Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 85. szám

85. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 889 árusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetektől szállítólevéllel érkezett árut szabad átvenni. A mennyiségileg és minőségileg átvett árut az elárusítóhely könyveiben (8. §) kell nyilvántartani és elszámolni. (2) Az átvett áru tárolását és értékesítésre való előkészítését szakszerűen — a piacrendészeti és egészségügyi rendszabályoknak megfelelően — kell végezni; megőrzését a szocialista tulajdont megillető fokozott gondossággal kell biztosítani. (3) Az értékesítésre kerülő árut az elárusítóhelyen általában feldolgozni nem szabad; kivételesen — az áru romlásának megakadályozása érdekében — budapesti elárusítóhelyeken az Ellenőrző Osztály, vidéki elárusítóhelyeken pedig a fenntartó termelőszövetkezet írásbeli engedélye alapján lehet árut az elárusítóhelyen feldolgozni. (4) Az áru minőségi leértékelésének (romlásának), valamint a szállítási és raktározási veszteségnek (kálónak) mértéke tekintetében az állami kereskedelemben irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) Az elárusítchelyen naponta legfeljebb 300 Ft készpénzt lehet visszatartani (váltópénz). Az ezt meghaladó pénzkészletet az elárusítóhely vezetője s— akadályoztatása esetén annak helyettese — köteles naponta a termelőszövetkezet elszámolási számlájára befizetni. Közösen fenntartott elárusítóhely esetén a befizetést a megállapodásnak [5 § (2) bekezdés] megfelelően kell az érdekelt termelőszövetkezetek elszámolási számlájára eszközölni. Elszámolás. 8. §. (1) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek elárusítóhelyet tartanak fenn, kötelesek az elárusítóhelyre történő minden áruszállításról szállítójegyzéket kiállítani és az elárusítóhely vezetőjével való elszámolás érdekében elszámolási könyvet vezetni. (2) Az elárusítóhely vezetője az elárusítóhelyen a termelőszövetkezet könyvelésével megegyezően — "az alábbi bizonylatokat és könyveket köteles vezetni: A) Zöldség-, gyümölcs-, húsáru-, tejtermék- stb. elárusítóhelyeken: a) elszámolási könyv (tabló), b) árváltozási — és leírási jelentés, c) visszárujegyzék, d) jelenléti ív, e) ellenőrzési könyv, /) szállítójegyzék (nagybani értékesítés esetén), g) pénztárbizonylat, h) hasított sertés és egyéb sertéstermékek értékesítése esetén termelési napló: a termelési naplóba minden termelési napon be kell jegyezni a ser-« téstermékekre vonatkozó termelési adatokat. B) Borkimérésekben: Az A) alatt a)—g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá h) a csapos elszámolási könyve. C) Virág elárusítóhelyeken: Az A) alatt a)—g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá h) franciablokk, i) koszorúkönyv (koszorúkészítés esetén). Alap és díszítőanyagok vásárlása esetén felvásárlási je-= gyet kell használni. (3) A jelen §-ban megjelölt bizonylatok, könyvelési és nyilvántartási könyvek leírását a Mezőgazdasági Értesítőben közzétételre kerülő útmutató tartalmazza. Ellenőrzés. 9. §• (1) A termelőszövetkezetek elárusítóhelyeinek rendszeres ellenőrzését Budapesten az Ellenőrző Osztály, vidéken a járási mezőgazdasági osztály végzi. Az Ellenőrző Osztály — a járási mezőgazdasági osztály ellenőrző jogkörének érintetlenül hagyása mellett — az ország más területén működő termelőszövetkezeti elárusítóhelyet is ellenőrizhet. (2) Az Ellenőrző Osztály, illetőleg a járási mezőgazdasági osztály a) összegyűjti, véleményezi és javaslattal az illetékes szervnek megküldi a termelőszövetkezetek által elárusítóhely létesítésének engedélyezése iránt benyújtott kérelmeket. A termelőszövetkezeteket az elárusítóhelyek létesítésében, illetőleg az ehhez szükséges engedély megszerzésében támogatja; b) a termelőszövetkezetek elárusítóhelyein ellenőrzi, hogy megtartják-e a piaci értékesítésre vonatkozó hatályos rendelkezéseket; c) ellenőrzi az elárusítóhelyek ügyvitelét, könyvvezetését, a könyvek és nyilvántartások naprakész állapotát, pontosságát és valódiságát;