Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 67. szám
672 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 67. szám. Ezen gazdasági tevékenység során az alábbi célkitűzéseket kívánjuk közösen megvalósítani* 2. Szövetkezetünk a közös gazdasági tevékenység tervszerűségének biztosítására a vonatkozó jogszabályok és az irányító szervek által kiadott előírások szerint éves termelési cs pénzügyi tervet készít. A termelési és pénzügyi tervet az intéző bizottság az iskola igazgatójával egyetértésben készíti el és a tagertekezlet hagyja jóvá. A közös munkákat az intéző bizjttság elnöke, vagy arra kijelölt tag irányításával végezzük. 3. A szövetkezet önelszámoló egység. Az ifjúsági szövetkezet pénzügyi műveleteit az ímsz keretében bonyolítja le a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. Bevételeit és kiadásait, valamint a közös vagyont elkülönítve kell nyilvántartani és minden eredményét kizárólag az ifjúsági szövetkezet javára lehet felhasználni. 4. Szövetkezetünk kötelezettségeiért a vagyonával felelős. 5. Szövetkezetünk termelési feladatait brigádszervezetben végzi. A brigádokat munkacsapatokra osztjuk fel. A brigádok egy-egy iskolai osztályba tartozókból alakulnak. Vezetőiket az intéző bizottság, a szövetkezeti tag pedagógusok, ennek hiányában a brigádok erre legalkalmasabb tagjai sorából jelöli ki. A brigádvezetö munkájáról az intéző bizottságnak, illetve a tagértekezletnek számol be. A munkacsapatok a brigádok létszámától függően és a brigáclterüiet nagyságának megfelelően 8—12 tagból jéllanak. A munkacsapatvezetőket lehetőleg az úttörőraj vezetők, illetőleg az arra alkalmas tagok közül jelöljük ki. A munkacsapatvezetők közvetlenül a brigádvezetőiknek tartoznak felelősséggel. 6. A szövetkezet az elvégzendő munkák időpontját az érdekeit iskolák, illetve osztályok órarendjével és az egyéni tanulási idő figyelembevételével állapítja meg.** 7. A vizsgaidőszakban, vagy szünidőben szükséges — időszerű — munkák elvégzésének biztosítására az intéző bizottság kellő időben tervet készít. A terv végrehajtására a tagértekezlet határozatot hoz. A tagok a határozat szerinti ütemezésben kötelesek elvégezni az ezen időszakokra kiszabott feladatokat. II. A tagok jogai és kötelezettségei. 1. Az ifjúsági szövetkezet tagja lehet az isko!a( a továbbiakban: iskola) minden tanulója és tanára, aki a jelen működési szabályzatot a belépési nyilatkozat aláírásával magáranézve kötelezőnek elismeri és Ft belépési díjat befizette.*** * Megjegyzés: Részletesen le kell írni a működésbe vont területet, valamint meglevő kultúrákat, a termeszteni kívánt növényféleségeket a területnagyság feltüntetésével, erdei melléktermék, gyógynövény stb. gyűjtésével kapcsolatos célkitűzéseket. Kisállattenyésztés esetén le kell írni a választott állatfajtákat (baromfi, nyúl, galamb, méhcsalád, selyemhernyó stb.), valamint ezen belül a törzsállomány (anya- és apaállatok) számát az évi szaporulat hasznosítására vonatkozó célkitűzéseket. A szövetkezet a termelőüzemágak tevékenységének kiegészítésére — esetleg a termelőüzemágak gazdasági megalapozására — melléktevékenységként papír, fém stb. hulladékok gyűjtését, háziipari munka folytatását, továbbá a helyi f;nsz-el történt megállapodása alapján tanszerek, ifjúsági könyvek, illetőleg tízórai iskolai árusítását határozhatja el. Ezt a tevékenységét itt kell részletesen az alapszabályban leírni. ** Megjegyzés: A munkaidő megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy ez túlzottan ne terhelje az ifjúsági szövetkezet tagjait. *** Megjegyzés: A belépési díj mértékét a tagértekezlet állapítja meg, de 5 Ft-nál kevesebb nem lehet. 2. A szövetkezet tagjainak tagsági viszonyon alapuló jogai és kötelezettségei egyenlőek. Az ifjúsági szövetkezet útján nyújtott kedvezményeket, valamint az ifjúsági szövetkezet gazdálkodási eredményeit a tagok olyan mértékben élvezhetik, amilyen mértékben az ifjúsági szövetkezet tevékenységében munkájukkal részt vesznek. A szövetkezet tagjai a tagértekezleten tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal vesznek részt. A szövetkezet vezetőségét a tagok választják meg tagjaik sorából. A tagok a vezetőség és ellenőrző bizottság tagjaként megválaszthatok. 3. A közös célkitűzések megvalósításának érdekében a szövetkezet minden tagja becsületbeli kötelességének tartja a működési szabályzatban közösen kimondott rendelkezéseknek és a tagértekezletek határozatainak megvalósítását, valamint az intéző bizottság által meghatározott közös feladatok elvégzését. Fokozott gondossággal őrködünk a szövetkezeti vagyon felett és annak gyarapítását minden erőnkkel elősegítjük. 4. A szövetkezetből kilépni a gazdasági év végén, vagy az iskolai tanulmány befejezésével lehet. A kilépési szándékot indokolásával együtt az intéző bizottság elnökének kell bejelenteni. 5. A tagértekezlet kizárhatja a tagot, ha a) a szövetkezet munkafegyelmét figyelmeztetések ellenére ismételten és súlyosan megsérti; b) a szövetkezetnek szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból szármottevő anyagi kárt okoz; c) ismételt figyelmeztetés ellenére szövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít. A kizárásról szóló határozat csak akkor érvényes, ha azt a tagértekezlet kétharmados szótöbbséggel hozta. Az érdekelt indokolt távolléte esetén vele szemben kizárást kimondó határozatot hozni nem lehet. • 6. A kilépő, illetve kizárt taggal a gazdasági év végén kell elszámolni. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a tag járandóságának kiszámításánál figyelembevenni nem lehet és abból a tag részére kifizetés semmilyen címen nem eszközölhető. III. Közös vagyon. 1. Az ifjúsági szövetkezet a közös célkitűzések megvalósítása érdekében fel nem osztható közös gazdasági alapot, valamint a termelés folyamatosságának biztosítására üzemviteli alapot létesít. Az ifjúsági szövetkezet fe^zlása esetén a fel nem osztható közös gazdasági alap felhasználásáról az FJK a Járási Tanács VB. Mezőgazdasági és Művelődési osztályával egyetértésben dönt. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a trgértekezlet által meghatározott mértékben kell évenként növelni, ami nem lehet kevesebb a tiszta jövedelem 10 százalékánál, valamint a külön jogszabályokban idevonatkozólag előírt összegeknél (nagyüzemi felár meghatározott hányada stb.) 2. A fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni, illetve be kell számítani a saját erőforrásból, vagy a tagok munkájából év közben végzett közös beruházások, illetőleg közös beszerzések értékét. 3. A belépési díjat a fel nem osztható közös alaphoa kell csatolni.