Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 6. szám

6. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE téseken túlmenően szükségessé váló helyesbítések kérdésében a minisztériumok ne az év végén, hanem — a vállalatok bejelentése alapján — akkor foglaljanak állást, amikor a helyesbítést előidéző okok felmerülnek. Ka a vállalat az eredményjavító hatású helyesbítésre vonatkozó igényét nem a helyesbítés okának felmerülése alkalmával, hanem csak az év végén jelenti be, az eredményjavító hatású helyesbítés nem engedélyezhető. 3. §. (1) A nyereségrészesedés, illetve veszteségcsökkentési jutalom (a továbbiakban: nyereségrészesedés) a többletnyereségnek a 2. §-ban foglaltak szerint helyesbített összegéből kétféle jogcímen vehető igénybe; a vállalatokat a) felosztható nyereségrészesedés címén aa) az alapjövedelmezőségnek megfelelő eredmény elérése esetén az előző évi felosztható nyereségrészesedés 10%-a, ab) a többletnyereségnek a minisztérium által a Pénzügyminisztérium részéről megállapított keretben előre meghatározott hányada; b) vállalatfejlesztési, illetve tartalék-célokat szolgáló nyereségrészesedés címén pedig egységesen a többletnyereség 10%-a illeti meg. (2) Azok a vállalatok, amelyek az 1959. évi többleteredményük után számított nyereségrészesedést teljes egészében nem vehették igénybe, mert az meghaladta az elszámolható legmagasabb összeget, 1960. évi alapjövedelmezcségük elérése esetén — a minisztériumnak az 1959. évi mérleg jóváhagyásával egyidejűleg írásban adott engedélye alapján — az (1) bekezdés aa) pontja szerint igénybe vehető összeggel együtt az elmaradt felosztható nyereségrészesedést is elszámolhatják. Az erre vonatkozó engedélyben a mim'sztérium rögzíteni köteles az 1959. évben Igénybe nem vett összeget. (3) A többletnyereségből felosztható nyereségrészesedés címén igénybe vehető összeg [(1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés] nem lehet több, mint az 1960. évben kifizetett bér egy havi átlaga (1/12 része). (4) A kifizetett bér alatt a jelen utasításban foglaltak alkalmazása során a természetbeni juttatásokkal, valamint az állományon kívüli béralapból folyósított összegekkel csökkentett éves bérköltségeket kell érteni. (5) A vállalatokat a kétféle jogcímen együttesen megillető nyereségrészesedés nem lehet több, mint a ténylegesen elért többletnyereség összege. A kiszámított nyereségrészesedésnek a többletnyereséget meghaladó részével az (1) bekezdés ab) és b) pontjaiban foglaltak szerint kiszámított összegeket arányosan csökkenteni kell. (6) A felosztható nyereségrészesedésnek az (1)—(5) bekezdésekben foglaltak szerint kiszámított összegét a mlj nisztérium csökkenteni köteles azzal az összeggel, amelylyel a vállalat a munka-, védő- és egyenruha-juttat.'sra fordítható kereteit túllépte [3 1958. (III. 7.) Mü. M. számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdése], továbbá azokkal az öszI szegekkel, amelyeknek nyereségrészesedést csökkentő tételként való érvényesítését később megjelenő egyéb jogszabályok előírják. (7) Ha valamely vállalat alapjövedelmezőséPét a tervgazdálkodás mindenkori rendjével összhangban kiadott utasítások megszegésével vagy az érvényes jogszabályokban foglalt rendelkezések be nem tartásával (pl. áremelés), avagy a termelés összetételének a népgazdaság érdekeit sértő önkényes megváltoztatásával teljesítette túl, a felügyeletet ellátó minisztérium köteles a vállalatnál a nyereségrészesedés számításának alapját képező többletnyereség összegét a megfelelő szintre csökkenteni, súlyosabb esetben pedig a vállalatot a nyereségrészesedésből kizárni. (8) A minisztérium a nyereségrészesedésből kizárhatja, illetve a részesedés csökkentésével sújthatja azt a vállalatot, amely nem tartotta be a kőtelezően előírt leltározási rendelkezéseket, nem biztosította a bizonylati fegyelmet, nem gondoskodott az analitikus számadások, a kalkulációk és egyéb, a mérleg alapját képező számadások helyes elkészítéséről és ezért mérlege nem nyújt megbízható alapot a többletnyereség megállapítására. 4. §• Az előző §-okban foglalt általános irányelvektől iparági sajátosságok indokolt érvényesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal való előzetes egyetértés esetén el lehet térni. így pl. a gazdasági fejlődés olyan szűk keresztmetszetet jelentő vállalatainál, amelyeknél a termelésnek többletköltségek árán történő növelését gazdaságpolitikai célkitűzések vagy egyéb népgazdasági érdekek indokolják, a nyereségrészesedés számításának alapja az abszolút többleteredmény is lehet. Egyes vállalatok számára az alapjövedelmezőségen vagy eredményfeladaton felül olyan mérhető feltételeket is elő lehet írni, amelyek a vállalatokat speciális feladatok teljesítésére külön is ösztönzik. Amennyiben a vállalatok az előírt külön feltételeket részben vagy egészben nem teljesítik, a nyereségrészesedésük alapját képező többletnyereséget előre meghatározott mértékben csökkenteni kell. 5. §. (1) Az egyes iparágak nyereségrészesedési rendszerének részletes szabályait és ennek keretében a többletnyereségből igénybevehető felosztható nyereségrészesedés mértékét meghatározó kulcsokat a minisztériumok az ipari vállalatokkal legkésőbb 1960. január havában közlik, az építőipari vállalatok számára a kulcsokat a minisztériumok ? * alapjövedelmezőség jóváhagyásával egyidejűleg állapítják meg. Ugyancsak az alapjövedelmezőség jóváhagyásával