Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 28. szám

I 28. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 239 az igénybevételt követő napon, másik pihenőnapot kell kiadni. Ilyen esetben a heti pihenőnapon történt igénybevételért az R. 2. §-a szerinti díjazást, tehát a munkanapokra járó díjazást kell fizetni. A pihenőnapot csak akkor szabad pénzben megváltani, ha másik pihenőnap elháríthatatlan okból nem biztosítható. A pénzbeni megváltás folyósításához a védekező szerv vezetőjének írásbeli engedélye szükséges. Pénzbeni megváltás címén a) mvnka esetén legfeljebb 12 — III. fokú készültségnél 16 — órára, ha a dolgozó túlmunkadíjazásban részesíthető, — az Mt. V. 128. §-a szerint 100%-os pihenőnapi pótlék számításbavételével — az átlagkereset kétszerese, ha a dolgozó túlmunkadíjazásban nem részesíthető, az átlagkereset egyszerese; b) ügyelet, vagy készenlét esetén pedig legfeljebb 16 órára óránként 3 Ft jár. Vh. ut. 8. A munkaszüneti napon (fizetett ünnepnapon) igénybe vett dolgozó részére mind a szokásos napi munkaidőre, mind az esetleges túlmunkaidőre munka esetén összesen legfeljebb 12, III. fokú készültség idején 16 órára óránként az egyszeres átlagórakeresetet, ügyelet vagy készenlét esetén összesen legfeljebb 16 órára, óránként 3 Ft-ot kell folyósítani. Vh. ut. 9. A védekezéshez igénybe vett gépjárművezetők díjazására a rájuk érvényes bérezési rendelkezéseket [ez idő szerint a 16/1957. K. P. M. sz. ut., illetőleg 24/1957. O. V. F.] az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) A védekezéshez való igénybevétel időtartama a gépjárművezető munkaviszonya alapján megállapított túlórakeretbe, illetőleg a túlóraátalánykeretbe nem számítható be, ennek folytán a védekezéshez való igénybevétel során a havi 210 órán felül teljesített szolgálat (munka, vagy telephelyen kívüli várakozás) — az igénybe vevő szerv által — alapórabérrel (havi bér 210-ed része) díjazandó. Az igénybe vevő szerv tehát a gépjárművezető részére havi 23 0 munkaóráért, illetőleg a védekezésnél teljesített munkából a havi 210 órás keretbe eső időre járandóságot nem folyósíthat (mert a 210 óráért a munkáltató fizeti a havi bért), a havi 210 órán felüli munkaórákra alapórabért kell fizetni; b) telephelyen tartott készenlétért óránként 3 Ft készenléti díj jár; c) a heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon történt igénybevétel esetén a jelen utasítás 7. és 8. pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az R. 2. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott napi 4, illetőleg III. fokú készültségnél 8 órás korlátozás, sem a napi 8 órai pihenőidő díjazására vonatkozó tilalom a gépjárművezetőkre nem vonatkozik. A védelemvezetők és a gépjárművek munkábaállítását intéző dolgozók kötelessége azonban, hogy a megfelelő váltás megszervezésével a gépjárművezetők túlzott igénybevételét elkerüljék, részükre két tényleges szolgálati idő között legalább 8 óra pihenőidőt biztosítsanak. Vh. ut. 10. A túlóraátalányban részesülő dolgozók — közöttük a személygépjárművezetők és a rakodók — átalányának folyósítását a védekezéshez való igénybevétel időtartamára szüneteltetni kell. A munkáltató tehát a havi túlóraátalánynak az igénybevétel idejére eső időarányos részét, illetőleg — ha pl. a személygépjárművezető a tárgyhónapban a védekezéshez történt igénybevétele időpontjáig 210 órát még nem dolgozott — a túlóraátalányt nem folyósíthatja. A havi túlóraátalány időarányos része: az átalányösszeg osztva 25 nappal, szorozva az igénybevételi napok számával. Az igénybevételi napot műszakonként kell számítani. Pl. a délutántól másnap reggelig tartó igénybevétel — ami általában a saját állományba tartozó gépjárművezetőknél szokott előfordulni — egy napnak számít. Ha valamelyik napon — a védekezési szolgálat rövid időtartama miatt — a díjazás kevesebb lenne, mint az átalány egy napra eső hányada, az átalányból a védekezési szolgálatért kifizetett alapórabér levonása után fennmaradó részt a dolgozó részére ki kell fizetni. Vh. ut. 11. A saját állományba tartozó gépjárművezetők és egyéb túlóraátalányban részesülő dolgozók munkanapokon végzett védekezési szolgálatát (munka-, vagy telephelyen kívüli várakozás) a 9. és 10. pontban foglaltak hetyett a havi összes munkaórák alapján is el lehet számolni, ha ez az elszámolási mód az érintett dolgozóra nézve kedvezőbb. Ennél az elszámolási módnál a) az elszámolást havonta, utólag kell elvégezni; b) a havi összes munkaórából 210 órára, továbbá a havi túlóraátalány megállapításánál a 24,1957. O. V. F. szerint alapul vett túlórákra külön díjazás nem jár; Pl. ha a személygépjárművezető túlóraátalányát havi 80 túlóra alapulvételével állapították meg, 290 munkaóráért — akár rendes, akár védekezési beosztásban dolgozta le — a havi bért és a túlóraátalányt kapja, c) a b) pontban meghatározott munkaórákon felüli védekezési szolgálat minden órájáért alapórabért kell « fizetni. Vh. ut. 12. A 30% biztonsági pótlékot csak aa Ft. 3. §-ában megszabott feltételek (III. fokú készültség és a védővonalon végzett tényleges védekezési munka) együttes fennforgása esetén szabad folyósítani. A biztonsági pótlék mind a szokásos munkaidő alatt, mind az azon túl végzett munkáért jár, túlmunka idejére azonban csak azokra az órákra, amelyekre a dolgozó az R. 2. § (1) bekezdése a) pontja szerinti külön díjazásban is részesül. A pótlék alapja az átlagórakereset. Vh. ut. 13. Azt a napot, amelyen a III. fokú készültséget elrendelték, vagy megszüntették — a biztonsági pótlék folyósítása szempontjából — teljes egészében III. fokú készültségi napnak kell számítani. Vh. ut. 14. Belvízvédekezésnél biztonsági pótlék folyósítása szempontjából védővonalnak kell tekinteni a következő munkahelyeket: töltések, védendő depóniák, szivatytyútelepek, szivattyúállások, műtárgyak és csatornamedrek. Belvízvédekezési munkáért a felsorolt munkahelyeken is csak az O. V. F. esetenkénti külön engedélye alapján fizethető biztonsági pótlék. Vh. ut. 15. A kiküldetésben levő dolgozó — tehát akinek szabályszerű kiküldetési rendelvénye van — a munkáltatójához benyújtandó útiszámlában az élelmezési költséget, illetőleg a napdíjat ugyanúgy jogosult felszámítani, mint egyéb kiküldetés esetén. Jogosult továbbá az utazási költség és — ha részére az igénybevevő szerv természetbeni szállást nem biztosított — a szállodai, illetve szállásköltség felszámítására is. (Ezeket a költségeket a munkáltató folyósítja.) A kiküldetési rendelvényt nem kell megkövetelni a védekező szervnek attól a dolgozójától, akit a védekezéshez szóbeli utasítással rendeltek ki. Az ilyen kirendelésekről nyilvántartást kell vezetni. Vh. ut. 16. A kiküldetési rendelvénnyel el nem látott dolgozók részére szállásdíj nem fizethető, mert ezeknek az igénybevevő szerv természetben köteles szállást biztosítani (berendezni, vagy bérelni). Vh. ut. 17. A védekezésben résztvevő minden személy — a nem fizetett közerő kivételével — a kiszolgáltatásra kerülő közétkezés igénybevételéért térítést köteles fizetni. A térítést a dolgozók járandóságából kell levonni. Különös gondot kell fordítani a térítési összegnek étkezésenként pontos kiszámítására. Vh. ut. 18. A védekező szervek a védekezéshez igénybevettek részére élelmezést csak a védekezés előtti időben rendelkezésükre álló saját üzemi (társadalmi) étkeztetéssel biztosítható mértékig nyújthatnak. Ha az étkeztetési igény ezt a mértéket meghaladja, az élelmezés biztosítására a belkereskedelmi szervezetet kell igénybevenni, a belkereskedelmi szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatainak szabályozásáról szóló 11/1958. (V. É. 4.) Bk. M.—O. V. F. sz. együttes utasítás rendelkezései szerint. Vh. ut. 19. Nem kell térítést fizetni a külön rendelkezésre kiszolgáltatott védőitalért (pl. forró tea). Vh. ut. 20. Az igénybevevő szerv a munkáltató, vagy a dolgozó kívánságára igazolást köteles adni a járandóságok folyósításához szükséges adatokról (pl. az igénybevétel időtartama), továbbá — a szállásköltség felszámítása cél-