Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 75. szám

75. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYZ 759 10. A továbbképző iskolák működését kiegészítő tevékenységek. a) A továbbképző iskolákban az úttörő csapat tevékenysége folytatódik. A továbbképző iskola növendékei közül azok, akik kérik felvételüket a KISZ-be, az úttörő csapatot patronáló KISZ szervezetnél nyerhetnek felvételt. A KISZ-tagok a továbbképző iskolában KISZ csoportot alkotnak. A tantestületek segítsék az úttörő csapat és a KISZcsoport munkáját, nyújtsanak támogatást az út'.örő csapatban és a KISZ-csoportokban folytatandó politikaierkölcsi nevelő munkához. b) Az ifjúság iskolán kívüli idejének helyes megszervezése érdekében szükséges a fiatalokat a kultúrotthonok kulturális tevékenységébe is bekapcsolni. Helyes számukra külön szakköri foglalkozásokat szervezni népművelési munka keretében. c) A fiatalok sporttevékenysegét a falusi (városi) sportkörök hivatottak megoldani. d) A mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolák mellett lehetőleg meg kell szervezni a falusi ifjúsági termelőszövetkezeteket, ahol az iskolában tanult ismereteiket a gyakorlatban is megvalósíthatják, nevelődik szervező és irányító tevékenységük, sőt nagyban szolgálja ez a tevékenységük a munkára való nevelést is. 11. A továbbképző iskola elhelyezése. A továbbképző iskola működési helyéül szolgáló általános iskolát úgy kell kiválasztani, hogy ott a megfelelő adottságok (tanterem, gyakorlókert, műhelyterem, stb.) rendelkezésre álljanak. 13. A továbbképző iskolák gazdálkodása. A továbbképző iskolák gazdálkodása önállóan külön költségvetési címről történik. A költségvetésben az alábbi összegeket kell biztosítani. Iskolánként vezetői díj (egy csoport esetén 300 Ft, két-három csoport esetén 350,— Ft, négy-öt csoport esetén 400 Ft, hat és annál több csoport esetén 450 Ft havonként az iparinál tíz, a mezőgazdaságnál évi öt hónapon keresztül); adminisztratív költség (iparinál évi 700 Ft, mezőgazdaságinál évi 500 Ft): oktatók díjazása óránként 12 Ft; dologi kiadások (mezőgazdasági jellegű iskoláknál 120 órát, ipariaknál 240 órát — fűtésnél 144 órát — véve figyelembe — óránként teremhasználatra 3 Ft, világításra 0,50 Ft, fűtésre 4 Ft): a tanulmányi munkával összefüggő kiadások tanulónként tankönyvsegélyre és jutalomra 15 Ft, tanulmányi kirándulásra 20 Ft, szemléltető eszközökre és fogyóanyagokra 20 Ft. A továbbképző iskolákat az általános iskolák mellett, annak helyiségeiben kell szervezni. Az üzemeltetéshez szükséges költségeket — az előírt normáknak megfelelően — a továbbképző iskola igazgatója megtéríteni tartozik (fűtés, világítás, teremhasználat). Az általános iskolák kötelessége a továbbképző iskolák működéséhez szükséges felszerelési és szemléltetési eszközöket használatra bocsátani. Az elhasznált fogyóanyagokat a továbbképző iskola megtéríteni tartozik. A továbbképző iskola igazgatója felelős az általános iskolák felszerelésének, berendezési tárgyainak megőrzéséért, 15. Vegyes rendelkezések. a) Az évenként szervezendő továbbképző iskolák számát a művelődésügyi miniszter által kiadandó keretszámok határozzák meg. A keretszámok alapján a működéshez szükséges költségeket az éves költségvetésben kell előirányozni. b) Jelen utasítás a közzététel napján2 lép hatályba. Benke Valéria s. k., művelődésügyi miniszter. 2 A közzététel napja: 1939. október 15. Vegyes rendelkezések Az élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke együttes felhívása a leállított falusi sütödék üzembehelyezésére. (Nem teljes szöveg.) A falusi lakosság kenyérrel, különösen péksüteménynyel való ellátása nem kielégítő. Az ellátás megjavítása érdekében az alábbiakra hívjuk fel az érdekelteket: 1. A földművesszövetkezetek azokban a helységekben, ahol a jelenlegi ellátási helyzet indokolttá teszi és az üzemeltetés feltételei megteremthetők, a leállított és jelenleg üzemen kívül álló sütödéket saját kezelésben üzembe helyezhetik. 2. A földművesszövetkezetek azokat a — magániparosok kezelésében levő — sütödéket is átvehetik, amelyeket a magániparosok a szövetkezeteknek — iparengedélyük beadása után — átadnak. A magániparosok kezelésében levő sütödék átvételénél az önkéntességet szigorúan be kell tartani. A földművesszövetkezetek az üzemüket átadó volt kisiparosokat alkalmazhatják. 3. Az 1. és 2. pont alapján átvett üzemek kettős ellátást nem eredményezhetnek, vagyis csak olyan helységben adhat át az állami sütőipar leállitott tartaléküzemet, illetőleg csak olyan magánsütőiparos üzemét veheti át a földművesszövetkezet, ahol, illetőleg akinek működési területén működő állami sütőipari üzem nincs. 4. Azon földművesszövetkezetek részére, amelyek a sütőüzemet a fenti 1—3. pontoknak megfelelően a MÉSZÖV javaslata és a Megyei Tanács VB. Ipari osztályának előzetes hozzájárulásával átveszik, az átvett sütőüzemek működéséhez a Megyei Tanács VB. Ipari osztálya az iparengedélyeket adja ki. 5. A sütőipari vállalatok a kezelésükben levő leállított tartalék sütőüzemeket leltár alapján adják át a földmű" vesszövetkezeteknek. A gépi és egyéb berendezési, felszerelési tárgyakat (dagasztógép, csészék, zsemlyeszaggató, kiflisodró stb.), amelyeket jelenleg nem használnak, a földművesszövetkezet kérésére ugyancsak leltár alapján adják át. Babos Zoltán s. k., Panák László s. k., élelmezésügyi a SZÖVOSZ miniszterhelyettes. elnökhelyettese.