Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 71. szám

71. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 723 tekinteni, mint a bérlő szerv cselekményeit és mulasztásait. A 29. § (1) és (3) bekezdésében meg­határozott felszólítást a használóhoz kell intézni és arról egyidejűleg a bérlő szervet is értesíteni kell. Lakás mentesítése az igénybevétel alól. 68. §. (1) A személyi tulajdonban levő, tanácsi ren­delkezés alatt álló lakásban — ha az gyó^y- és üdülőhelyen van és a lakás tulajdonosa, illetőleg családtagjai üdülése célját szolgálja — legfeljebb két lakószoba mentes az igénybevétel alól. Az e^t meghaladó lakrész — ha az igénybevétel egyéb feltételei fennállanak — kiutalható. (2) A személyi tulajdonban álló, kizárólag üdü­lés céljára szolgáló — a jelen rendelet hatálya alá nem tartozó — házakat, akár gyógy- és üdülőhe­lyen vannak, akár másutt, sem lakás céljára, sem más célra igénybevenni nem szabad. Vhr. 133. §. (1) A tulajdonos a gyógy- és üdülőhelyen lévő mentesített lakásával szabadon rendelkezhetik; azt részben vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak hasz­nálatra átengedheti. (2) A gyógy- és üdülőhelyeket az egész­ségügyi miniszter határozza meg. 69. §. Mezőgazdasági ingatlan műveléséhez szükséges helyiségek (tanyai-, vincellér-, kertészlakások stb.) mentesek az igénybevétel alól, ha igénybevételük a gazdálkodást akadályozná. Az ilyen helyiséget abban az esetben sem szabad igénybevenni, ha a gazdálkodónak a városban vagy a községben má­sik lakása is van. Vhr. 134. §. Ha a lakásügyi hatóság me­zőgazdasági ingatlanon lévő — megítélése szerint a gazdálkodáshoz nem szükséges — helyiséget vesz igénybe, köteles az igény­bevétel előtt a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének vé­leményét kikérni. 70. §. Ha a lakás több személy osztatlan közös tulaj­dona és a megüresedett lakásra több tulajdonos­társ igényt tart, a köztük felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakásügyi ható­ság a lakás használójául azt a tulajdonostársat köteles kijelölni, akit a bíróság meghatároz. Vhr. 135. §. Ha a per megindítását a lakás megüresedésétől számított tizenöt napon belül a tulajdonosok egyike sem igazolja, a lakásügyi hatóság felhívja a tulajdonostár­sakat, hogy a per megindítását további nyolc napon belül igazolják. Ha a tulajdo­nostársak egyike sem tesz eleget e felhí­vásnak, a lakás használóját (bérlőjét) a la­kásügyi hatóság jelöli ki, IV. SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ, SZABAD RENDELKEZÉSŰ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK. 71. §. (1) A személyi tulajdonban álló a) 1953. április 1. után épült házban levő, to­vábbá b) 1953. április 1. előtt épült három szobásnál nem nagyobb házban levő lakást, végül az c) 1953. április 1. előtt épült házban levő, három szobásnál nem nagyobb öröklakást, illetőleg szö­vetkezeti lakást (a továbbiakban: személyi tu'aj­donban levő, szabad rendelkezésű lakás) a tulaj­donos akár maga használhatja, akár részben vagy egészben bérbeadhatja, illetőleg másnak haszná­latra átengedheti.3 (2) A szobák számának meghatározásánál az 56. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Vhr. 136. §. 1953. április 1. után épült az a lakóház, amelynél az építésügyi ható­ság a használati engedélyt ez időpont után adta ki. Vhr. 137. §. A személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakásba történt be­költözést a lakásügyi hatósághoz bejelen­teni nem kell. Vhr. 138. §. A személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakást akkor sem le­het igénybevenni, ha azt a tulajdonos idő­legesen nem használja, bérbeadás útján sem hasznosítja, vagy az a tulajdonos (bérlő) jogos lakásigényének mértékét meghaladja. 72. §. Az állam tulajdonában állott házat, illetőleg az abban levő olyan lakást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. után személyi tulajdonba került, a jelen rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna. Vhr. 139. §. A R. 72. §-ában foglalt ren­delkezést kell alkalmazni arra a házingat­lanra (lakásra) is, amely 1953. április 1. után kártalanításképpen került személyi tu­lajdonba. A bérleti jogviszony keletkezése. 73. §. (1) A személyi tulajdonban levő, szabad rendel­kezésű lakásra a bérleti jogviszonyt a bérbeadó­nak és a bérlőnek a szerződése hozza létre; a lakásügyi hatóság kiutaló határozatára ilyen eset­ben nincs szükség. (2) A bérleti szerződést határozott, vagy határo­zatlan időre lehet kötni. A fizetendő bért és járu­lékát a szerződésben meg kell állapítani. A lakásba 8 Lásd: 1. alatti jegyzetet, 720. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom