Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 66. szám

66. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 661 alábbi záradékkal kell ellátni: „A jelen működési enge­dély 41.600,1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet értelmé­ben italarusításra, valamint az 1013,1952. (K É. 4.) Bk. M számú utasítás értelmében dohányáruk eladására is jogo­Bít." 13. §. (1) A 41.600 1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet 2. § (1) bekezdése hatályát veszti. (2) A 41.600 1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet, vala­mint az azt módosító miniszteri utasítások rendelkezéseit a 10—11. §-oknak megfelelő — értelemszerű — eltéréssel kell végrehajtani. Eszerint a megfelelő záradékkal ellá­tott működési engedéllyel rendelkező nyíltárusítási üzlet­nek, illetőleg vendéglátóipari egységnek italmérési vagy italárusítási tevékenység, valamint dohányáru eladás foly­tatásához a működési engedélyen felül más hatósági en­gedélyt (határozatot, jogosítvány stb.) beszerezni nem kell. 14. §. Ha valamely nyíltárusítási üzlet a jelen utasítás hatály­baléptekor működési engedéllyel azért nem rendelkezik, mert üzembentartója (vállalat, szövetkezet, társadalmi szerv) az engedély kiállítását nem kérelmezte, az ilyen üzletet jogosulatlanul működőnek kell tekinteni és üzem­bentartóját határozatban — záros határidő megjelölésé­vel — kell e tevékenység megszüntetésére és az üzlet be­zárására felhívni. 15. §. A jelen utasítás rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a) az állami vállalatok és földművesszövetkezeti szervek alkalmi (nem állandó jellegű) árusítási helyeire és mozgó­árusaira; b) az „Utasellátó Vállalatnak a vasúti (hajó) utazó egy­ségeire; c) az üzemélelmezési vállalatok és földművesszövetke­zeti szervek kizárólag csoportos étkeztetés célját szolgáló •— nem nyíltárusítási üzlet jellegű — egységeire; d) a termelői borkimérésekre, amelyekre továbbra is a 9 1958. (VII. 27.) Bk. M. számú rendelet**, valamint a 12 214/1958. Bk. M. számú utasítás rendelkezései az irány­adók; e) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelő­szövetkezeti csoportoknak saját gazdaságukból származó növényi és állati eredetű terményeit és termékeit értéke­sítő szabadpiaci állandó és ideiglenes elárusító helyeire. 16. §. A jelen utasítás alapján kiadott működési engedély és a működési engedély kiadása iránti kérelem illetékmentes. 17. §. A jelen utasítás hatálybaléptével egyidejűleg a 100/1956. (K. É. 30.), valamint a 35/1958. (K. É. 10.) Bk. M. számú utasítások hatályukat vesztik. Tausz János s. k., belkereskedelmi miniszter. ** Az idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 61. száma közli. A belkereskedelmi miniszter 116 1959. (K. É. 33.) Bk. M. számú utasítása a palackozott borok poharankénti árusításáról. A palackozott borok poharankénti árusítását a SZÖ­VOSZ elnökével egyetértésben az alábbiak szerint szabá­lyozom. í. A vendéglátóipar minőségi palack borokat poharan­ként is árusíthat, ha annak nincs folyóbor (lédig) ára. A poharanként forgalomba hozott palackozott borokat a for­galomba hozó vendéglátóipari egység osztálybasorolásának megfelelő áron kell árusítani. 2. Árusítható poharanként folyóbor (lédig) árral rendel­kező minőségi palackbor is az egységre megállapított osz­tálybasorolásnak megfelelő áron, ha az egység ugyanazt folyóborként nem hozza forgalomba. "N 3. A palackozott bor poharankénti árát a palackon fel­tüntetett ár és a palackban levő mennyiség elosztása út­ján kell megállapítani. (Pl.: Móri ezerjó 0,7 lt. II. oszt. ára 26.40 Ft. 26.40 :7 = 3.77, egy deciliter ára: 3.80 Ft.) 4. Palackozott bor poharanként csak ülőfogvasztás ese­tén osztályon felüli I. és II. osztályba sorolt éttermekben (eszpresszókban, kisvendéglőkben nem) árusítható. 5. A poharanként árusított palackozott bort a címkével ellátott palackból közvetlenül a vendég poharába kell töl­teni. A felbontott palackban visszamaradt bort egyik nap­ról a másikra dugaszolva, megfelelő hőmérséklet mellstt kell tárolni. 6. Poharankénti árusítás az előbbiekben megállapított feltételek mellett nagyforgalmú üzletekben pezsgő és hab­zóbor forgalombahozatalánál is alkalmazható. Nem vo­natkozik a jelen utasítás az állami pincegazdaságok 0.5 lt-es tokaji palackozott és az állami gazdaságok palacko­zott boraira. 7. A Bk. M. Közétkeztetési Főigazgatóság által borok kimérése tárgyában kiadott 1000/252/1957. szám alatti le­irati utasítást egyidejűleg hatályon kívül helyezem. ' Sebes Sándor s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese. Az élelmezésügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének 152/1959. (Élip. É. 37.) Élm. M. számú • együttes utasítása a kékszilva pálinkafőzés céljára történő felhasználásának átmeneti tilalmáról. (Nem teljes szöveg.) Az 1 1959. (VII. 1.) P. M. — Élm. M. számú együttes ren­delet 5. §-ának (3) bekezdése alapján a következőket ren­deljük: 1. Kékszilvát pálinkafőzés céljára felvásárolni 1959. ok­tóber 31. napjáig bezárólag az ország egész területén tilos. 2. Az 1. pontban meghatározott átvételi tilalom a szál­lítási szerződések alapján szállítandó kékszilvára is vo­natkozik. 4. A tilalom a termelő tulajdonát képező kékszilvának a saját termelői főzéssel történő kifőzetésére nem vonat­kozik. 5. Jelen utasítás rendelkezéseinek végrehajtását az ille­tékes pénzügyőri szervek ellenőrzik. Tömpe István s. k., Kovács Imre s. k.; a földművelésügyi miniszter élelmezésügyi miniszter, első helyettese. Panák László s. k., a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A művelődésügyi miniszter 51 1959. (M. K. 18.) M. M. számú utasítása a zeneoktatói munkaközösségek elnevezéséről. 1. A zeneoktatói munkaközösségek (a továbbiakban: munkaközösség) elnevezésükben kizárólag a „zeneoktatói munkaközösség'' megjelölést használhatják, ezenfelül székhelyüket és — amennyiben egy helység területén több munkaközösség működik — közelebbi címüket is f«

Next

/
Oldalképek
Tartalom