Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 611 3. §. (1) A felügyeletet gyakorló minisztérium a beérkezett kérelmeket műszaki szempontból felülvizsgálja és azokat a kérelmeket, melyek esetében a rendelet hatálya alá eső tüzelőanyagok felhasználását, illetve ilyen célt szolgáló berendezések és készülékek gyártását feltétlenül szükségesnek tartja, részletes műszaki indokolással a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóságának (továbbiakban: OEGH) megküldi. Ha a felügyeletet gyakorló minisztérium a kérelem teljesítését nem tartja feltétlenül indokoltnak, a kérelmet saját hatáskörében visszautasítja. (2) Az OEGH az illetékes minisztériummal egyetértésben megállapítja, hogy műszaki és gazdálkodási szempontból mely kérelmező részére ksll a rendelet hatálya alá eső tüzelőanyagok felhasználását, ilyen célt szolgáló berendezések és készülékek gyártását, forgalombahozását engedélyezni és erről a kérelmezőt értesíti. (3) Ha az OEGH és az illetékes minisztérium között egyetértés nem jön létre, a vitás műszaki kérdésben az érdekelt miniszterek, vitás gazdálkodás: kérdésben az érdekelt miniszterek az Országos Tervhivatal bevonásával döntenek. 4- §• (1) Nem kell engedélyt kérniök azoknak a felhasználóknak, melyek a rendelet hatálybalépésekor az 1. §-ban felsorolt, valamely anyag tüzelésére korábban kiadott engedéllyel rendelkeznek. (2) Az OEGH jogosult a jelenleg tüzelési engedéllyel rendelkező felhasználóknál felülvizsgálatot tartani és annak eredményeként a korábban kiadott engedélyt az illetékes minisztériummal egyetértésben helybenhagyni, megváltoztatni, vagy visszavonni. 5. §. Azok a felhasználók, gyártók, vagy forgalombahozók, akik engedéllyel nem rendelkeznek, kötelesek a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül az engedélyezés iránti kérelmüket a 2. §-ban foglalt szabályozás szerint benyújtani. Az OEGH döntéséig berendezéseiket ideiglenesen tovább üzemeltethetik. 6. §. Azzal szemben, aki a rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, fegyelmi eljárást kell indítani. Ha a cselekmény vagy mulasztás büntető jogszabályba ütközik, az erre vonatkozó szabályok szerint intézkedni kell a büntető eljárás megindítása iránt is. 7- §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 44.826/1948. (V. 5.) Ip. M. számú rendelet, továbbá a 2.500—31/1954. (Tg. É. II. 23.) O. T. számú utasítás hatályát veszti. Kiss Árpád s. k., az Országos Tervhivatal elnöke, A belkereskedelmi miniszter 106/1959. (K. É. 29.) Bk. M. számú utasítása a szállodai szobákban pótágyak elhelyezéséről. A szállodai szobákban pótágyak elhelyezését az alábbiak szerint szabályozom: 1. Egyágyas szobában legfeljebb egy pótágy állítható be. 2. Két- vagy több ágyas szobában beállítható pótágyak száma a kettőt nem haladhatja meg. 3. Azok a szállodai szobák, amelyekben állandóan hat, vagy ennél több szállodai férőhely (ágy) van, az 1,1957. (V. 15.) Bk. M. Á. H. számú rendelet* 1. §-ának megfelelő turista elhelyezésnek minősülnek. Ezekért a szálloda kategóriájára tekintet nélkül csak 8 forintos ágyankénti árat lehet felszámítani. Halász János s. k., belkereskedelmi miniszterhelyettes. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 32. száma közli. Vegyes rendelkezések Szállodai szobaárak megállapításának irányelvei. (Nem teljes szöveg.) A szállodákban (pensiókban) érvényesíthető árak és díjak megállapításáról a belkereskedelmi miniszter 1,1957j (V. 15.) Bk. M. A. H. számú rendelete intézkedik. A rendelet értelmében a szállodák négy díjosztályba tartoznak: Osztályon felüli, A) osztály, B) osztály, C) osztály. Az egyes osztályokon belül az árak kategóriánként vannak megállapítva: egyágyas, egyágyas fürdőszobás, kétágyas, kétágyas fürdőszobás szobára. Az egyes osztályokon belül szobatípusonként a rendelet alsó és felső árhatárokat állapít meg. Ezek között az egyes szobák árainak megállapítása a szállodát üzemeltető válla1 at igazgatójának hatáskörébe tartozik. A szállodai szobák ára gyakran nem áll arányban a szoba fekvésével és egyéb olyan tényezőkkel, amelyek a szoba értékét befolyásolják. A szobák túlnyomó többségében az árakat mechanikusan az illető osztály szobakategóriájára engedélyezett legmagasabb áron állapították meg. Ez a gyakorlat helytelen, mert nem tesz különbséget a vendég szempontjából értékes és kevésbé értékes (pl. utcai, udvari, I. vagy IV. emeleti) szobák között, holott a rendeletben éppen azért van alsó és felső árhatár, hogy az egyes szobákat használhatósági és egyéb szempontok figyelembevételével, a határok között kellő mérlegelés után és ne mechanikusan sorolják be. A szállodai szobák megállapításánál, illetve kategórián belüli ár meghatározásánál a következő legfontosabb szempontokat kell figyelembe venni. 1. Különbséget kell fenni: utcai és udvari szobák között. Az utcai szobák árai általában magasabbak. Továbbá a szobák fekvése szerint: déli, keleti fekvésű szobák árai általában magasabbak, mint az északi vagy nyugati fekvésű szobáké, 2. aszerint, hogy a szoba hányadik emeleten van. 3. csendes, vagy zajos a szoba környezete (pl. felvonó, vagy mosdó van a közelben), 4. rendelkezik-e a szoba erkéllyel vagy sem, 5. a szoba alapterülete, nagysága és bútorzata szerint. Fenti irányelvek helyes alkalmazásával megállapított szobaárakat minden szobában az árrendeletnek megfelelő módon fel kell tüntetni. Belkereskedelmi Minisztérium.