Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 20. szám

160 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. d) a jogszabályban foglalt tilalom ellenére közvetlenül, vagy közvetve hitelt (előleget) nyújt, illetőleg vesz igénybe. (3) A 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet 16. §-ának a)—c) pontjai értelmében bűntettet követ el az, aki a) a hiteligény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot a valóságnak meg nem felelően közöl, ideértve a valóságnak meg nem felelő hitelcél megjelölését, b) a hitelt a folyósításkor meghatározott céltól eltérően használja fel, c) a hitel fedezetét egészben, vagy részben elvonja, veszélyezteti vagy annak értékét csökkenti. 37. §. (1) A 36. § (2) és (3) bekezdéseiben említett cselekmények esetében az eljárást csak a Bank feljelentésére lehet megindítani. A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. sz. tvr. rendelkezései alá tartozó bűncselekmény esetében — ha azt a pénz- és hitelgazdálkodás körében követték el — a Bankot a feljelentés megtételére kijelölt szervnek kell tekinteni. (2) A Bank annak eldöntésénél, hogy tegyen-e feljelentést, vagy sem, vizsgálja, hogy a cselekmény elkövetője a hitelfegyelem megtartása terén korábban milyen magatartást tanúsított és emellett mérlegeli az eset összes körülményeit. A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha a pénzügyi vagy hitelfegyelem megsértésével kapcsolatban társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy ellopásának, elsikkasztásának, jogtalan elsajátításának vagy szándékos megrongálásának, illetőleg a társadalmi tulajdon terhére elkövetett egyéb bűncselekménynek alapos gyanúja forog fenn. (3) A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a Bank területi irodájának vezetőjével egyetértésben egészben vagy részben megvonhatja a jelen rendeletben megállapított kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. VI. HATÁLYBALÉPÉS. Hatályukat vesztő rendelkezések. 38. §. A jelen rendeletet 1959. évi január hó 1. napjától kezdődő hatályai kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1/1958. (II. 9.) P. M.—F. M. számú együttes rendelet érvényét veszti. Antos István s. k., Dögei Imre s. k., pénzügyminiszter. földművelésügyi miniszter. Vegyes rendelkezések Területátcsatolási közlemények. Az Elnöki Tanács 93/1958. számú határozatával elrendelte Kölked község (Baranya megye, mohácsi járás) területéből Béregi-Bundzsák elnevezésű, 352 kh. 323 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását, Hercegszántó község (Bács-Kiskun megye, bajai járás) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 46/1959. I. szám.) Az Elnöki Tanács 93/1958. számú határozatával elrendelte Domoszló község (Heves megye, gyöngyösi járás) területéből 390 kh. nagyságú határrésznek az átcsatolását Recsk község (Heves megye, pétervásárai járás) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 147/1959. I. szám.) Pest megye tanácsa 8/1958. számú határozatával elrendelte Szob község területéből Uj völgy elnevezésű 16 kh. 669 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Zebegény község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 199/1959. I. szám.) Az Elnöki Tanács 93/1958. számú határozatával elrendelte Vértesszöllős község (Komárom megye, tatai járás) területéből 221 kh. 847 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Tatabánya járási jogú város (Komárom megye) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 826/3/1958. I. szám.) Az Elnöki Tanács 93/1958. számú határozatával elrendelte Kéttornyúlak község (Veszprém megye, pápai járás) területéből 15 kh. 423 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Pápa járási jogú város (Veszprém megye) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 967/2/1958. I. szám.) Baranya megye tanácsa 20/1957. számú határozatával elrendelte Versend község területéből 80 kh. 105 négyszögöl nagyságú lakottrésznek az átcsatolását Bóly község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 1.494/1958. I. szám.) Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsa 111—11 (T. K. 24.) 1955. számú határozatával elrendelte Tiszakeszi község területéből Keselyűhalmi Á. G. elnevezésű, 1800 kh. 125 négyszögöl nagyságú határrésznek az átcsatolását Mezőcsát község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága 1511/1958. I. szám.)