Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 20. szám

152 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. kártalanítási összeg fizetésére, épületek felújítás sára és tatarozására, végül legelőjavításra. Üzemviteli célra középlejáratú hitelt évelő növények vetőmagjának vásárlására és kivételesen indokolt esetben tenyészállatok takarmányának vásárlására lehet engedélyezni. (3) A termelőszövetkezetek részére építkezéseik megvalósítására hosszúlejáratú hitel csak abban az esetben nyújtható, ha az építkezések jóváhagyott mezőgazdasági típustervek vagy a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott kísérleti, ajánlott tervek alapján valósulnak meg. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet által megvalósítani kívánt építkezéshez a fenti tervek nem állnak rendelkezésre, úgy állami tervező vállalat által készített egyedi tervek is elfogadhatók. Magántervező által készített tervek díjazásához állami hitel nem nyújtható. Univerzál és szántótraktor vásárlásához hitel csak abban az esetben nyújtható, ha az igénylő mezőgazdasági termelőszövetkezet a fel nem osztható szövetkezeti alapot az előző évben az előírásoknak megfelelően növelte, és a folyó évi egyéb beruházások a saját erőforrásait kimerítik. (4) A termelőszövetkezet részére villamos táv-^ vezetékek és bekötő utak létesítése állami feladat. Az erre a célra biztosított pénzügyi fedezetből a folyósításokat a Bank a Földművelésügyi Minisztérium által adott program alapján teljesíti. (5) Újonnan alakult termelőszövetkezet az első gazdasági év zárszámadásának elkészítésekor a termelésre tartalékolt eszközök saját forrásának 60%-a erejéig középlejáratú üzemeltetési hitelt kaphat. A területileg jelentősen — a 17. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben — megnövekedett termelőszövetkezet zárszámadási mérlege alapján az előző évvel szemben kimutatott termelésre tartalékolt eszközök saját erőforrás növekedésének 60%-ára középlejáratú üzemeltetési hitelt vehet igénybe. Mindkét esetben, ha a gazdasági helyzet azt indokolja, a termelési terv alapján már évközben is igényelhető üzemeltetési hitel, ennek összege azonban az év végén a jelen bekezdésben meghatározott mértéknél magasabb nem lehet. (6) Az újonnan alakult, valamint a területileg jelentősen — a 17. § (2) bekezdésben meghatározott mértékben — megnövekedett termelőszövetkezet, ha a 17. §-ban és az előző (4) bekezdésben foglalt hitel-lehetőségek igénybevételével nem tudja forgóeszköz-szükségletét és az üzemviteli költségek fedezetét biztosítani, indulási üzemeltetési középlejáratú hitelt igényelhet. Az ilyen címen folyósítható hitel legfeljebb kh-anként (szántó, szőlő, gyümölcsös minden kh-ja után) 500.— Ft lehet az újonnan alakult termelőszövetkezet területét, illetőleg a megnövekedett termelőszövetkezet új területét véve figyelembe. E hitel folyósítható a legszükségesebb irodai berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére is. A termelőszövetkezet indulási üzemeltetési közép^ lejáratú hiteligényéhez szükséges a járási mezőn gazdasági osztály írásbeli javaslata is. A hitel-* kérelmet a Bank bírálja el és csak indokolt méri tékben engedélyezheti. Az engedélyezésnél fit gyelembe kell vennie a termelőszövetkezetbe bet lépett tagok gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy behozták-e belépéskor azokat az eszközei-* ket, amelyek bevitelét az alapszabály előírja. (7) A termelőszövetkezet az (5) és (6) bekezdés alapján engedélyezett hitel összegét az üzemvit téllel kapcsolatos beszerzések igénybevett szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére fort dxihatja. A gazdasági év végén az üzemeltetési hitelek összegére is fedezetet kell biztosítani a termelésre tartalékolt eszközökben. Abban az esetben, ha a termelésre tartalékolt eszközök tel-* jes mértékben fedezetet nem biztosítanak, a hit tel fedezetlen részét a zárszámadáskor vissza kell fizetni. Az irodai berendezésekre és felszet relésekre folyósított hitel fedezetét a megvásá-* rolt tárgyak képezik. 25. §. (1) A hiteligényléseket beruházásonként (léte-* sítményenként) külön-külön kell a bankfiókhoz benyújtani. Az igénylésnek magában kell foglal-* nia az egész beruházás megvalósításához szükséges hitelösszeget. (2) Az építkezésre igényelt hitelnél a hitel öszszegének pontos megállapítása céljából a hitel-* igényléshez mellékelni kell az építkezés összes költségeit (tervezés, anyag, fuvar, munka stb.) tartalmazó költségösszeállítást, idegen kivitelező esetén ennek költségvetését és a vele kötött^építési szerződést. A bankfiók kivételesen eltekinti het az idegen kivitelező költségvetésének előzet tes benyújtásától és a kért, hitelt anyagvásárt lás céljából engedélyezheti. Egyedi tervek alap* ján történő építkezéseknél csatolni kell a ter* vet is. (3) A Talajjavító Vállalattal végeztetett talajt javítás esetén a hiteligényléshez csatolni kell a vállalattal kötött szerződést és annak melléklet teit (a talajvizsgálati adatokat, szakvéleményt, tervet stb.). 26. §. (1) A hiteligények elbírálásakor a Bank vizss gálja a beruházás szükségességét és gazdaságost ságát. Vizsgálni kell, hogy a beruházás jövedelmező üzemeltetésének és kihasználásának feltételei a termelőszövetkezetnél miként vannak bizt tosítva. A Bank szükség esetén a hiteligénylés elbírálásához a termelőszövetkezettől gazdaságossági számítást kérhet és a járási mezőgazdasági osztálytól szakvéleményt kér. Különleges vagy nagy összegű beruházások esetében a Bank felsőbb szakigazgatási szervek (megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya, Földművelésügyi Minisztérium stb.) véleményét is kérheti,