Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 53. szám

510 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám. a) Az egy éves határidőt a károkozás napjától, ha ez nem lenne pontosan megállapítható, akkor a kár felfedezésének napjától kell számítani. b) A 300 forintos értékhatár szempontjából az egy éven belül okozott károkat azok teljes összegében kell számításba venni. (Pl. egy 290 forintos kár miatt a vezetőség a tagot az eset körülményeire figyelemmel 200 forint megtérítésére kötelezte és ugyanazon tag egy éven belül ismét 80 forint kárt okozott a termelőszövetkezetnek, az újabb határozat hozatala nem a vezetőség, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.) c) Vezetőségi és ellenőrző bizottsági tagok elleni kártérítési ügyekben — ha a kártérítési követelés érvényesítése nem tartozik bíróság hatáskörébe [Tvr. 15. § (3) bekezdés] — elsőfokon összegre tekintet nélkül a közgyűlés határoz a Tvr. 55. §-ában foglalt rendelkezések megtartásával. 29. §. (1) A kártérítési igény érvényesítése a Tvr. 15. § (3) bekezdésében foglalt esetben akkor is bírósági útra tartozik, ha a bűnösság megállapítását halál, kegyelem vagy elévülés zárja ki. (2) A büntetőjogi felelősség alóli mentesülés (bírósági felmentő ítélet, nyomozás megszüntetése, egyéni vagy közkegyelem stb.) a tag egyébként fennálló kártérítési kötelezettségét nem érinti. 30. §. (1) A kártérítési határozat hozatala előtt a tagot meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését — mind a felelősség alapja, mind a felmerült kár összegszerűsége és viselésének mértéke tekintetében — előadhassa és állításait tanúk vagy szakértő közreműködésével igazolhassa. (2) A közgyűlés elé tartozó ügyekben is általában a vezetőség feladata a határozat hozatalához szükséges tényállás és a kár összegének gondos feltárása, valamint megfelelő javaslat előterjesztése. (3) Ha 0 károkozás fegyelmi eljárás alá vont üggyel kapcsolatos és a fegyelmi ügyben fegyelmi bizottságot küldtek ki, a (2) bekezdésben említett előkészítő feladatok elvégzését mind a közgyűlés, mind a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben — egészben vagy részben — a kirendelt fegyelmi bizottságra lehet bízni. 31. §. (1) A kártérítés tárgyában indokolt írásbeli határozatot kell hozni és azt az ügyben érdekelt valamennyi tag részére — átvételi elismervény aláírása mellett — kézbesíteni kell. A vezetőségnek, illetőleg a közgyűlésnek kártérítést megállapító elsőfokú határozata ellen használható jogorvoslat határideje harminc nap; ez a határidő a kézbesítést követő nappal kezdődik. (2) A kárt okozó tagot a Tvr. 14. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig az eredeti állapot helyreállítására vagy a kár természetbéni megtérítésére is kötelezni lehet. (3) A kártérítés megfizetésére — indokolt esetben — a határozatban részletfizetési kedvezményt is lehet engedélyezni. (4) A határozat a tagot a kár azonnali megfizetésére kötelezheti és úgy is rendelkezhet, hogy a kártérítési összeget a tag az előleg kiadásakor vagy a zárszámadáskor neki jutó jövedelemrészesedésből köteles megfizetni. 32. §. (1) A jogorvoslati határidő eltelte, illetőleg a kellő időben előterjesztett jogorvoslat érdemi el-* bírálása előtt a kártérítés behajtása iránt intézkedni, arra a tag járandóságaiból levonást vagy visszatartást eszközölni nem lehet. (2) Azt, hogy a tag jövedelemrészesedásáből mennyit és milyen sorrendben lehet kártérítési követelés fejében visszatartani, illetőleg levonásba helyezni, a bírósági végrehajtásról szóló rendelkezések határozzák meg. Ha a kártérítési követelás nem bűncselekményből ered, a levonást csak a bírósági végrehajtást és az adóbehajtást követő sorrendben lehet eszközölni. (3) Ha tag a kártérítés behajtásának a (2) bekezdésben szabályozott módját neki felróhatóan meghiúsítja vagy a kártérítés összegének nagysága azt egyébként is indokolttá teszi, a jogorvoslattal meg nem támadott elsőfokú, illetőleg a végérvényes másodfokú határozat alapján a tag ellen bírósági végrehajtásnak van helye. E végből a vonatkozó vezetőségi, illetőleg közgyűlési határozatot három példányban — a kézbesítést igazoló eredeti átvételi elismervénnyel együtt — a termelőszövetkezet működési helye szerint illetékes állami köz-* jegyzőnek kell bemutatni, aki azt végrehajtási zá-s radékkal látja el. (Tvr. 16. §-ához) 33. §. (1) A termelőszövetkezet kártérítési felelőssége vétkességére tekintet nélkül kiterjed azokra a vagyoni káresetekre is, amelyeket a termelőszövetkezet tagjai, munkaszerződéssel alkalmazott dolgozói vagy ezeknek a termelőszövetkezetben foglalkoztatott családtagjai a termelőszövetkezet gazdálkodása körében a tagnak okoztak. Ez a rendelkezés nem érinti a termelőszövetkezetnek a kárt okozó személyekkel szemben fennálló megtérítési igényét. A megtérítési igényre tagok esetében a Tvr. 14. és 15. §-ának rendelkezései, a munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók esetében a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezései, családtagok esetében pedig a polgári jog általános szabályai az irányadók. (2) A termelőszövetkezeti tagok üzemi baleset miatti kártalanítását a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvény-