Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 21. szám

21. szám. TANÁCSOK A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA. A lakásrendelet alkalmazása a nagyobb területű helyiségekre. A lakásbérletről szóló 35/1958. (IX. 30.) MT sz. rendelet hatálya az L §-ban említett lakásokon kívül a 84. §-ban foglalt rendelkezés alapján az 500 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű egyéb helyiségekre (pl. istállóra, raktárra, üzlethelyiségre) is kiterjed. Az 500 négyzetmétert meghaladó alapterületű egyéb helyiség bérletére nem a lakásügyi szabályokat, hanem a polgári jog általános szabályait kell alkalmazni. A kisipar gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezése. 1. Kisiparosok műhelyhelyiségei. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 20. § (1) bekezdése értelmében minden kisiparosnak csak egy telephelye (műhelye, üzlet) lehet. Egy telephelynek kell tekinteni a kisiparos vállalóárukiadó és feldolgozó helyiségét akkor is, ha e tevékenységek egyazon helyiségben annak kis mérete miatt nem folytathatók. Ez esetben ugyanis a kisiparos külön vállaló-árukiadó és külön feldolgozó helyiséget kénytelen fenntartani. Budapesten és mj. városokban olyan esetben a kisiparosnak vagy ugyanazon, vagy kivételesen más kerület területén lehet egy vállaló-árukiadó és egy feldolgozó helyisége. Kisipari igazgatási eljárás szempontjából mindig az a tanács vb. ipari osztálya (csoportja) illetékes, amelynek a területén a kisiparos vállaló-árukiadó helyisége fekszik, kisipari igazgatás szempontjából tehát a kisiparos vállalóárukiadó helyiségét kell a kisiparos telephelyének tekinteni. Külön feldolgozó helyiséget csak engedély alapján lehet fenntartani. Az engedély kiadása a megyei (fővárosi, mi. városi) tanács vb. ipari osztályának hatáskörébe tartozik. Az engedélyezésről a telephely szerint illetékes tanács vb. ipari osztályát (csoportját) kell értesíteni, továbbá a feldolgozó helyiség szerint illetékes tanács vb. ipari osztályát (csoportját) is akkor, ha a feldolgozó helyiség kivételesen más kerület területén van. Mind a telephely, mind a feldolgozó helyiség szerint illetékes tanács vb. ipari osztálya (csoportja) köteles a második helyiséget az iparlajstromban feljegyezni. A feldolgozó helyiség fenntartását nem szabad engedélyezni, ha a kisiparos vállaló-árukiadó helyisége méreteinél f-gva a teljes ipari tevékenység (vállalás-árukiadás, feldolgozás) gyakorlására alkalmas. A fenti rendelkezés alapján az ipar egészének gyakorlására alkalmas második helyiséget (fióküzletet, melléküzletet) fenntartani nem szabad. Az 1958. július 10. napján kelt 2827/IV./1—1958. K. sz. körleirat 37. pontjában foglaltak egyidejűleg hatályukat vesztik. 2. Kisiparosok áruértékesítése kiskereskedőknek. A kisiparos termékeinek forgalombahozatalára és a munkavégzésre az 1958. évi 9. sz. tvr. 17. és 18. §-ában, illetve a végrehajtási rendelet 33. és 34. §-ában foglaltak az irányadók. (5437/IV/l—1958. K.) 8. A gépjármű service ipar képesítése. A „gépjármű service" ipar gyakorlására jogosító iparigazolvány kiadásához ugyanolyan szakképzettséget kell igazolni, mint a „gépjárműjavító és szerelő'' iparigazolvány kiadásához. (281—7—1/1959.) KQ7T ONYE 175 4. Kisiparos katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottján nak beszámítási kérdése. Kisiparos olyan alkalmazottját, aki első tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatát teljesíti — mivel a katonai szolgálat ideje alatt a munkaviszony szünetel — az 1958. évi 9. sz. tvr. 15. §-a alapján foglalkoztatható alkalmazottak létszámának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. (5.367/IV/l—1958.) 5. Kisiparos katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottja-* nak szakmábavágó gyakorlata. A tényleges, vagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozó munkaviszonya az 1 1954. M. T. H. sz. utasítás 17. §-a értelmében szünetel. A dolgozó munkakönyvét kiadni nem szabad, azt a munkaadó őrzi, munkakönyvébe a katonai szolgálatba való bevonulást, illetve leszerelést a kisiparos nem jegyezheti be. Az ilyen dolgozó mestervizsgára bocsátásánál azonban — katonakönyv, sorozási vagy alkalmatlansági igazolvány vagy más katonai igazolás bekérése útján — a munkaviszonynak csak azt az időszakát lehet figyelembevenni, amely alatt ténylegesen szakmábavágó gyakorlatot folytatott. (185—7—1,1959.) 6. Képkeretléc készítés és képkeretezés iparjogi minő-* sítése. Képkeretléc készítésével csak az foglalkozhat, akinek asztalos vagy aranyozó ipar igazolvány a van. Képkeretléc készítésére mint szabad iparra, iparigazolványt kiadni tilos. Képkeretezéssel a képesítéshez kötött aranyozó és az üveges, valamint a képesítéshez nem kötött képkeretező iparos foglalkozhat. Aranyozó iparos jogosult képkeretet előállítani, megaranyozni és azokba képeket, tükröket rögzíteni. Üveges iparos jogosult raktáron tartott vagy hozott kész képkeretlécekből képkeretet összeállítani, a képet arra rögzíteni és azt beüvegezni. Képkeretező iparos jogosult raktáron tartott vagy ho* zott kész képkeretlécekből képkeretet összeállítani s a képet arra rögzíteni. (5.398/IV/l—1958.) 7. Művirágkészítő kisiparosok tevékenységi köre. Az ipar gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezése (12) tárgyú 5145/IV/l—1957. K. sz. körleirat 1. pontjában foglaltakat — miután azok az időközben megjelent 1958. évi 9. sz. tvr. 17. § (1) bekezdésében, a Vhr. 32. § (1) bekezdésében, valamint a 27/1957. (V. 18.) Korm. és a 7/1958. (I. 23.) Korm sz. rendeletekben foglaltakkal is ellentétesek — hatályon kívül helyezem és helyébe a következő rendelkezés lép: „A művirágkészítő kisiparosoknak joguk van az általuk készített művirág csokrokat, koszorúkat stb. szalaggal, csipkével és egyéb díszítő anyagokkal ellátva forgalomba hozni. Evégből szalagot, csipkét és egyéb díszítő anyagokat raktáron tarthatnak és ezeket külön is forgalomba hozhatják. E mellékcikkekből eredő forgalmuk azonban teljes forgalmuknak csak kisebb hányadát képezheti. (5427/IV, 1—1958.) 8. A húsfüstölés és sertésvágás iparjogi minősítése. Húsfüstölésre jogosító iparigazolvány — amennyiben mészáros és hentes szakképzettséggel rendelkező jelentkező nincs —, képesítéshez nem kötött szabad iparként is kiadható. A téli hónapokban a házaknál szokásos sertésvágás (böllérkedés) — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — iparjogosítvány nélkül bérmunkaként is végezhető. (182—7—1/1959.) 9. Az iparigazolványokon az utca és házszám feZtün-* tetése. Annak megakadályozása érdekében, hogy egyes kisiparosok — az 1958. évi 9. sz. tvr.-el ellentétben — egyidőben több helyen folytassanak ipari tevékenységet, ezután az iparigazolvány község, város, kerület rovatában az utca és házszám megjelölést is fel kell tüntetni. (293—7—1/1959.)