Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 17. szám

114 TANÁCSOK KÖZT ONYE 17. szám. Hajdúszoboszló város gyógyhelyi területének határai: a Böszörményi út északtól haladva délnyugati irányban a Marx térig, a Marx tértől déli irányban a Kenézy utca a Bethlen utcáig, a Bethlen utca délkeleti irányban, folytatása a Luther utca, mely szintén ebben az irányban halad, a Luther utca végétől az Árpád utca keleti irány­ban az Attila utcáig, az Attila utca északi irányban a Hőforrás térig, a Hőforrás tér összekötve északnyugati irányban a Bánomkert 6524/2. hrsz. telek déli sarkával, a 6524,2. hrsz. területtől északkeleti 1100 rn hosszban, majd átfordulva nyugati irányba 550 m hosszban a 6214/3. hrsz. telek területéig, a 6214/3. hrsz. területtől délnyugati irányban, szabálytalan vonal mentén a Csónakázó-tó, József Attila út sarkáig, a József Attila út északnyugati irányban a Böszörményi útig. A gyógyhely védőíerületi határai: a Bánomkert északi, nyugati oldalai és a keleti oldalán a Városi kertészet, Kcssuth-kertészet, a temető és a Sportpálya, összesen kb. 250 m-es sávban, a repülőtér előtti út, majd délnyugati irányban a Malom sor és a Vénkert sor, délkeleti irány­bi n a Gáti Tóth utca, majd ugyanebben az irányban a Fekete László utca, majd a Rákóczi utca a Keleti scr'g, a Keleti sor északi irányban végig a Bánomkertet övező területig. (30.886/1958. Eü. M.) Jiatkány község gyógyhelyi, egyben védőterületi ha­tárai: északon a 204 magassági ponttól kiindulva észak­nyugati irányban kb. 200 m hosszban húzódik a pécs;— harkányi közút mentén a közútból kelet felé kiágazó dűiőútig, innen keleti irányban részben a dűlőúton ha­ladva kb. 1200 m hosszban a Tenkes-hegy oldalán levő dűlőutak találkozásáig, innen déli irányban fel a Ten­kes-hegy csúcsát képező 408. magassági pontig, majd délnyugati irányban a pécs—harkányi közútból a 137. magassági ponttól Máriagyűd felé kiágazó közútig, azután e közúton délkeleti irányban a 114. magassági pontig és innen déli irányban a 102. magassági ponton át a vizes­árok mentén. Majd délkeleti irányban kanyarodik tovább az ároknak a harkány—siklósi vasútvonallal keresztezé­séig, innen déli irányban a réten levő gémeskútig, majd ismét délkeletnek fordulva a közel déli irányban bevá­gásban haladó vizesárokig, aztán a vizesárok mentén a harkány—siklósi közútig, majd dél felé a félkörívben haladó dűlőút mentén a 95. magassági pont mellett a 95. magassági ponttól délnyugat felé mintegy 250 m-re eső dűlőút találkozásáig; innen tovább az északkeleti irány­ban haladó, a dűlőút mentén a bevágásban levő vizes­árokig, majd a vizesárok mentén délkelet irányban a vizesároknak északi irányban töréséig, innen délnyugati irányban enyhe ívben a Lulu pusztáról keleti irányban haladó dűiőútig, déli irányban a harkányi déli erdőterü­letet délkeleti irányban átszelő dűiőútig. A dűlőutat keresztezve északnyugati irányban ívben kanyarodik az említett erdőterület szélén, végül kb. 300 m hosszban keresztezi az erdőt, az erdő szélén fekvő vizesárokig, Ezután előbb nyugati irányú ívben, majd északnyugati irányban halad Lajosházától keletre a harkány—dráva­szabolcsi útig, majd az úton dényugati irányban tovább mintegy 600 m-t, ezután északnyugati irányban fordulva tér el a Harkány—Drávaszabolcs közti közútig, innen tovább északnyugati irányban halad a vasutat keresz­tezve a 95. magassági pontig, msjd enyhe északkeleti irányban a vizesárok mentén kb. 900 m hosszban, azután északnak fordulva halad 900 m-t, majd északkelet felé fordul ívben a harkány—terehegyi közútig. Innen előbb északi irányban haladva keresztezi a Harkánytól Tere­hegy felé haladó vasútvonalat, majd északkelet irányban ívben halad a vizesárokíg. A vizesároktól északi irány­ban halad tovább mintegy 1600 m hosszban az Ostoros dűlőbe vezető dűiőútig, majd enyhe délnyugati irányban e dűlőút mentén az Ostoros dűlőben levő házakig. Innen előbb észak felé majd északnyugat felé és ismét észak felé fordulva ívekkel éri el a határ a 253. magaslati pontot, amelyből ívben északkeleti irányban a 233. ma­gaslati ponton át vezető dűlőút mentén haladva érkezik el a 204. magaslati kiindulási pontig. (30.887/1958. Eü. M.) Visegrád község üdülőhelyi területének határai: a határ északon a Várkert-dülő határvonalán húzódik és a Sala­montorony mentén délfelé haladva a Kóspallag-dűlő vonalán, a Kálvária-dombon át az Újkerti települési határ mellett Apátkúti völgyben a vízesésig tart. A víz­eséstől a határ északnyugati irányban a Svábhegyen át az Újkerti szántóföldek vonaláig húzódik és a bánya­pataknál a Dunapart vonalán északra haladva a Várkert­dűlőnél záródik. Az üdülőhely védőterületi határai: a határ Szentgyörgy­pusztáról indul ki és délfelé halad a község államigaz­gatási határán Paprétet érintve s a Szentlászlói hegyek alatt halad tovább, majd a görbehajlásról a Diósdi völgybe kanyarodik le egészen a Dunáig. Innen a Duna vonalán halad a határ egészen a kiindulási pontig, Szent­györgypusztáig. (31.474/1958. Eü. M.) Alsógöd község üdülőhelyi területének határai: a határ a község déli részén a Dunaparttól keletre húzódik a Kossuth Lajos utcán a Felszabadulás útig. Innen a Fel­szabadulás úton északnak halad a Sztálin út keresztező­déséig, majd keletnek fordul a vasút vonalig. Itt észak­nak tart a töltés mellett az északi vasúti átjáróig, ezután a Köztársaság úton északkeletnek fordul a Felszabadulás útig, hol délre fordul a Szt. István út kereszteződéséig, melyen nyugatra fordulva eléri a Dunapartot. A nyugati határ a Duna medrének észak-déli irányában a hajózási vonalnak keleti határa akként, hogy a községi kisszi­getet is magában foglalja. Az üdülőhely védőterületi határai: a határ a község déli részén a Dunaparttól az államigazgatási határon délkeletnek halad a 7. számú műútig, ezen keresztül a vasúti sorompón át a Tolbuchin úton északkeletnek tart a Köztársaság útig. Ezuíá.n északnak fordulva eléri a község és Felsőgöd közötti államigazgatási határt, ott nyugatra fordulva a 7. számú műúton keresztül az ár­töltésnél eléri az Egyesült Törekvő Tsz. öntözéses kony­hakertőszeiébe vivő utat, melyen a község északi határán eléri a Dunapartot. (34.390/1958. Eü. M.) Dömös közság üdülőhelyei területének határai: a ha­tár északon a Duna jobb partjától kiindulva a 759. hrsz. dűlőúton délnyugat felé haladva a 11. sz. Budapest— esztergomi főközlekedési műút a község nyugati szélén. Az úton átmenve az 1114,2. hrsz. telek nyugati szélén, majd az 1115/2, 1116/2, 1117/2. és 1118/2. hrsz., azaz a KPM üdülőkertjének nyugati szélén levő dűlőúton ha­ladva egészen az 1124. hrsz. dűiőútig. Ezen a dűlőúton délkeleti irányban és az 1197. hrsz. úton a község felé haladva az 554. hrsz. közterület. Innen az 1480. hrsz. vizesárkon áj az 1376. hrsz. telket megkerülve déli irány­ban az 1478. hrsz. dűlőúton haladva, majd az 147r; 3. hrsz. dűlőútat metszve az 1387. hrsz. telek délnyugati szélén, azután az 1338, 1430, 1431, 1432, 1434, 1437 1, 1437/2. és 1438. hrsz. telkek ugyancsak délnyugati szélén az 1475. hrsz. mezei úthoz ér. Ezen északi irányban a község széléig visszatérve és megkerülve a „falukútja" fölötti 1439. hrsz. telket és folytatólag az 552. hrsz. úten dél felé fordulva az 1476. hrsz. dűlőúton keleti, majd déli irányban az 1643. hrsz. útra tér és azon déli irány­ban megy végig. Az út végétől az 1648. hrsz. telek déli, majd az 1720. és 1721. hrsz. telkek nyugati szélén és ez utóbbi déli szélén az 1729. hrsz. elhagyott kőbánya északi szélén leér az 550. hrsz. községi útra, majd azon déli irányba fordulva az 1802. hrsz. erdei útig. Erről az útról a Szőke patakon át a Terimpex üdülő 405. hrsz. udvará­nak déli szélén az 1807/2. hrsz. szálerdőhöz ér. Az erdő szélén visszafordulva északi irányban, a község és az erdő szélén az 1806. hrsz. elhagyott kőbányát megkerülve, végig az erdő északi szélén, eljut a Komlósvölgybe és annak árkát metszve a 605. hrsz. ingatlan déli szélén eléri a visegrádi erdőt. A megyei határon észak felé a 605, 606. és 609. hrsz. telkek keleti szélén ismét a vizes­árok a határ és azon végigmenve újra a 11. számú Budapest—esztergomi főközlekedési műúthoz ér a Duna jobb partján a 105 m tengerszint feletti magassági pont­hoz. Ettől a ponttól a Duna jobb partján felfelé menve a dömösi hajóállomáshoz, majd a dunai révátkelési pont­hoz ér. Folytatólag a határ a Szőke patak torkolatát metszve a dunai strandon át a kiindulási ponthoz, a 759. hrsz. dűlőút északi végéhez ér. (36.320/1958. Eü. M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom