelkezések alól kivételt képeznek azok az intézetek, ahol munkaviszonyban álló gondozottak nyernek elhelyezést. (5) Ha a gondozott az intézetből eltávozik, megőrzésre átvett ingóságait elismervény ellenében részére ki kell adni. (6) A megőrzésre át nem adott ingóságokért az intézet felelősséget nem vállal. (7) A gondozottak ingatlanvagyonával kapcsolatos eljárást külün utasítás szabályozza. (8) A gondozottal, nyilvántartásba történt bejegyzése után, ismertetni kell az intézet belső életére vonatkozó szabályokat, különösen a házirendet, és fel kell hívni figyelmét azok megtartására. V. A gondozottak ellátása. 5. §. A szociális intézetekben minden gondozott teljes ellátást élvez, amely magában foglalja az elhelyezést, élelmezést, ruházatot, egészségügyi és kulturális ellátást. 6. §. (1) A szociális intézetekben a nők és férfiak külön épületben, vagy egy épületen belül külön helyiségben nyernek elhelyezést. A házastársakat lehetőleg házastársi szobában kell elhelyezni. A gondozottnak az elhelyezésre vonatkozó kívánságát a lehetőséghez mérten figyelembe kell venni. (2) A gondozottat saját kárelmére, vagy a közösség érdekében hivatalból át lehet helyezni másik szociális intézetbe. Az áthelyezés kérdésében az intézet vezetője véleményének meghallgatása után az elbocsátó intézet közvetlen felügyeletét ellátó szerv jár el. (3) Az áthelyező határozat ellen beadott fellebbezés elbírálására a jelen utasítás 3. §-a (6) bekezdésében foglaltak irányadók. 7. §. A szociális intézetekben a rendelkezésre álló élelmezési normán belül naponként 3 főétkezést kell biztosítani. A betegek szociális otthonaiban a szükségletnek megfelelően diétás étkezést, egyéb szociális otthonokban indokolt esetben pótétkezést is lehet biztosítani. A diétás és pótétkezések miatt azonban az élelmezési normát túllépni nem szabad. 8. §. (1) A gondozott ruházattal való ellátásának mértékét a tényleges szükségletnek megfelelően sz intézet vezetője állapítja meg. A lehetőséghez 'nL'ton a ház körüli munkában részt vevő gondozottak részére a munkához külön ruhát is kell biztosítani. (2) A gondozott az intézeti ruhát nem ko-teles igénybe venni, saját ruházatát is használhatja, ann >k elhasználódásáért azonban az intézettel szemben semmiféle igényt nem támaszthat. (3) Ha a gondozott az intézetből végleg eltávozik (kilép, vagy kizárják), amennyiben saját -uházattal nem rendelkezik, kérelmére — szociális körülményeinek alapos mérlegelése után — az intézet vezetőjének javaslata alapján az intézet felügyeletét ellátó szerv vezetője az évszaknak megfelelő egy rend fehérnemű, egy pár lábbeli és egy rend felsőruha végleges átadását engedélyezned. A gondozott részére végleg átadott ruházatot a nyilvántartásból törölni kell. (4) Ha a gondozottat másik intézetbe áthelyezik, teljes ruházatát magával viheti. Ilyen esetben az átadásra kerülő ruházati felszerelést átadás-átvételi jegyzék alapján az átadó intézetnél a nyilvántartásból törölni kell, az átvevő intézetnél pedig a nyilvántartásba fel kell venni. 9. §. (1) Ha a gondozott meghal, temetéséről az intézetnek kell gondoskodnia. Temetéséhez elsősorban saját ruházatát, ha azzal nem rendelkezik, intézeti ruházatot kell felhasználni. A temetéshez felhasznált intézeti ruházatról jegyzéket kell készíteni, s a jegyzék alapján a nyilvántartásból törölni kell. (2) A meghalt gondozott esetleges ingóságaira és ingatlanaira a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) I. M. sz. rendelet1 szabályait kell alkalmazni. (3) Az intézetvezető a halálesetet köteles a halottkémnek és az intézet helye szerint illetékes községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának bejelenteni. Köteles továbbá a meghalt személy ingóságairól és ingatlanairól (amennyiben tudomással bír) részletes jegyzőkönyvet készíteni, azt a végrehajtó bizottságnak haladéktalanul megküldeni, s a hagyatéki eljárás megindítását a területileg illetékes közjegyzőnél, a hagyatéki terhek bejelentésével egyidejűleg (teljes gondozási díj) kezdeményezni. A hagyatéki eljárás befejeztével a hagyatéki végzésben foglalt rendelkezések szerint az intézet köteles a hagyaték további sorsáról intézkedni (bc.ClJ.ezni, víg/ az illetékes személynek kiadni). 10. §. (1) A gondozottnak használatra kiadott minden intézeti felszerelés — függetlenül a használati időtói — az intézet tulajdona, azokat elidegeníteni, megrongálni, megsemmisíteni nem szabad. ' A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 60 száma közli.