Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 36. szám

298 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám. termelőszövetkezetek földrendezési feladatainak megoldásához, gazdasági központjaik kijelöléséhez, gazdasági épületeik megfelelő elhelyezéséhez és vízellátásának biztosításához; az üzemen belüli vízgazdálkodási feladatok megoldásához (pl. vízszintes irányú művelés bevezetésére a talajelsodrás megakadályozása céljából stb.). 9. A szakágazati munkaterv elkészítésénél figyelembe kell venni a jelen utasítás rendelkezéseit, a megyei pártás tanácsi szervek véleményét, valamint a vízügyi feladatoknak és azok anyagi szükségleteinek felmérésére a termelőszövetkezeti mozgalom súlyponti területeire az Országos Vízügyi Főisgazgatóság által kiküldött bizottságok javaslatait. 10. A vízgazdálkodási társulatok szervezését alá kell rendelni a termelőszövetkezeti szervezés munkájának. Továbbra is fokozott segítséget kell adni azoknak a vízgazdálkodási társulatoknak a megalakításához és működéséhez, amelyekben nagy a termelőszövetkezetek területi érdekeltsége és amelyek működése révén a termelőszövetkezetek — társulati tagként — saját területük vízellátását és vízhasznosítási feladatait eredményesebben tudják megoldani. 11. Előre kell sorolni a vízgazdálkodási társulatok által végrehajtandó azokat a vízi munkákat, amelyek új termelőszövetkezetek megalakítását, a meglevők gazdasági megerősítését segítik elő. Az új termelőszövetkezeteket «— anyagi helyzetük mérlegelésével — az első gazdasági évben mentesíteni lehet a társulati hozzájárulás megfizetése alól. A mentesítés kérdésében a döntés jogát magamnak tartom fenn. Az erre vonatkozó előterjesztést a vízügyi igazgatók véleményes javaslattal kötelesek felterjeszteni. 12. A vízgazdálkodási társulatok támogatására rendelkezésre álló központi tartalékkeretből a harmadik kategóriába tartozó vízi munkák közül elsősorban azok végrehajtását kell elősegíteni, amelyek megvalósítása termelőszövetkezeti érdekeket szolgál. 13. Az 1960. évi, valamint az ötéves terv készítésénél a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során jelentkező és az azzal kapcsolatban várható vízgazdálkodási igényeket, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium idevonatkozó irányelveit figyelembe kell venni. 14. A vízügyi szervek vezetői szervezzék meg, hogy arra alkalmas dolgozóik a termelőszövetkezeteknél vállaljanak egyéni, vagy csoportos patronálási munkát. A patronáló vízügyi dolgozók — a vízügyi műszaki létesítmények megvalósításához, az öntözőtelepek és tógazdaságok szakszerű karbantartásához és üzemeléséhez nyújtandó segítség mellett — támogassák a termelőszövetkezeteket a szakképzettségük körébe tartozó más, elsősorban egyéb műszaki természetű feladatok megoldásában. . 15. A vízügyi igazgatóságok és a szakmérnökségek alakítsanak brigádokat, amelyek tagjai politikai és szakmai felkészültségük folytán alkalmasak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására. A brigád tagjai vegyenek részt a tanácsok mellett szervezett szövetkezetfejlesztési bizottságok munkájában. II. Belvízvédelem. 16. A vízügyi igazgatóságok a) fordítsanak különös gondot a kezelésükben levő belvízcsatornahálózat fejlesztésénél és fenntartásánál a termelőszövetkezeti területek víztelenítésére, a rendelkezésre álló hitel megfelelő felhasználásával elsősorban ezeket a munkákat hajtsák végre; b) állandóan kísérjék figyelemmel a termelőszövetkezetek kezelésébe tartozó levezetőcsatornák és szívóárkok fenntartását, idejében adjanak műszaki tanácsot ezek tisztogatására, a munkák végrehajtásánál pedig lássák el a szakirányítást. A termelőszövetkezeteknek tegyenek javaslatot a fenntartási munkák megkönnyítése érdekében a csatornák tengelyvonalának irányát és magasságát jelző betonoszlopok elhelyezésére; c) a belvízvédelmi művek létesítésével, felújításával és fenntartásával kapcsolatos termelőszövetkezeti igényeket minden év szeptember 15. napjáig gyűjtsék össze és a következő évi tervük összeállításánál vegyék figyelembe. 17. Ha a termelőszövetkezetek kezelésébe tartozó csatornák a káros vizek levezetésére rendszeres fenntartás mellett is elégtelenek, a vízügyi igazgatóságok azok bővítésének, illetőleg új levezető csatornák és szívóárkok létesítésének szükségességére hívják fel a termelőszövetkezetek figyelmét, a megvalósításhoz pedig adjanak műszaki támogatást. 18. Belvízelöntés esetén a termelőszövetkezetek által saját területükön végzett védekezési munkához £i vízügyi szervek minden támogatást adjanak meg. III, Kultúrmérnöki munkák. 19. A vízügyi igazgatóságok a kisvízfolyások jókarbahelyezési, a lecsapolási és a vízmosásmegkötési munkák végrehajtása érdekében: a) a rendelkezésükre álló hiteleket elsősorban azokon a területeken használják fel, ahol termelőszövetkezetek működnek; b) fordítsanak fokozott gondot a rétek elmocsarasodásának meggátlására és ezzel is segítsék elő a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztését; c) szorgalmazzák a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainál, hogy az évenkint rendelkezésükre álló rét- és legelőlecsapolási hitelek elsősorban a termelőszövetkezetek területén kerüljenek felhasználásra; d) a termelőszövetkezetek kisvízfolyásrendezési, rét- és legelőlecsapolási és vízmosásmegkötési igényeit minden év szeptember 15-ig gyűjtsék össze és a következő évi terv összeállításánál vegyék figyelembe. IV. Árvízvédelem. 20. A vízügyi igazgatóságok és a szakaszmérnökségek a rendszeres árvízelöntésektől veszélyeztetett hullámtérben gazdálkodó termelőszövetkezetek részére nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a hullámtérben olyan növényfajtákat (pl. tavaszi vetésű kapás, gyümölcs) termeljenek^ amelyekben az időszakos elöntések a legkisebb kárt okozzák. 21. A hullámtéri nyári gátak állapotát a vízügyi igaz-* gatóságok kísérjék állandóan figyelemmel és működjenek közre abban, hogy a meglevő nyári gátak szervezett felújítása, rendszeres fenntartása és szükség esetén újak építése érdekében a termelőszövetkezetek, valamint a többi érdekeltek alakítsanak vízgazdálkodási társulatokat. V. Vízhasznosítás. 22. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a terméshozamok növelése érdekében a termelőszövetkezetek tagsága előtt fel kell tárni a vízhasznosítás (öntözés, tógazdálkodás) lehetőségeit és azok megvalósításához minden segítséget meg kell adni. Különös gondot kell fordítani a zöldövezetek és a termelőszövetkezeti kertöntözések erőteljes támogatására^