Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 52. szám

502 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám. (3) Minőségi bizonyítványt nem kell kiállítani a) napi fogyasztású, b) gyorsan romló cikkek esetében, továbbá c) ha a minőséget országos szabvány vagy márkázási határozat [1953. évi 12. számú törvényerejű rendelet* 9. §-ának (2) bekezdése] állapítja meg. 2. §• A minőségi bizonyítvány kiállítója felelős azért, hogy az áru minősége a bizonyítványban feltüntetett adatoknak megfelel. 3. §. (1) A minőségi bizonyítványban fel kell tüntetni a) az előállító nevét (cégét és telephelyét), b) a minőségi bizonyítvány sorszámát, c) a termék megnevezését, esetleges sajátos jelzését (jelét, típusszámát, gyártási számát), d) a minőségre jellemző adatokat, ej a kikötött minőségi tulajdonságokat, az előállítás idejét, g) a szállítás idejét, h) jogszabályban előírt szavatossági időt, illetőleg a szállító által elvállalt jótállási időt. (2) Ha a minőségi bizonyítványt a megrendelő kívánsága alapján állították ki [1. § (1) bekezdés b) pont], a minőségre jellemző adatok [3. § (1) bekezdés d) pont] nem térhetnek el az élelmezésügyi miniszter által — az illetékes miniszterrel egyetértésben — megállapított minőségi előírásoktól. Ha ilyen előírás nincs, az áru minőségi adatait kell a minőségi bizonyítványban feltüntetni. (3) A minőségi bizonyítványt a vállalat- igazgatója (szövetkezet ügyintéző szervének elnöke, szövetkezeti vállalat igazgatója, illetőleg kisiparos) írja alá. Az állami vállalat igazgatója, szövetkezet ügyintéző szervének elnöke vagy szövetkezeti vállalat igazgatója azonban a minőségi bizonyítvány aláírásával — aláírási joggal egyébként is rendelkező — dolgozókat is megbízhat; ilyen esetben az egyik aláíró csak olyan dolgozó lehet, aki munkakörénél fogva az áru minőségéért a minőségi bizonyítvány aláírásától függetlenül is felelős. (4) Külföldre szállítandó áru minőségi bizonyítványát csak az igazgató vagy helyettese írhatja alá. Ilyen esetben a minőségi bizonyítvány a megrendelő kívánságára az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő adatokat is tartalmazhat. 4- §. Rész-szállítás esetén minden egyes rész-szállítmányhoz külön-külön minőségi bizonyítványt kell csatolni. , • A törvényerejű rendeletet a Belügyi Közlöny 1953. Wl 3ff «zafna ' kozJÍ. :GTCJ £j - ° 5. §. (1) A minőségi bizonyítványt a szállítólevélhez kell csatolni. A minőségi bizonyítvány sorszámát azonban a göngyölegen is fel kell tüntetni. (2) Külföldre szállítandó áru esetében a minőségi bizonyítvány elhelyezése és számának feltüntetése tekintetében a megrendelő és a szállító megállapodása az irányadó. 6. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 120.470/1952. (Élip. É. 3.) Élip. M. számú utasítás hatályát veszti. Kovács Imre s. k., élelmezésügyi miniszter. Az igazságügyminiszter és pénzügyminiszter 107/1959. I. M.—P. M. számú együttes utasítása egyes kisösszegű állami követelésekkel kapcsolatos bírósági végrehajtási ügyek megszüntetéséről. (Nem teljes szöveg.) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének hozzájárulásával a következő utasítást adjuk ki: 1. A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. sz. törvényerejű rendelet (Vht.) 14. §-a alapján megindult végrehajtási ügyek közül azokat, amelyek az 1G57. január 1. előtt keletkezett és — a költségek és járulékok nélkül — 100 forintot meg nem haladó összegű követelés behajtására irányulnak, úgyszintén azokat is, amelyek EZ 1957—1958. években keletkezett és — a költcégek és járulékok nélkül — 50 forintot meg nem haladó összegű követelés behajtására irányulnak, a követelésnek és járulékainak (ideértve a le nem rótt illetéket is) törlése folytán meg kell szüntetni és befejezettként kell kezelni, feltéve, hogy az adós részére az önkéntes teljesítésre felhívást magában foglaló „Végrehajtási értesítés''-t már megküldték, az adós az előírt határidőig fizetési kötelezettségének nem tett elégett, s az ügyben foglalás, illetőleg letiltás még nem történt. 2. Az 1. ponban említett követelések keletkezése időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelyben a követelés esedékessé vált (az igénybe vett szolgáltatással stb. felmerült fizetési kötelezettség teljesítési határideje lejárt), illetőleg ennek az adatnak a hiányában azt az időpontot, amelyben a végrehajtást kérő — a végrehajtási eljárást megelőzően — az adóst fizetési kötelezettségének teljesítésére felhívta. Ha a végrehajtási ügy irataiból egyik időpont sem állapítható meg, a követelés keletkezésének időpontjául a közjegyzői záradékolásra benyújtott hátraléki kimutatás keltét kell tekinteni. 3. A követelés törléséről, illetőleg a végrehajtási eljárás megszüntetéséről a végrehajtástkérőt a végrehajtható okirat visszaküldése mellett azzal kell értesíteni, hogy a követelést — a jelen utasításra hivatkozással *+ a könyvelésében (nyilvántartásaiban) is törölje.