Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 71. szám
720 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71. szám. 54. §. Mentesítés alá esik a lakás egy része is, ha azt az ott lakó családtag hagyja el mentesítésre jogot adó okból. 55. §. (1) A mentesség tartama alatt a bérleti jogviszony változatlanul fennáll. (2) Ha a mentesítés három hónapnál hosszabb időre szól, a bérlő jogosult az egész lakást albérletbe adni, vagy használatra ingyen másnak átengedni. (3) A mentesítést szabályozó rendelkezések az albérletre nem vonatkoznak. Vhr. 120. §. A bérlő köteles a bérbeadóval előzetesen közölni, hogy mentesített lakását albérletbe adja, illetőleg másnak ingyenes használatra átengedi. III. A SZEMÉLYI TULAJDONBAN LEVŐ, TANÁCSI RENDELKEZÉS ALATT ÁLLÓ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK. 56. §. (1) A személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. előtt épült a) három szobásnál nagyobb lakóházakban levő lakásokra; b) társasházban levő három szobásnál nagyobb lakásra (öröklakásra); c) szövetkezeti házban levő három szobásnál nagyobb lakásra (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás) a II. Rész rendelkezéseit a jelen Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az előző bekezdés alkalmazásában szobának kell tekinteni a 6 m?-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is. Vhr. 121. §. Személyi tulajdonban áll az a házingatlan, amely — akár részben is — természetes személyek, vagy a R. 46. §. (2) bekezdésében fel nem sorolt belföldi jogi személyek tulajdona. , A bérleti jogviszony keletkezése. 57. §. A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra a bérleti jogviszonyt a lakásügyi hatóság kiutalása alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre. A tulajdonos használati joga. 58. §. (1) Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik és arra a tulajdonos maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát köteles a la« kás használójául kijelölni.1 (2) Az a körülmény, hogy a tulajdonos az előző bekezdésben biztosított jogával egy ízben már élt, nem akadálya annak, hogy a ház többi megüresedett lakására (lakószobáira) is maga vagy másik egyeneságbeli rokona számára igényt tarthasson. (3) Ha a tulajdonost a lakásügyi hatóság a házban levő egyik lakás használójául már korábban kijelölte, a tulajdonos ezen felül a házban megüresedett másik lakásra (másik lakásban levő lakószobára) a maga számára csak akkor tarthat igényt, ha a korábban részére már biztosított lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonos a ház egyik lakását már használó egyeneságbeli rokona számára igényli a házban megüresedett további lakást. 1 Kivonat a 30/1958. (IV. 15.) Korm. számú rendeletből: 2. §. A jelen rendelet hatálybalépése után megüresedő a) személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás tulajdonosa a R. 58. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, b) az 1953. évi április hó 1. napja előtt épült, személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakás tulajdonosa pedig a R. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogát #z 1959. évi december hó 31. napjáig nem érvényesítheti, ha a lakás bérlője a néphadsereg, a Belügyminisztérium vagy a határőrség (a továbbiakban: fegyveres testület) hivatásos állományú tisztje vagy tiszthelyettese veit és a lakásra a fegyveres testület — hivatásos állományba tartozó másik tiszt vagy tiszthelyettes részére — továbbra is igényt tart. 3. §. (1) A fegyveres testület a 2. §-ban meghatározott igényét a lakás megüresedésétől számított 8 napon belül köteles a lakás fekvése szerint illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságnak bejelenteni, egyúttal köteles megjelölni hivatásos állományába tartozó azt a tisztet vagy tiszthelyettest, akinek bérlőül való kijelölését kívánja. (2) A lakásügyi hatóság a lakást — a R. 58. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (1) bekezdésében, valamint 75. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően — a fegyveres testület által megjelölt hivatásos állományú tiszt vagy tiszthelyettes részére köteles kiutalni. 4. §. (1) Ha a fegyveres testület a 2. §-ban meghatározott igényét határidőn belül nem jelenti be, vagy olyan tisztet (tiszthelyettest) jelöl meg, aki a R. 5. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdése értelmében bérlőül nem jelölhető ki, vagy akinek jogos lakásigénye a megüresedett lakásra nem terjed ki, a lakásügyi hatóság határozatban megállapítja, hogy igénybejelentés nem érkezett, illetőleg a fegyveres testület igényét elutasítja. A határozat ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. (2) A határozat jogerőre emelkedése után a lakásügyi hatóság a) személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás esetében a R. 58. §-a, illetőleg a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet 122—129. §-ai szerint jár el, b) személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű lakás esetében pedig értesíti a tulajdonost, hogy a R. 71. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg 75. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogát gyakorolhatja.