Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 71. szám
71. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 723 tekinteni, mint a bérlő szerv cselekményeit és mulasztásait. A 29. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott felszólítást a használóhoz kell intézni és arról egyidejűleg a bérlő szervet is értesíteni kell. Lakás mentesítése az igénybevétel alól. 68. §. (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásban — ha az gyó^y- és üdülőhelyen van és a lakás tulajdonosa, illetőleg családtagjai üdülése célját szolgálja — legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. Az e^t meghaladó lakrész — ha az igénybevétel egyéb feltételei fennállanak — kiutalható. (2) A személyi tulajdonban álló, kizárólag üdülés céljára szolgáló — a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó — házakat, akár gyógy- és üdülőhelyen vannak, akár másutt, sem lakás céljára, sem más célra igénybevenni nem szabad. Vhr. 133. §. (1) A tulajdonos a gyógy- és üdülőhelyen lévő mentesített lakásával szabadon rendelkezhetik; azt részben vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak használatra átengedheti. (2) A gyógy- és üdülőhelyeket az egészségügyi miniszter határozza meg. 69. §. Mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiségek (tanyai-, vincellér-, kertészlakások stb.) mentesek az igénybevétel alól, ha igénybevételük a gazdálkodást akadályozná. Az ilyen helyiséget abban az esetben sem szabad igénybevenni, ha a gazdálkodónak a városban vagy a községben másik lakása is van. Vhr. 134. §. Ha a lakásügyi hatóság mezőgazdasági ingatlanon lévő — megítélése szerint a gazdálkodáshoz nem szükséges — helyiséget vesz igénybe, köteles az igénybevétel előtt a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének véleményét kikérni. 70. §. Ha a lakás több személy osztatlan közös tulajdona és a megüresedett lakásra több tulajdonostárs igényt tart, a köztük felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakásügyi hatóság a lakás használójául azt a tulajdonostársat köteles kijelölni, akit a bíróság meghatároz. Vhr. 135. §. Ha a per megindítását a lakás megüresedésétől számított tizenöt napon belül a tulajdonosok egyike sem igazolja, a lakásügyi hatóság felhívja a tulajdonostársakat, hogy a per megindítását további nyolc napon belül igazolják. Ha a tulajdonostársak egyike sem tesz eleget e felhívásnak, a lakás használóját (bérlőjét) a lakásügyi hatóság jelöli ki, IV. SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ, SZABAD RENDELKEZÉSŰ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK. 71. §. (1) A személyi tulajdonban álló a) 1953. április 1. után épült házban levő, továbbá b) 1953. április 1. előtt épült három szobásnál nem nagyobb házban levő lakást, végül az c) 1953. április 1. előtt épült házban levő, három szobásnál nem nagyobb öröklakást, illetőleg szövetkezeti lakást (a továbbiakban: személyi tu'ajdonban levő, szabad rendelkezésű lakás) a tulajdonos akár maga használhatja, akár részben vagy egészben bérbeadhatja, illetőleg másnak használatra átengedheti.3 (2) A szobák számának meghatározásánál az 56. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Vhr. 136. §. 1953. április 1. után épült az a lakóház, amelynél az építésügyi hatóság a használati engedélyt ez időpont után adta ki. Vhr. 137. §. A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásba történt beköltözést a lakásügyi hatósághoz bejelenteni nem kell. Vhr. 138. §. A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakást akkor sem lehet igénybevenni, ha azt a tulajdonos időlegesen nem használja, bérbeadás útján sem hasznosítja, vagy az a tulajdonos (bérlő) jogos lakásigényének mértékét meghaladja. 72. §. Az állam tulajdonában állott házat, illetőleg az abban levő olyan lakást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. után személyi tulajdonba került, a jelen rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna. Vhr. 139. §. A R. 72. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni arra a házingatlanra (lakásra) is, amely 1953. április 1. után kártalanításképpen került személyi tulajdonba. A bérleti jogviszony keletkezése. 73. §. (1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre; a lakásügyi hatóság kiutaló határozatára ilyen esetben nincs szükség. (2) A bérleti szerződést határozott, vagy határozatlan időre lehet kötni. A fizetendő bért és járulékát a szerződésben meg kell állapítani. A lakásba 8 Lásd: 1. alatti jegyzetet, 720. oldalon.