Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 84. szám

84. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 883 legalább 60%-ban az illető borvidékről, helységből vagy bortermőhelyről származó italokat árusít. (Tvr. 20. §.) 5. Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtából készült musto, és bort közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. Közvetlenül termő szőlőfajtából származó musttal vagy borral kevert mustot és bort — a kizárólag színjavítás céljából legfeljebb 10 százalékos arányban Otelló fajtájú vörösborral házasított európai (hazai) fajtájú vörös- és sillerbor kivételével — közvetlenül termő szőlőből származó mustnak, illetőleg bornak kell tekinteni. [Vhr. 85. § (1) és (3) bekezdés.] 6. Bor elnevezéssel csak a jogszabály rendelkezései szerint előállított bort szabad forgalomba hozni. Gyümölcsből szeszes erjedés útján nyert ital csak az illető gyümölcsre utaló megnevezéssel (almabor, meggybor stb.) hozható forgalomba. Egyéb italt borra utaló megnevezéssel forgalomba hozni nem szabad. Csemegebort csak kifejezetten csemegebor, ürmösbort, csak kifejezetten ürmösbor vagy ürmös, habzóbort pedig csak kifejezetten habzóbor elnevezéssel szabad forgalomba hozni. [Tvr. 23. § (1)— (2) bekezdés.] 7. Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji aszút és Tokaji esszenciát kizárólag márkázva és palackozva szabad közfogyasztás céljára forgalomba hozni és palackozásához csak tokaji alakú színtelen palackot szabad felhasználni. Tokaji pecsenyebor palackozásához csak rajnai alakú palack használható. Tokaji szamorodnit és tokaji aszút palackból poharanként is ki lehet mérni [Vhr. 91. § (1)—(2) bekezdés.] 8. Rajnai alakú palackot fehér bor, bordói alakú palackot vörös- és sillerbor palackozásához szabad felhasználni. Gyorsfogyasztásra szánt bor palackozásához füredi alakú palackot kell használni. Csemege- és ürmösbor palackozásához füredi alakú, kivételesen rajnai, illetőleg bordói alakú palack használható .[Vhr. 78. § (1)—(3) bekezdés.] 9. Palackozott bor palackján címkét kell alkalmazni. A palackon a bor évjárata feltüntethető. Márkázott bor palackján az évjárat feltüntetése kötelező. A címkén a termelő vagy palackozó üzem megnevezésén és a palackozás helyén kívül fel kell tünteni a bor elnevezését, illetőleg a bor minőségi vagy származási megjelölését is. A címkén tilos a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármilyen rajz vagy szöveg alkalmazása. A rajnai és a bordói alakú palackot kupakkal Is el kell látni. (Vhr. 79. §.) 10. Amennyiben a cselekmény csalásnak (BHÖ. 447—451., 230. pont) vagy árdrágító visszaélésnek (BHÖ. 265. pont) nem minősül, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki forgalombahozatalra szánt bort, mustot, csemegebort, borpárlatot, pezsgőt vagy habzóbort a jogszabályban meg nem engedett anyag felhasználásával állít elő, illetőleg kezel, vagy aki ilyen módon előállított vagy kezelt italt tudva forgalomba hoz. (Tvr. 32. §.) Szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki: a Tvr. tilalma ellenére italt közfogyasztás céljára forgalomba hoz, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben állít elő; a bor előállításához vagy kezeléséhez nem engedélyezett anyagot erre a célra forgalomba hoz, vagy a bor tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot ad, útmutatást készít, vagy ilyet terjeszt; a Tvr-nek a bor palackozására, címkéjére, elnevezésére vagy megjelölésére vonatkozó szabályait megszegi; a bor előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseket egyébként megszegi (Tvr. 33. §.). Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki a) bor előállításához vagy kezeléséhez nem engedélyezett anyagot a bor előállítására, kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségben tart; b) csak márkajeggyel forgalomba hozható borfajtát anélkül forgalomba hoz. (Tvr. 34. §.) 26. számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) F. M.—• Élm. M. számú rendelethez. Az Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság szervezeti szabályzata és ügyrendje. [2/1959. (XI. 27.) F. M.—Élm. M. számú rendelet 102. §.] 1. Az Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság (a továbbiakban: Szakértő Bizottság) feladata: a) az 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet és a 2/1959. (XI. 27.) F. M.—Élm. M. számú rendelet rendelkezései alá eső italok és az azok kezelésére használt anyagok vegyelemeztetése, illetőleg érzékszervi úton való megvizsgálása, továbbá az italok előállításánál és kezelésénél alkalmazott eljárások vizsgálata, valamint szakvélemény adása; b) szakvélemények felülbírálása és a végleges szakvélemény megadása; c) peres ügyekben szakvéleményadás; d) márkázás! ügyekben való döntés; e) a földművelésügyi és az élelmezésügyi minisz* ter által feladatkörébe utalt ügyekben való döntési A Szakértő Bizottság részére a vegyelemzést az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban! OBI) végzij i 2. A Szakértő Bizottság székhelye: Budapest, II* Bem tér 2. szám,