Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

788 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81. szám. — az első- és másodéves termelőszövetkezeteknél pedig a saját erőből eszközölt beruházásaik teljes összegéig terjedhet. Az előbbi rendelkezés alapján a saját erőből eszközölt beruházások után nyújtott hitelelengedés mértéke nem haladhatja meg az év folyamán a termelőszövetkezetben megvalósított összes beruházások értékének 50-%-át A saját erő után nyújtott hitelelengedést a beruházás évében úgy kell végrehajtani, hogy a termelőszövetkezet összes beruházási hitelállománya az elengedett összeggel csökkenjen. b) Az alább felsorolt beruházások után — a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen megállapított feltételek teljesítése esetén — a teljes bekerülési költségekből a következő mértékű hitelelengedést lehet nyújtani: tehénistálló _____ 35% termálvizes hajtató — — — 50% öntözőtelepek, víztárolók, öntözés céljára épített kutak — — — 50% halastó —___ — _ 30% egyszerű kivitelezésű sertésfiaztató, sertésszállás, juhhodály, növendékmarha istálló, baromfiól, csibenevelő — — — i— — 30% kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozóvezeték, transzformátorállomás ______ 100% szőlő- és gyümölcsöstelepítés — 50% Ütépítésnél a földmunkákat a termelőszövetkezetnek saját erőből kell elvégeznie. A kőszállításhoz — a távolságtól függően — az állam segítséget nyújt. Az útépítés további költségeit általában az állam viseli. c) Ha a termelőszövetkezet építkezéseit a megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda útján bonyolítja, az állam támogatást nyújt az építési beruházások típus- és állami ajánlott műszaki tervdokumentációi adaptálásához a költségek 70%-a erejéig terjedő hitelelengedés formájában. 6. A termelőszövetkezetek részére nyújtott beruházási hitelek lejáratait úgy kell megállapítani, hogy az összhangban álljon az állóeszköz amortizációs idejével, megtérülésével és a termelőszövetkezet teherbiróképességével. E feltételek figyelembevételével a beruházási hitel lejárata 35 évig is terjedhet. A beruházási hitelek törlését a termelőszövetkezetek a beruházás megvalósításától számított harmadik évben kezdjék meg. 7. Az épületekkel való ellátottság elősegítése érdekében a termelőszövetkezetek a tagok felesleges gazdasági épületeinek és építőanyagának, valamint az állami tulajdonban lévő épületeknek megvásárlásához középlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az állami tulajdonban lévő épületeket a termelőszövetkezetek forgalmi értékben vásárolhatják meg. 8. Az eddig megvalósított beruházásoknál a jelen határozat megjelenése előtt megállapított kedvezményeket továbbra is fenn kell tartani. V. Szervezeti megerősítés és fejlesztés. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására és továbbfejlesztésére, valamint a termelőszövetkezetek vezetésének megerősítésére 1959-ben tett intézkedéseken túlmenően továbbra is fontosnak tartja a termelőszövetkezeteknek népi demokratikus rendszerünkhöz hű, politikailag képzett és a szervező munkában nagy tapasztalatokkal rendelkező elnökökkel, szakemberekkel (mezőgazdászokká], könyvelőkkel) való megerősítését. Ennek érdekében: 1. A Kormány szükségesnek tartja, hogy azok az újonnan alakuló vagy egyébként arra rászoruló termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját ere-* jükből nem tudják kielégítően megoldani, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és elnökké vá-» lasszanak meg olyan dolgozókat, akik politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmasak. A termelőszövetkezet által — a jelen határozat alapján — felkért és megválasztott elnököt az ér-* vényben lévő jogszabályok alapján a közgyűlés által megállapított munkaegységrészesedés és egyéb járandóság illeti meg. Ezt a javadalmazást az állam támogatásként 3 éven keresztül kiegészíti. Ha az elnök 3 év eltelte után a termelőszövetkezettől megválik, őt kérésére előző munkakörének megfelelő javadalmazással járó állásba kell elhelyezni. 2. Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell a szakszerű vezetést. Az 500 kat. holdnál nagyobb területű, továbbá a nagyüzemi kertészettel vagy gyümölcstermeléssel, valamint öntözéses gazdáikon dással foglalkozó kisebb termelőszövetkezetekben elsősorban agráregyetemi vagy főiskolai végzettségű, de legalább technikumot végzett mezőgazdasági szakembert kell állandó jelleggel foglalkoztatni. A termelőszövetkezetben a szabályszerű szám-? vitel, pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében állandó jelleggel, szakképzett könyvelőt kell foglalkoztatni. A mezőgazdászt vagy könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába, ha ez nem lehetséges, munkaszerződéssel alkalmazza. A tagként belépett mezőgazdászt lehetőleg válassza meg elnökhelyettessé, s a könyvelőt is vonja be a Vezetőség munkájába. A jelen határozat alapján termelőszövetkezetben működő mezőgazdászt vagy könyvelőt az ér-* vényben lévő jogszabályok alapján a közgyűlés áln tal megállapított munkaegységrészesedés és egyéb járandóság illeti meg. Ezt a javadalmazást az ál-* lam támogatásként 2 éven keresztül kiegészíti. 3. A jelen határozat alapján termelőszövetkezetben működő elnököt, mezőgazdászt vagy könyvelőt a következő további kedvezmények illetik meg.