Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 36. szám

36. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 299 23. A vízögyi szervek fordítsanak különös gondot a termelőszövetkezeti öntözőtelepek és tógazdaságok kijelölésére, öntözőtelepet építeni és halastavat létesíteni csak ott lehet, ahol a vízellátás, a lecsapolás és a terület vízrendezése biztosítva van, továbbá a talajviszonyok — vízjárási, növény- és halélettani stb. szempontból — megfelelőek, a tulajdonjogi kérdések pedig rendezettek. 24. A termelőszövetkezetek létesítése, megerősítése és a termelőszövetkezeti községek, városok kialakítása érdekében a már megtervezett öntüzőfőművek építésén túlmenően szorgalmazni kell az üzemen kívüli öntözőtelepeknek termelőszövetkezetek kezelésébe adását és a termelésbe való bekapcsolását. Fokozottabb segítséget kell adni a termelőszövetkezetek részére új öntözőtelepek építéséhez, a régiek átépítéséhez és korszerűsítéséhez. 25. Soronkívül felül kell vizsgálni azokat a termelőszövetkezeti öntözőtelepeket, amelyeknél helytelen telepítés, vagy üzemelés folytán elmocsarasodás mutatkozik. Ennek megszüntetése és a terület öntözési lehetőségének megteremtése érdekében el kell végezni a szükséges munkákat, amelyek végrehajtása előtt ilyen területen új öntözést telepíteni nem szabad. Az öntözéses gazdálkodásra alkalmassá nem tehető elmocsarasodott területeken halastavak létesítését kell szorgalmazni. 28. Az esetenkénti öntözéseknél — ha aszály idején az egyébként rendelkezésre álló vízfeleslegre több lenne az igény, mint a kiosztható vízmennyiség — az állami gazdaságok mellett a termelőszövetkezetek vízigényét a többi termelőt megelőző sorrendben kell kielégíteni. VI. Vízellátás. 27. A vízellátási beruházások előirányzásánál, elsősorban a falusi közkutak és törpevízművek építésénél a termelőszövetkezeti községeket, városokat egyenlő feltételek fennforgása esetén elsőbbségben kell részesíteni. 28. Az OVF felügyelete alá tartozó tanácsi vízműépítő vállalatok elsősorban a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti községek és városok által bejelentett kútfúrási, kútépítési és kútfelújítási munkákat végezzék el. Az ezekhez szükséges kapacitást biztosítani kell. 29. A regionális vízművek hálózatfejlesztési programja végrehajtási ütemtervének megállapításánál figyelembe kell venni az ellátandó területen belül levő termelőszövetkezeti községek, városok soronkívüli, illetőleg mielőbbi bekapcsolásának lehetőségét. Ezt a fontos szempontot a vízszegény iparvikékeken a tanácsi szervekkel ismertetni kell. 30. Az Ipari vizet termelő regionális vízművek hálózatáról a közelben levő termelőszövetkezetek részére — az ipari üzemekkel azonos feltételek mellett — az esetleges öntözővízszükségletet is biztosítani kell. 31. A termelőszövetkezetek részére a melegházi növénytermeléshez, továbbá a tisztasági- és strandfürdő üzemeltetéséhez szükséges melegvíz-mennyiséget a termálvizet adó mélyfúrások vizének szétosztásánál elsődlegesen kell biztosítani. Hatálybalépés. 32. A jelen utasítás rendelkezéseit 1959. évi február hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Egyidejűleg a 26/1958. (V. É. 13.) O. V. F. számú utasítás hatályát veszti. Dégen Imre s. k., országos vízügyi főigazgató. Vegyes rendelkezések Menetkedvezmény a Budapesti Ipari Vásár látogatói részére. (Nem teljes szöveg.) A MÁV az 1959. évi május hó 15-től május hó 25-ig Budapesten megrendezésre kerülő Budapesti Ipari Vásár látogatói részére az ország egész területéről Budapestre a MÁV és a GYSEV vonalain 50%-os menetkedvezményt engedélyez. A menetkedvezmény sorszámmal és MÁV szárazbélyegzővel ellátott vásárigazolvány alapján vehető igénybe olymódon, hogy a Budapestre váltott teljesáru menetjegy a vásárigazolvánnyal együtt az. odaútra használt útvonalon, a menetjegynek megfelelő vonatnemen és kocsiosztályon díjmentes visszautazásra jogosít. A visszautazás az útvonal irányába eső bármelyik budapesti állomáson megkezdhető. Az igazolványt a jegyváltás alkalmával odautazásnál az indulási állomás pénztáránál a 2. és 5. oldalon, visszautazásnál pedig a budapesti állomáson a 2. oldalon le kell bélyegeztetni. Az igazolvány és a Budapestre váltott teljesáru menetjegy alapján a díjmentes visszautazás csak akkor lehetséges, ha az igazolványt a vásáron a Budapesti Ipari Vásár bélyegzőjével lebélyegezték. Az igazolvány alapján váltott menetjegyek Budapestre való utazásra: Belföldi látogatók részére 1959. május 12-én 0 órájától május 25-ének 12 órájáig, visszautazásra május hó 15-ének 16 órájától május 28-ának 24 órájáig érvényesek. Belföldi kiállítók a vásárigazolvány és a vásár által kiadott külön kiállítási igazolvány együttes felmutatása mellett a kedvezményt az odaútra 1959. május 4-ének 0 órájától május 25-ének 12 órájáig, visszaútra május hó 5-ének 0 órájától június 5-ének 24 órájáig vehetik igénybe. A Budapestre való utazásra fel nem használt igazolvány alapján a visszautazásra féláru menetjegyet kiadni nem szabad. A látogatók kedvezményének kiszolgáltatása. A kiállítás látogatóinak a vásárigazoványt már a Budapestre történő felutazásuk előtt meg kell vásárolniokj Ezeket az igazolványokat a vasútállomásokon és a Vásárrendező Iroda által árusítással megbízott egyéb szerveknél lehet beszerezni. A vásárigazolvány a Budapesti Ipari Vásárra belépőjegyül is szolgál. A látogatók részére lakóhelyük vasútállomásán vagy az IBUSZ menetjegyirodákban teljesáru menetjegyet kell kiszolgáltatni Budapest keleti, Budapest nyugati, Budapest déli, Budapest Kelenföld, Kőbánya alsó, vagy Kőbánya felső pályaudvarra. (Más budapesti állomásra váltott menetjegy alapján a kedvezmény nem vehető igénybe.) Jegyváltáskor a vásárigazolványt is le kell bélyegezni, az igazolvány 2. és 5. oldalán az erre megjelölt helyen (indulási állomás bélyegzője). A menetjegyet a vásárigazolvánnyal rendelkező utasoktól a budapesti pályaudvarokon nem szabad elszedni. A vásárigazolvány a visszaélések megakadályozása végett névreszóló. Az igazolványra a tulajdonos nevét az odautazás előtt köteles ráírni. Ha az igazolványról a név hiányzik, azt odaútban az első jegyvizsgálatkor pótoltatni kell. Visszaélés gyanúja esetében a jegyvizsgáló az igazolvány tulajdonosának személyazonosságát köteles megállapítani. Ha a visziszautazáskor nem a jogos tulajdonosa (nem az, aki odaútban is utazott az igazolvánnyal) használja az igazolványt, a teljesáru menetdíj és 50,— Ft bírság megfizetéséi* kell a jogtalan használót kötelezni.