Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK KO7T.0NYE 181 A háztáji gazdaság. 27. §. Minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag — a vele közös háztartás­ban élő családtagjaival együtt — személyes hasz­nálatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg vagy munkaképtelenné vált ter­melőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e vagy sem. 28. §. (1) A földdel belépő tag a háztáji földet t— a közgyűlés hozzájárulásával — az általa bevitt földből tarthatja vissza, ha az a közös tábla ki­alakítását nem gátolja. A saját tulajdonban lévő, visszatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőségben vagy zárt kertben fekvő részével, mint személyi tulajdonnal, szabadon rendelkezik, de ha azt elidegeníti, a termelőszövetkezettől háztáji célra földet nem kaphat. (2) Annakarészére, akinek a belépésekor földje nincs, vagy háztáji földet az általa bevitt földből nem tarthat vissza, háztáji földet a közös haszná­latban álló földekből kell használatra kijelölni. Háztáji földet kell kijelölni az önálló háztartást alapító tag részére is. (3) A háztáji föld területe — a közgyűlés hatá­rozatától függően — l/2—1 kat. hold lehet. A ház­táji föld területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet. (4) A háztáji föld használatával járó minden ter­het a használó köteles viselni. 29. §. A termelőszövetkezet tagja és a vele közös háztartásban élő családtagok — a lakóházon és a háztáji földön kívül — a háztáji gazdaságban együUe^en legfeljebb a következő vagyontárgya­kat tarthatják: a) a beépített telket, az udvart, a háztáji állat­állomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji földön, illetőleg a lakótelken lévő épületeket; b) egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközöket és kéziszerszámokat; c) egy tehenet, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente három-négy hízóser­tést, öt juhot vagy kecskét, korlátlan számú ba­romfit, házinyulat és méhcsaládot. 30. §. A háztáji föld nagyságát és a háztáji gaz­daságban tartható vagyontárgyak mértékét a 28. § (3) bekezdésében és a 29. §-ban megjelölt kerete­ken belül — figyelemmel a gazdálkodás helyi viszonyaira, illetőleg a közös háztartásban élő csa­ládtagok számára, a tagoknak és családtagjaiknak a termelőszövetkezet közös munkájában való rész­vételére, valamint az általuk megszerzett mun­kaegységekre — a közgyűlés határozza meg. A bevitt föld kiadása kilépés vagy kizárás esetén. 31. §. (1) Abban az esetben, ha a tagsági viszony kilépés folytán [17. § (1) bekezdés] szűnik meg, a kilépéskor folyó gazdasági év végén, ha pedig a tag­sági viszony kizárás folytán szűnik meg, a köz­gyűlés által meghatározott időpontban kell a tag által bevitt földdel azonos értékű, lehetőleg azonos nagyságú és művelési ágú földet elsősorban a ter­melőszövetkezet szétszórtan fekvő parcelláiból vagy a községi (városi, városi kerületi) tanács vég­rehajtó bizottsága által erre a célra átengedett állami tartalékföldből, ezek hiányában a táblák szélén lévő földekből a volt tag részére kiadni. (2) Rendkívüli kilépés [17. § (2) bekezdés] esetén a kilépő kérésére a földet a kilépéskor folyó gaz­dasági év végén kell kiadni. (3) Ha a föld kiadása nem a kilépéskor folyó gazdasági év végén történik, a föld kiadásának idő­pontjáig a volt tag részére haszonbért kell fizetni. (4) A haszonbérlet címén bevitt földet kilépés vagy kizárás esetében nem lehet kiadni, a haszon­bérlet a szerződés szerint továbbra is fennmarad. A közös vagyon. 32. §. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik mindaz a vagyontárgy, amely törvényes jogcímen a termelőszövetkezet tulajdonában, ál­landó jellegű kezelésében vagy használatában van. 33. §. (1) Az állam a tulajdonában lévő földet ingyenes és örök használatba adja a termelőszö­vetkezetnek. (2) A termelőszövetkezet törvényes birtokosa a közös használatában lévő földnek, azon épületeket emelhet, amelyeknek tulajdonosává válik. (3) A közös használatban lévő földön a lábon­álló termés már a betakarítás előtt is a termelő­szövetkezet tulajdona. 34. §. (1) A termelőszövetkezet közös használatá­ban lévő földet megterhelni nem lehet. (2) A föld közös használatba adása előtt kelet-* kezett terhek miatt a termelőszövetkezeti haszná­latban lévő földeket nem lehet végrehajtás alá vonni. 35. §. (1) A termelőszövetkezet köteles a közös használatában lévő földet rendeltetésének megfe­lelően, tervszerűen használni, annak megművelé­séről és a talajerő fenntartásáról gondoskodni. (2) A termelőszövetkezet közös használatában lévő földet haszonbérbe adni vagy használatát — a kijelölt [28. § (2) és (3) bekezdés] háztáji föld kivételével — bármilyen címen átengedni tilos. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis és a haszenbérlő részére csupán a ténylegesen elvégzett munka díját kell megtéríteni. 36. §. (1) A termelőszövetkezet fel nem osztható szövetkezeti alapot, vetőmag- és takarmányalapot, továbbá szociális-kulturális alapot köteles létesí­teni. A termelés biztonsága érdekében az alapsza­bály vagy a közgyűlés egyéb alapok létesítését is elrendelheti. (2) A fel nem osztható szövetkezeti alapot a ter­melőszövetkezet megszűnése esetén sem lehet a tagok között felosztani, hanem azt mezőgazdasági szövetkezeti célra kell fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom