Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 71. szám

71. szám. 725 Vhr. 147. §. (1) A lakásügyi hatóság az igényléseket a rászorultság mértéke szarint csoportosítja. (2) A kiutalásnál elsőbbséget élveznek: — a romos lakásban, életveszélyes, egészségre ártalmas körülmények között lakók és a lakással nem rendelkezők (Vhr. 9. §), — a munkában kiváló dolgozók, — a családosok, azokkal szemben, akiknek nincs családjuk, — a családosok közül a többgyermekesek. (3) Minden öt kiutalásra kerülő lakás közül egyet fiatal házaspár részére kell kiutalni. (4) Ha a lakás az állami egészségügy, az államigazgatás, a karhatalom stb. szolgálatában álló bérlőnek más helységbe történt áthelyezése vagy elhalálozása folytan üresedett meg, községben a lakásügyi hatóság a lakás új bérlőjéül lehetőleg azt a személyt jelölje ki, aki a volt bérlő munkakörét veszi át. Vhr. 148. §. (1) A lakás kiutalása előtt az igénylő körülményeit a helyszínen meg kell vizsgálni abból a szempontból is, hogy lényeges körülményekben nem követke2ett-e be változás. (2) A lakásügyi hatóság az igénylő személyi igazolványa alapján köteles megállapítani, hogy az igénylő az illető helységben nem áll-e kiutasítás (kitiltás) hatálya alatt. Vhr. 149. §. Minden lakásról az első intézkedés alkalmával külön nyilvántartó lapot kell készíteni (4. számú minta). A nyilvántartó lapra fel kell jegyezni a lakással kapcsolatos kérelmek beérkezésének időpontját, az iktatószámot, a kérelmező nevét, a kérelem rövid tárgyát, az érdemi intézkedés időpontját és tartalmát. Vhr. 150. §. Ha a lakásügyi hatóság üres, vagy a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakásról (lakrészről) szerez tudomást, helyszíni szemlét tart és az eljárás során adatfelvételi lapot (5. számú minta) készú. Az adatfelvételi lapon részletesen fel kell sorolni az igénybevétel szempontjából lényeges adatokat; fel kell tüntetni továbbá az egész lakás alaprajzát, az er>yes szobák és a lakáshoz tartozó helyiségek méreteivel együtt. Vhr. 151. §. (1) A lakásügyi hatóság indokolt esetben a jogos lakásigény mértékét meghaladó lakás (lakrész) előzetes igénybevételét rendelheti el. (2) Az előzetes igénybevételről a lakásügyi hatóság határozatot hoz. A határozatban közli az előzetes igénybevétel okát és azt, hogy kiutalás előtt az érdekelteket meghallgatják. A határozatot az érintett lakás (lakrész) bérlőjének (használójának), a bérbeadónak és az esetleges egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, (3) Az előzetesen igénybevett lakásba (lakrészbe) újabb személyeket bejelenteni, valamint a már ottlakók bejelentésének jellegét megváltoztatni (pl. albérlőt családtagként bejelenteni, vagy az ideiglenes bejelentést állandó jellegűre átminősíteni) eseka lakásügyi hatóság írásbeli engedélyével szabad. Az engedély nélkül tett bejelentést a lakásügyi hatóság a kiutalásnál figyelmen kívül hagyja. (4) Az előzetes igénybevétel hatálya megszűnik, ha a lakást (lakrészt) kiutalták, vagy ha az előzetes igénybevétel oka megszűnt; az utóbbi esetben a lakásügyi hatóság az előzetes igénybevétel megszüntetéséről határozatot hoz. 78. §. (1) Az üres lakás kiutalása tárgyában hozott határozat a fellebbezés kizárásával jogerős. (2) Az elsőfokú lakásügyi hatóság egyéb határozata ellen egyfokú fellebbezésnek van helye. (3) A fellebbezést az elsőfokon eliáró lakásügyi hatóságnál a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani. A fellebbezésnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van. (4) A lakásügyben benyújtott fellebbezést a másodfokú lakásügyi hatóság [76. § (2) bekezdés] bírálja el. A másodfokon hozott határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Vhr. 152. §. A fellebbezéssel megtámadható határozatnak tartalmaznia kell, hogy a határozat ellen fellebbezésnek van helye és azt, hogy a fellebbezést az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságnál a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani. Ha nincs helye fellebbezésnek, a határozatban erre kell utalni. Vhr. 153. §. A határidőn belül érkezett, megengedett fellebbezést az elsőfokú lakásügyi hatóság, az ügyre vonatkozó iratokkal és a fellebbezésre vonatkozó észrevételeivel együtt, a fellebbezés beérkezésétől számított nyolc napon belül a másodfokú lakása ügyi hatósághoz továbbítja. Ha a másodfokú lakásügyi hatóság az érdekeltek meghallgatását szükségesnek tartja, azt vagy maga foganatosítja, vagy arra az elsőfokon eljárt lakásügyi hatóságot utasítja. Vhr. 154. §. A fellebbezést a másodfokú lrfkásügyi hatóság tizenöt napon belül köteles elbírálni. A másodfokú lakásügyi hatóság az elsőfokú határozatot vagy jóvá-* hagyja, vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti és az elsőfokon eljárt lakásügyi ható-* ságot új eljárás lefolytatására és a jogszabálynak megfelelő új határozat hozatalára utasítja. A megsemmisített határozat helyé-* be lépő elsőfokú határozat ellen — a R. 784 §-ában megszabott keretek között i— fellebbezésnek van helye,