Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 73. szám

742 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 73. szám. Azckcn a helyeken, ahol a máj métely kór évről­évre elő szokott fordulni, a legelőre csak olyan szarvasmarhát, juhot és kecskét szabad kihajtani, amely az első kihajtást megelőzően laboratóriumi vizsgálattal fertőzéstől mentesnek bizonyult, ille­tőleg amely 30—60 nappal előbb májmételykór el­leni gyógyszeres kezelésben részesült. Gümőkórtól mentes, valamint mentesítés alatt álló termelőszövetkezetben a gümőkórtól mentes szarvasmarhaállományt gümőkórral fertőzött állat­tal együtt legeltetni és ilyen állatokkal közös kút­ról itatni nem szabad. 19. Az állatok őrzésére csak olyan eb tartható, amelyet egy éven belül veszettség elleni oltásban részesítettek és a legeltetés megkezdése előtt 14 napnál nem régebben bélférgektől féregtelení­tettek. 20. Az állandóan legelőn tartott állatok részére megfelelő karámot kell készíteni. Ebben árnyékos, a beteg állatok részére pedig elkülönítő karámot is kell készíteni. Tüskésdrótot kerítésnek használni nem szabad. 21. Bejelentési kötelezettség alá eső betegség miatt a legelőn előforduló megbetegedést és elve­télést, valamint minden elhullást a községi tanács végrehajtó bizottságának az észleléstől számított 12 órán belül be kell jelenteni. A beteg állatot mindaddig el kell különíteni az egészséges állatok­tól, amíg a községi tanács végrehajtó bizottsága és az állatorvos másként nem rendelkezik, a hullát pedig úgy kell megőrizni, hogy azzal ember vagy állat érintkezésbe ne juthasson. A hulla elszállítá­sáról vagy eltakarításáról a községi tanács végre­hajtó bizottsága intézkedik. Ha a községi tanács végrehajtó bizottsága a hullának legelőn történő elföldelését rendeli el, azt az érvényben levő állat­egészségügyi szabályoknak megfelelően kell végre­hajtani. Az elföldelés helyén és annak közvetlen közelében állatot áthajtani vagy legeltetni nem szabad 22. Bejelentési kötelezettség alá tartozó beteg­ségek: lovak fertőző kevésvérűsége, tenyészbéna­ság, takonykor, gümőkór, szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, sercegő üszök, keleti marhavész, ivar­szervi hólyagos kiütés, ragadós száj- és köröm­fájás, brucellózis (fertőző elvetélés), juhhimlő, ser­téspestis, sertésorbánc, fertőző sertésbénulás, ba­romi ikolera, baromfipestis, lépfene, veszettség és rühösség. A belkereskedelmi miniszter 123/1859. (K. É. 37.) Bk. M. számú utasítása a mozgóárusítás fejlesztéséről szóíó 8971958. (K. É. 31.) Bk. M. számú utasítás* kiegészítéséről. A 89/1958. (K. É. 31.) Bk. M. számú utasítás 2. pont he­tedik bekezdését az alábbiak szerint egészítem ki: Azon köíötláru (darabáru, divatáru), vas- és műanyag árusításával foglsík-aaí mozgóárusak részére, akik a vál­* Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1958. évi 71. száma közli. lalati telephelyükön kívül, megyén belül, vagy más me­gyében megtartandó vásárokon rendszeresen résztvesz­nek, a kiadható árukészlet felső határa 50 000 Ft. A jelen utasítás 1959. október hó 1. napján lépett ha­tályba. Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese. Helyesbítés. A Tanácsok Közlönye 1359. október 71. számában közzétett, a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendeletnek a 39/1959- (IX. 20.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 51. § (1) bekezdésének a) pontja helyesen: „aj azokra a lakásokra is, amelyek a lakásügyi hatóság nyilvántartásában az 1959. évi szeptember hó 20. napán a néphadsereg vagy a Belügyminisztérium, illetőleg fegy­veres és rendészeti testületei szolgálati lakásaként van­nak nyilvántartva;" (Kézirat-hiba) Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. A kert bérletének felmondása. A lakás bérletéhez tartozó s így annak jogi sorsát osztó kert felmondásának jogát a bérbeadó egységesen, tehát az egész bérleményre vonatkozóan a lakásügyi jogszabályok szerint gyakorolhatja. Ha azonban a kert nem tartozik a lakás bérletéhez, annak felmondására a polgári jognak a haszonbérletre vonatkozó általános szabályai az irány­adók, a felmondási idő azonban hat hónapnál rövidebb is lehet. A cserépkályha átrakásának költségei. A bérleményhez tartozó cserépkályha átrakása annak használhatóságát van hivatva biztosítani. Ezért az átra­kást olyan karbantartásnak kell tekinteni, amelynek költségét a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 53. §-ának (1) bekezdése értelmében a bérlő tartozik viselni. Országos és havi vásárok jegyzéke Október 18., vasárnap. Dévaványa (Békés) oák, Gelse (Zala) oák, Heves (Heves) oák, Kondoros (Békés) oák, Mezőberény (Békés) oák, Ráckeresztúr (Fejér) oák, Romhány (Nógrád) oák, Szalkszentmárton (Bács) oák, Szőlősgyörök (Somogy) oák, Tiszaföldvár (Szolnok) oák, Tiszakarád (Borsod) oák, Tiszakürt (Szolnok) oák, Törtei (Pest) oák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom