Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 53. szám
516 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám. (2) A jegyzékbe foglalt vagyontárgyak elfogadása, értékelése és a térítés módja felől — a 63. §-ban foglalt kivétellel — a tag felvételével egyidejűleg a termelőszövetkezet közgyűlése az alapszabály erre vonatkozó rendelkezései értelmében határoz. 60. §. (1) A bevitt vagyontárgy az elfogadással a termelőszövetkezet tulajdonává válik. (2) Ha a bevitelre kötelezett vagyontárgy a közgyűlés megállapítása szerint a nagyüzemben nem szükséges, vagy pedig arra a termelőszövetkezet egyéb okból nem tart igényt, azt a belépő elidegenítheti vagy más módon értékesítheti, de a termelőszövetkezet hozzájárulása nélkül háztáji gazdaságában nem tarthatja meg. A közgyűlés kötelezheti a tagot, hogy a vagyontárgyért kapott vételárnak a 61. § (2) bekezdése alapján megállapított hányadát a fel nem osztható szövetkezeti alapba befizesse. 61. §. (1) A termelőszövetkezetbe bevitt vagyontárgyak — közgyűlési határozattal megállapított — értékének az alapszabályban meghatározott hányadát — a Tvr. 26. § (2). bekezdésében említett kivétellel — a tagot megillető térítés összegéből le kell vonni és a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni, a fennmaradó részt pedig az alapszabály szerint kell a tagnak megtéríteni. (2) Az alapszabály a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolandó értékhányadot 20—35 százalék között állapíthatja meg. A hányad megállapításánál törekedni kell a fel nem osztható szövetkezeti alap gyarapítására. (3) A termelőszövetkezet közgyűlése a fel nem osztható szövetkezeti alap növelése érdekében az (1) bekezdés alapján történő levonáson felül, meghatározott összegű pénzbeli hozzájárulásra kötelezheti azokat a tagokat, akik az általuk bevitt föld nagyságához mérten a közös gazdaságba aránytalanul kevés, illetőleg csekély értékű termelőeszközt vittek be. Ilyen határozatot a közgyűlés elsősorban azokra nézve hozhat, akik belépésük előtt egy éven belül a gazdálkodás szokott kereteit meghaladó mértékben idegenítettek el termelőeszközt. Szem előtt kell tartani ezenfelül azt is, hogy a hozzájárulás arányos mértékű legyen, tehát indokolatlanul ne terhelje meg a belépőket, különösen a nagy családúakat, illetőleg az olyan családot, amelyből egyszerre többen léptek be a termelőszövetkezetbe. 62. §. Ha a termelőszövetkezet még a Tvr. hatályba lépése előtt alakult és a közgyűlés a bevitt vagyontárgyak után a térítés vagy a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz való hozzájárulás te^ kintetében — az akkor érvényben levő rendelke-* zések alapján — az 58., illetőleg a 61. §-ban fog* laltaktól eltérően határozott, ezt a határozatát a jelen rendelet hatálybalépése előtt befejezett ügyekben továbbra is érvényesnek kell tekinteni4 63. §. (1) A járási mezőgazdasági osztály új vagy te-* rületileg nagymértékben megnövekedett termelő-* szövetkezet számára a közös állatállomány háztáji elhelyezésben való gondozását engedélyezheti az állatok közös elhelyezésére alkalmas, meglevő épületnek más szervtől való igénylés, átvétel stb< útján történő biztosításáig, illetőleg — ilyen épü^ let hiányában — a közös istálló felépítéséig. Min-* den rendelkezésre álló eszközzel arra kell töre-* kedni, hegy' mielőbb megteremtsék a termelőszö-* vetkezetben az állatállomány közös elhelyezésé-* nek lehetőségét. (2) A termelőszövetkezet megalaku' kor, illetőleg a tag belépésekor az átmenetileg x.áztáji gondozásban maradó állatokat is leltárba ke.i ven-i ni, az állatokat — füljegy, bélyegzés, besütés stb. alkalmazásával — egyenként meg kell jelölni és járlatleveleiket — a 81. §-ban foglaltaknak meg-í felelően — be kell vonni. A növendék és hizóálla-* tok értékét egyidejűleg meg kell állapítani. (3) Az átmenetileg háztáji elhelyezésben gon-* dozott felnőtt tenyész- és igásállatok értékét a kö-* zös gazdaságnak való tényleges átadásuk alkal-* mával kell megállapítani. Az alapszabályban kell rendelkezni arról, hogy a bevitt állatok értékéből a fel nem osztható szövetkezeti alapra történő le-* vonás után fennmaradó összeget a termelőszövet-* kezet a- tényleges átadáskor egy összegben, vagy pedig részletekben téríti-e meg. Az állatokért tényleges átadásuk előtt értéktérítést fizetni nem lehet. (4) Növendékmarhákat és a süldőállományt a tényleges átadáskor újból értékelni kell. A tag részére térítés címén az eredetileg megállapított értéket kell kifizetni, levonva ebből a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolandó hánya-dot [61. § (2) bekezdése], ki kell továbbá fizetni az állat időközbeni súlygyarapodásának — állami szerződéses áron számított — értékét, amiből le-* vonást eszközölni nem lehet. (5) Az átmenetileg háztáji elhelyezésben gon* dozott állatok tartásáért a tagot illeti az állatok hozama (tej-, gyapjúhozam, borjú- és malacsza-* porulat). A tartás ideje alatt előállott szaporulat-* ból származó azokat a borjakat (növendékállato-* kat), amelyek száma a háztáji gazdaság megengedett mértékét meghaladja — a közös férőhelyek létrehozását követően — a közös gazdaságnak át kell adni; ezeket a termelőszövetkezet állami szer-* ződéses áron köteles átvenni és utánuk a fel nem osztható szövetkezeti alapra levonást nem eszköz zölhet. A háztáji gazdaság mértékét meghaladó számú kocákat — a közös férőhelyek létrehozását követően — lefialásuk után kell a közös gazda-* ságnak átadni.