Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 8. szám

66 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám. 6ítő telepeket 30%, a szaporító telepeket 15° /Ós «* lúd-, pulyka- és gyöngytyúk-tenyésztojásnál a nemesítő telepeket 50%, a szaporító telepeket 30% tenyészfelár illeti meg. (3) Az (1) bekezdés a)—c) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott tenyészfelárakat a szerződésben felár fizetése ellenében lekötött mennyiségek után a 61/1959. (Mg. É. 40.) F. M. számú utasítás alapján kijelölt nemesítő, szaporító, illetőleg hibridtojás termelő telepek részére kell kifizetni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felár a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) által kiállított igazolás alapján fizethető. (4) Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokat (a továbbiakban: állami gazdaságok) évi 10.000 db tojás átadása esetén, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) pedig évi 5.000 db tojás átadása esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott árakon felül — a 11/1958. (VII. 14.) Élm. M—A. H. számú rendeletben* fcglalt feltételek szerint — darabonként 10 fillér nagyüzemi felár illeti meg. 2. §• (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezések szerint megállapított árak kizárólag vérvizsgált, 2%-on aluli tífuszfertőzöttségű, tenyésztőjás termeléséhez megfelelően takarmányozott állatállományból származó tenyésztojásért fizethetők. A tenyésztojásnak szabályos alakúnak kell lennie; gyűrűs és egy hetesnél régebbi nem lehet. A tyúktojás súlya 53 grammnál kevesebb és 65 grammnál több nem lehet. A terméketlen tojások száma június—február hónapokban a 15%-ot, március— május hónapokban pedig a 12%-ot nem haladhatja meg. (2) A tenyésztojás mennyiségi és minőségi átvételének helye állami gazdaságok és termelőszövetkezetek esetében, ha hetenként legalább 5.000 db tenyésztojást adnak át, a gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet telephelye; ennél kisebb tételek átadása esetén a keltetőállomás, egyéni termelők esetében a kijelölt tojásátvevőhely. Az eladó köteles minden tenyésztojást úgy megjelölni, hogy abból a származási hely mindenkor megállapítható legyen. 3. §. (1) A géppel keltetett naposcsibe fogyasztói árát 1— a keltetőállcmások és az értékesítő szervek javaslata alapján — a megyei mezőgazdasági osztály állapítja meg. A naposcsibe fogyasztói árát — az értékesítési lehetőségek figyelembevételével — úgy * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 58. száma közli. kell megállapítani, hogy az megyénként éves átlagban az önköltséget fedezze és legfeljebb 5%-os nyereséget eredményezzen. (2) A géppel keltetett egyéb naposbaromfit (ka-» csát, ludat, pulykát, gyöngyöst) a keltetőállomás a helyileg kialakult piaci áron értékesíti. (3) A 61/1959. (Mg. É. 40.) F. M. számú utasítás alapján kijelölt nemesítő, szaporító és hibridtojás termelő telepekről származó tenyésztőjásókból keltetett naposbaromfiért az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított áron felül az alábbi felár számítható fel: a) nemesítő telepen előállított teny észtojásból keltetett, származási igazolással, szárnyjelzővel ellátott, február 20 és május 25 között átadott naposbaromfi után az alapár 40%-aj b) szaporító telepen előállított tenyésztojásból keltetett, származási igazolással, szárny jelzővel ellátott február 20 és május 25 között átadott naposbaromfi után, valamint elsőosztályú hibridtojás termelő üzemből származó tenyésztojásból keltetett, az egész év folyamán bármikor átadott naposbaromfi után az alapár 20%-a, c) nemesítő vagy szaporító telepről származó tojásból keltetett, május 26 és február 19 között átadott naposbaromfi után, valamint másodosztályú hibridtojás termelő üzemből származó tojásból keltetett, az egész év folyamán bármikor átadott naposbaromfi után az alapár 10%-a, 4- §• A 3. §-ban foglalt rendelkezések szerint megállapított árak egészséges, ép, felszáradt és a keltetőállomáson átvett naposbaromfira vonatkoznak^ Más helységben történő értékesítés esetében a vevő lakóhelyére (telephelyére) való szállítással felmerült tényleges költség a vevő terhére felszámítható, ennek összege azonban egy-egy napos* baromfi után a 20 fillért nem haladhatja meg. 5- §• (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1960. évi január hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, ha a tenyésztőjás, illetőleg a naposbaromfi átadása és árának végleges elszámolása már megtörtént. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3/1959. (I. 26.) F. M.-A. H. számú rendelet hatályát veszti. Losonczi Pál s. k., földművelésügyi miniszter,