Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 25. szám

25. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 213 miniszterrel, illetve a belügyminiszterrel egyetér­tésben gyakorolja. (3) Az ügyészek létszámát, ügyészi szerv létesi^ tését, megszüntetését és székhelyének áthelyezését a legfőbb ügyésznek — katonai ügyészségek esetén a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — tett javaslatára — a kötségvetés keretei között — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hagyja jóvá. (4) Az ügyészségek szervezetét és működését a legfőbb ügyész — a katonai ügyészségeket illetően a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — utasításban szabályozza. 21. §. (1) A Magyar Népköztársaság ügyészei­nek, az ügyészségi fogalmazóknak és az ügyészségi nyomozóknak politikailag és erkölcsileg feddhetet­lennek, a nép ellenségeivel és más bűntettesekkel, továbbá a Magyar Népköztársaság törvényeinek megsértőivel szemben engesztelhetetlennek kell lenniök, hivatali kötelezettségeiket mindenkor be­csületesen, éberen és pontosan kell teljesíteniük. (2) Ügyésszé olyan magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki jogi egyetemet végzett, két évi jog­gyakorlattal rendelkezik és a gyakorlat után sike­res szakvizsgát tett. E rendelkezéseket a jelen tör­vényerejű rendelet hatálybalépését követő kine­vezéseknél kell alkalmazni. (3) A járási, városi, kerületi vezető ügyésszé há­rom évi, megyei (fővárosi) főügyésszé öt évi ügyé­szi gyakorlattal rendelkező személyt lehet kine­vezni. (4) A legfőbb ügyész a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet. (5) Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók tudományos és oktatói mun­ka kivételével más kereső foglalkozást nem foly­tathatnak. 22. §. Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók — tettenérés esetét kivéve i— csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával vehetők őrizetbe, velük szemben nyomozási cselekmények és büntetőjogi felelősségrevonás csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával foganatosítható. 23. §. (1) Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók fegyelmi felelősségrevo­násának rendjét, továbbá a kinevezésére, áthelye­zésére és munkaviszonyának megszüntetésére vo­natkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben írt kivételektől eltekintve a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek figyelembe vételével — a kato­nai ügyészekkel kapcsolatban a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a legfőbb ügyész állapítja meg. (2) Az ügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók kinevezésével, áthelyezésével és munkaviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos munkaügyi viták intézése szolgálati úton történik. (3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltak fegyelmi ügyeivel és a kinevezésével, áthelyezésével és munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos munkaügyi vitáiban végső fokon a legfőbb ügyész dönt. A legfőbb ügyész határozata ellen további jogorvoslatnak — egyeztető bizottsági vagy bíró-i sági eljárásnak — nincs helye. VII. fejezet. Vegyes rendelkezések. 24. §. Az ügyész köteles a hozzá beérkezett pa­naszokat késedelem nélkül megvizsgálni, illetve megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni és a panasz elintézéséről a panaszost értesíteni. 25. §. (1) Az ügyész azok ellen, akik a törvényt megsértették, büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy kártérítési eljárást kezdeményezhet. (2) Az arra illetékes szerv az ügyész által kezde­ményezett eljárást köteles megindítani és a hatá-* rozat egy példányát az ügyésznek megküldeni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vo­natkoznak a bírák büntetőjogi és fegyelmi fele­lősségre vonására. 26. §. Elővezetést — ha jogszabály másként nem rendelkezik — csak ügyészi jóváhagyással le­het foganatosítani. 27. §. (1) Jelen törvényerejű rendelet kihirdeté­sének napján lép hatályba. Végrehajtásáról a leg­főbb ügyész gondoskodik. (2) Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésé­vel egyidejűleg hatályukat vesztik a Magyar Nép­köztársaság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. szá­mú törvényerejű rendelet, a Magyar Népköztársa-* ság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. számú tör­vényerejű rendeletet módosító 1954. évi 11. számú törvényerejű rendelet, a fegyveres és rendészeti testületek feletti ügyészi törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló 2.141 46 1954. számú miniszter­tanácsi határozat és végül a közlekedési ügyészsé-? gek felállításáról szóló 58 1954. (IX. 2.) M. T. számú rendelet. Jelen törvényerejű rendelet alapján a leg­főbb ügyész a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kiadott utasításának ha-* tálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ma­gyar Népköztársaság katonai ügyészi szervezeté: ől szóló 29/1954. (V. 5.) M. T. számú rendelet. Az ál-» lamigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény* 61. §-a helyett jelen rendelet 9. §-át, a szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1 1955. (VI. 8.) M. T. számú rendelet** 56—58. §-ai helyett pedig a jelen rendelet 11. §-át kell alkal­mazni. (3) Jelen törvényerejű rendelet nem érinti az ügyésznek más jogszabályban megállapított jogait és kötelességeit. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k,, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. * Az idézett törvény a Tanácsok Közlönye 1957. évi 38. számában jelent meg. ** A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 38. száma közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom