Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 18. szám

Megjegyzés: 1. A vetőmagnak egészséges színe, szaga és fénye legyen. Nem lehet dohos, nyirkos, valamint penészes. 2. Napraforgóban az idegen típusú, vagyis az átlagtól lényegesen eltérő nagy­ságú és színű (fekete, fehér, szürke) szemek idegen kultúrmaghoz szá­mítanak, ezekből kg-ként 30 db lehet. Tört, sérült, repedt és csupasz szem 8%-ig megengedett, amiből 2% csupasz szem, a tiszta anyaghoz számí­tandó, a fennmaradó 6%-ért pedig csak az alapár fizetendő. A napra­forgó a fehér és szürkerothadás, kender a fehérrothadás szkleróciumait nem tartalmazhatja. 3. Az olajlenben legfeljebb 50 db/kg, a rostlenben 30 db/kg lehet a vadóc. 4. Az olajlen és rostlen a fenésedés és a szárbarnulás (lenragya) fertőzéstől mentes legyen. Az olajlennél az ezermagsúly 6 g felett, a rostlennél 6 g alatt legyen. Az olaj és rostlenben káros gyommag a szulák, szulák­keserűfű, repcsényretek, vadrepce és acat. 5. Az olajlen és rostlen tisztaságánál a tört, sérült magvakat külön ki kell mutatni, ezek nem számítanak tisztátalanságnak és ezekért csak az alapár fizetendő. 6. A len arankamagot, a napraforgó és kender Orobanche magot, a mák beléndekmagot nem tartalmazhat. 7. A káposztarepcében és a kenderben a törött, zúzott, aszott, csirás és éret­len (zöldszemek) szemek tisztátalanságnak számítanak. 8. A tokos ricinusmag egészséges, száraz és legalább 60% tokfejtett mag­tartalmú legyen. 9. A függelék III. alatti része 4—15. rovatában, valamint a megjegyzés 1—4, 6. és 8. pontjában megállapított előírásoknál alacsonyabb minőségű áru szokványáruként vehető át és számolható el. IV. Herefélék, pillangós takarmány. 18. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom