Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 26. szám

218 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám. c) az állam belső vagy külső biztonsága ellen el­követett bűncselekmény mellett emberölésben (BHÖ. 349—353. pont), rablásban (BHÖ. 433—437. pont), a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó cselekményben (BHÖ. 232. pont), ille­tőleg társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy szándékos felgyújtásában, felrobbantásában, vagy elrablásában (BHÖ. 233. pont) is bűnösnek mon­dott ki, d) gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, ható­ság tagja vagy közege elleni erőszak, garázdaság vagy közveszélyes munkakerülés bűntette miatt bármilyen tartamú, illetőleg társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt két évet meghaladó szabadságvesztés-büntetésre ítélt, e) a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt öt éven belül társadalmi tulajdon vagy a pol­gárok javai ellen elkövetett bűntett miatt előzőleg már egy ízben, illetőleg f) a jelen tövényerejű rendelet hatálybalépése előtt tíz éven belül — a BHÖ. 269. pontjának a), b) és f) alpontjaiban foglalt közellátási bűntettek figyelmen kívül hagyásával — bármilyen bűncse­lekmény miatt megelőzően legalább már három íz­ben végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ftélt. (2) Az 1—3. §-okban meghatározott kegyelem nem terjed ki továbbá azokra sem, akik végrehajt­ható szabadságvesztés-büntetésük alól az 1953. évi 11. számú törvényerejű rendelet alapján közkegye­lemben, vagy akik az 1953. évi július hó 26. napja és a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének papja közötti időben kiszabott végrehajtható sza­badságvesztés-büntetésük alól egyéni kegyelem­ben részesültek. (3) Az 1., 2. §-ban és a 3. § (1) bekezdés d) pont­jában meghatározott kegyelem nem terjed ki a megdöntött fasiszta rendszer vezetőire és a volt ki­zsákmányolókra. 6. §. A részleges közkegyelem nem terjed ki az 1950. évi II. törvény 30. §-ának 3—6. pontjában felsorolt fő- és mellékbüntetésekre, a javító-ne­velő munkára, valamint a bűnügyi költség vise­lésére. 7. §. A jelen törvényerejű rendelet alapján ke­gyelemben részesülő elítéltek nem mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól és nem tekinthetők büntetlen előéletűeknek. 8. §. Kizáró ok (5. §) hiányában a jelen törvény­erejű rendelet 1., illetőleg 2. §-ában meghatáro­zott kegyelemben részesülnek azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki és ennek tartama a négy évet nem haladja meg. 9. §. A kegyelem azokra a személyekre is kiter­jed, akiknek a jelen törvényerejű rendelet alapján közkegyelem alá eső bűncselekményét a bíróság a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után bírálja el. 10. §. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyekre is alkalmazni kell. 11. §. Ha a kegyelemben részesülő személy a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésétől szá­mított három éven belül újabb bűncselekményt követ el, a kegyelem hatályát veszti és vele szem-; ben a kegyelem útján elengedett büntetést végre kell hajtani. 12. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az igaz-; ságügyminiszter gondoskodik. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Kormányhatározat A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.010/1959. (IV. 3.) számú határozata a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatos szakemberátcsoportosítás egyes kérdéseiről. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődé­sével kapcsolatos szakemberátcsoportosítás egyes kérdéseiről a következő határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezetekben megválasztott el­nököket három éven át megillető állami támoga­tás havonként az eddigi munkakörükben az utolsó 6 hónap alatt elért egy hónapra eső átlagkereset összege. A tanácsi szervezetbe kerülő dolgozókat ott töltött három éven át havonta — ha az új munkakörükre megállapított munkabér összege alacsonyabb — az eddigi munkakörükben az utolsó 6 hónap alatt elért egy havi átlagkereset­nek megfelelő munkabér illeti meg. 2. Az átcsoportosítás során más községbe vagy városba átköltöző és ennek folytán családjuktól egyelőre különélni kényszerülő dolgozókat külön­élési díj és ezenkívül havonta egyszer a haza-! és visszautazás költségei is megilletik. 3. Az átcsoportosítás során más községbe vagy városba átköltöző dolgozók részére — kérelmük alapján — a) két eltartott esetében 3000, három vagy négy eltartott esetében 4000, öt vagy ennél több eltar­tott esetében 5000 forint összegű berendezkedési segélyt és b) az új lakóhelyen rendelkezésükre bocsátott la­kások legszükségesebb mértékű rendbehozatalá­hoz, a számlákkal igazolt költségek erejéig, leg^ feljebb azonban 5000 forintig terjedő összegű la-^ kásrendbehozatali segélyt kell folyósítani. 4. Az átcsoportosított dolgozók eddig is mun­kaviszonyban állt házastársának az új lakóhelyen az előző munkakör szerinti javadalmazással járó munkakörbe történő elhelyezését a tanácsi szak­igazgatási szervek elősegíteni kötelesek. Ha pedig az elhelyezés bármilyen okból nem lehetséges, a házastársat a társadalombiztosítás természetbeni -

Next

/
Oldalképek
Tartalom