Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 69. szám

69. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 691 (3) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 6. § (2), (3) és (4) bekezdéseiben, 7. és 9. §-aiban, valamint a rendkívüli tagokra a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 9. §. (1) A díjfizetésre és a segélyek kifizetésére vonatkozó részletkérdésekben a Pénzügyminisztérium által az Állami Biztosító részére jóváhagyott életbiztosítási szabályok az irányadók. (2) A csoportok működésére és ügyvitelére vonatkozó szabályokat a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatósága állapítja meg. (3) A csoportokról az Állami Biztosító megyei igazgatósága nyilvántartást vezet. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Az építésügyi miniszter 80/1959. (Ép. Ért. 36.) É. M. számú utasítása az építési kivitelezési értékhatárok megállapításáról. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2042/ 1959. (VII. 29.) számú határozata az építőipari munkák kivitelezési értékhatárát az új termelői árrendszer bevezetésével kapcsolatosan ideiglenes jellegeiéi — 1959. augűsztus 1. és 1960. január 1. közötti időszakban megkötendő szerződésekre (megbízásokra) vonatkozóan — szabályozta. Az építőipari munkák kivitelezési értékhatárai eszerint a következők: í. Építőipari munkákat a) az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium építőipari vállalatai, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság építőipari vállalatai és a Vízügyi Igazgatóságok a tevékenységi körükbe tartozó építőipari munkákra vonatkozóan értékhatárra tekintet nélkül, b) a Fővárosi Tanács VB. központi építőipari vállalatai tanácsi építtetők részére 2 millió Ft-ig, nem tanácsi építtetők részére 1,5 millió Ft-ig, c) a megyei, megyei jogú városi tanácsok vb. építőipari vállalatai, valamint a Fővárosi Tanács VB kerületi tatarozó vállalatai tanácsi építtetők részére 1 millió Ft-ig, nem tanácsi építtetők részére 750 000 Ft-ig kötelesek jóváhagyott tervükön belül vállalni. Ha a tanácsi építőipari kapacitás fenti értékhatárba tartozó valamennyi munka elvállalását nem teszi lehetővé, a tanácsi vállalatok elsősorban a kisebb munkákat kötelesek elvégezni. 2. Építőipari munkát vállalhatnak a) az l/a. pontban fel nem sorolt minisztériumok és országos hatáskörű szervek építőipari vállalatai 750 000 Ft-ig, b) a Honvédelmi Minisztérium építőipari vállalatai tevékenységi körükben 2 millió Ft-ig, felújítási munkákat azonban értékhatárra tekintet nélkül, c) a tanácsi vegyesipari javító vállalatok közületek részére 150 000 Ft-ig, d) a házilagos építőipari szervezetek 750 000 Ft-ig. A MÁV házilagos építőipari szervei házilagos munkát értékhatárra tekintet nélkül végezhetnek. 3. Az építőipari szövetkezetek a lakosság és más szövetkezetek (szövetkezeti szövetségek és szövetkezeti vállalatok) részére értékhatúrra tekintet nélkül, közületek részére 100 000 Ft-ig végezhetnek építőipari munkát. J 4. A Szövetkezetek Országos Szövetségének kivitelező vállalata a földművesszövetkezeti szervek építőipari munkáit értékhatárra tekintet nélkül végezheti, más építtetők részére azonban nem kivitelezhet. 5. Az 1—3. pontban megállapított értékhalárok alól az építésügyi miniszter indokolt esetben esetenként felmentést adhat. Az építtetőnek az értékhatár túllépésének engedélyezése iránti kérelmét főfelügyeleti szerve — ha az építtető tanácsi szerv, a megyei (fővárosi) tanács vb. elnöke — útján kell előterjesztenie. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető és a kivitelező megnevezését, a munka megnevezését, helyét és jellegét (beruházás, felújítás stb.), valamint az építkezés teljes vállalati összegét (átmenő, illetőleg áthúzódó építkezéseknél a kivitelezési összegek évek szerinti ütemezését). A kérelemhez csatolni kell a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben szereplő munka kivitelezését a feladatkörébe tartozó építkezések maradéktalan elvégzése mellett el tudja látni. Házilagos építkezés esetén a kérelemben közölni kell azt is, hogy a szóbanforgó építkezés műszaki vezetése miképpen van biztosítva. 6. A 20801954. Mt. h. számú és a 2011/1956. (I. 12.) Mt. h. számú minisztertanácsi határozatokat és a 19/1956. (Ép. Ért. 13.) É. M. számú utasítás !., 2. és 5. §-ait 1959. augusztus 1. — 1960. január 1. közötti időszakban megkötendő szerződések (megbízások) tekintetében jelen utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Trautmann Rezső s. k., építésügyi miniszter. Vegyes rendelkezések Vasúti menetkedvezmény a sátoraljaújhelyi „Hegyaljai Napok"-ra. (Kivonatos szöveg.) A MÁV 1959. október 2—4. között Sátoraljaújhelyen rendezendő „Hegyaljai Napok"-ra utazó látogatók részére az egész ország területéről a MÁV és a GYSEV ' vonalain 50%-os utazási kedvezményt biztosít. A kedvezmény az odautazásra legkorábban október 1-én 0 órától vehető igénybe és az odautazást október 4-én 14 óráig be kell fejezni. A visszautazást legkorábban október 2-án 12 óra után induló vonattal lehet megkezdeni; A visszautazást legkésőbben október 5-én 24 óráig be kell fejezni. A „Hegyaljai Napok"-ra utazó látogatók a kiindulási állomáson teljesárú menetjegyet váltanak. Ha a menetjegyet a „Hegyaljai Napok" rendezősége a rendezvény színhelyén erre a célra szolgáló bélyegzővel lebélyegzi, a menetjegy tulajdonosa a felutaaásra használt vonatnemen és kocsiosztályon díjtalanul utazhat vissza a felutazási vagy annál rövidebb útvonalon az eredeti kiindulási állomásra. A visszautazásnál a menetjegyet az állomáson lebélyegeztetni nem kell. Visszautazásnál drágább menetdíjú kocsiban vagy gyorsabb vonatnemen félárú menetdíjkülönbözetet kell fizetni Az utazás ennek a kedvezménynek igénybevétele esetén sem oda-, sem visszaútban nem szakítható meg. A kedvezmény csak a legrövidebb, illetőleg csatlakozás szempontjából legkedvezőbb útvonalon használható. Egyéb kedvezménnyel rendelkezők — ideértve a 10 éven aluli gyermekeket is — a részükre biztosított kedvezményen felül ezen a címen további díjmérséklést nem igényelhetnek. Magyar AZZarmjasutafc