Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

87. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 933 Az állatforgalmi vállalatok tervfeladataiknak megfelelő keretben a termelőszövetkezet hizlalási igényeinek kielégítésére növendék szarvasmarhát 280 kg-os felső súlyhatárig folymatosan és indokolt esetben felnőtt szarvasmarhát a járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján szállítanak. Az állatforgalmi vállalat által leszállításra kerülő növendék- és felnőtt szarvasmarhák után a termelőszövetkezetek részére kg-onként az állatot eladó termelőnek kifizetett kg-onkénti vételárat és 0,90 Ft költséget kell elszámolni. Az állatforgalmi vállalatok által szállított szarvasmarhákat az állatforgalmi vállalat által meghatározott felvásárlási helyen kell átvenni. Üszőre és tehénre hizlalási szerződés csak abban az esetben köthető, ha a járási mezőgazdasági osztály igazolja, hogy az állat továbbszaporításra alkalmatlan. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek a más gazdaságokban hizlalási szerződéssel lekötött üszőkből 1960-ban is kiválogathassák és megvásárolhassák a tenyésztésre alkalmasakat. Ezeket a tenyészüszőket a termelőszövetkezetek — mint a múlt évben is — kedvezményes áron kaphatják. A szállítási, kísérői stb. költségek megtérítésének ked -ezménye a termelőszövetkezeteket ebben az esetben is megilleti. A szarvasmarhahizlalási akciókban leszerződött és meghizlalt szarvasmarhák után a termelőszövetkezetet a szerződésben rögzített átvételi áron felül 10—19 db extrém, vagy I. osztályú marha átadása esetén kg-onként 1.— Ft, 19 db felett átadott extrém vagy I. osztályú marha esetében kg-onként 1.50 Ft nagyüzemi felár illeti meg. Az átadásra került szarvasmarhák teljes súlya után a nagyüzemi felár cs?k abban az esetben fizethető ki, ha az átadásra kerülő szarvasmarha a termelőszövetkezet saját tenyésztéséből származik, vagy a termelőszövetkezet az alapanyagot 150 kg-os súly alatt vásárolta meg. Ebben a vonatkozásban saját tenyésztésűnek kell tekinteni a tagok által a közösbe bevitt egyedeket is. Az állatforgalmi vállalat által szállított állatok átadása esetén a nagyüzemi felár csak a ráhizlalt súly után fizethető. A kiválóan hizlalt, fiatal és az export követelményeknek megfelelő legalább 40 db extrém minőségű szarvasmarhát az állatforgalmi vállalat közvetlenül exportra szállíthatja el. Export szállítás esetében a termelőszövetkezetet a nagyüzemi feláron felül az export vételár illeti meg. A termelőszövetkezetek által átadásra felkínált állatokat — mérlegelés és minősítés végett — a legközelebbi állatátvételi helyre kell felhajtani. 6. A termelőszövetkezetek tejtermelésének fokozása érdekében részükre a szerződés alapján szállított tejmennyiség után — egész éven át folyamatosan — literenként 0,20 kg korpát kell állami áron juttatni. A korpát akkor is biztosítani kell a termelőszövetkezetek számára, ha a tejet közvetlenül a felhasználó intézményeknek adják át. 7. A szarvasmarhatenyésztő körzetekben a ncsj ^zemű sertés- és baromfitenyésztés elősegítése érdekében a tej melléktermékeit — ha azt igénylik — vissza kell juttatni a tenyésztő termelőszövetkezetekhez. A termelőszövetkezetek az általuk termelt tej 40 százalékát tejszínben is átadhatják a tejgyűjtő állomásoknak, vagy az átadott tej 40 százaléka után fölözött tejet vagy egyéb tejmellékter* méket kaphatnak vissza. II. Sertéstenyésztés. 1. A termelőszövetkezetek kocaállományukat elsősorban sajátnevelésű kocasüldők tenyésztésbe állításával egészítsék ki, illetve növeljék. Az új termelőszövetkezeteknél pedig szorgalmazni kell, hogy a tagok a háztáji állományban nem tartkotó tenyészkocáikat és kocasüldőiket a termelőszövetkezetbe b-". igyék. Az állam a sertésállomány saját erőből történő növelését azzal segíti elő, hogy indokolt esetben a bankfiókok útján minden saját nevelésű, lefialt előhasi koca után a termelőszövetkezet kérésére 800 Ft beruházási hitelt folyósít. 2. A közös sertésállomány kialakítását, i .jtve fejlesztését, valamint minőségének javít-^át tenyészsüldők felvásárlási akció szervezésével is elő kell mozdítani. A tenyészállatfelvásárlási akciót a TEGI bonyolítja le. Tenyészsüldőket elsősorban közös sertésállománnyal még nem rendelkező vagy a megfelelő kocasűrűséget még el nem ért termelőszövetkezetek részére lehet törzsállományuk kialakítása, illetve fejlesztése céljából juttatni. A tenyészsertések kihelyezését úgy kell megszervezni, hogy azok túlnyomó részben szeptember végéig a termelőszövetkezetekbe kerüljenek. A tenyészsertések vásárlásához a termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt kaphatnak. Ezen felül a termelőszövetkezetek részére meghatározott keretben a TEGI útján történő tenyészsertéstörzs kihelyezések esetén az alábbi kedvezmények nyújthatók: a) Azonnali ártámogatásban kell részesíteni a termelőszövetkezetet a magasabb törzskönyvi osztályú (elit és I. o.) szülőktől származó és az osztályszintnek megfelelő külemi pontszámú, legalább 10 tenyészsüldő vásárlása esetén, ha az elhelyezési, takarmányozási, valamint tenyésztési feltételek biztosítottak. Az ártámogatás összege átlagosan 3 Ft élősúly kgonként, s ez az állami szektor gazdaságaitól, valamint a törzstenyésztő és tenyészállatneveléssel foglalkozó termelőszövetkezetektől vásárolt tenyészsertések után fizethető. b) Az akció keretében a tenyészsüldők felvásárlását a TEGI ingyenesen bonyolítja le. c) A tenyészsertések vásárlásánál a 30 km-nél nagyobb távolságra történ^ szállítás költségeit (rakodj, kísérés) az állam megtéríti. Az állami kedvezménnyel vásárolt tenyészsertéseket legalább 2 éven át tenyésztésben kell tartani. A termelőszövetkezetek igényének jogosságát, valamint az igényelt sertésfajta tenyésztéséhez szükséges feltételek meglétét a járási mezőgazdasági osztálynak kell igazolnia. 3. A termelőszövetkezetek hizlalási tevékenységének elősegítése érdekében az 1960. évben is meg kell szervezni a hizlalási akciókat. A hizlalási akciókat az engedélyezett keretben az állatforgalmi vállalatok bonyolítják le. A hizlaláshoz szükséges alapanyagot a termelőszövetkezetek elsősorban saját ál'ományuk szaporulatából állítsák be. Az ezen felül jelentkező süldő és malac juttatási igényeket az állatforgalmi vállalatok felvásárlás útján elégítsék ki. A hizó alapanya-