Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 14. szám

14. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 103 tára kötni még abban az esetben sem szabad, ha közöttük és a vízvezetéki nyomócsőhálózat között a b) pont szerinti összeköttetést elkészítették. b) A különféle rendeltetésű (gáz, gőz stb.). fémből készült csővezetékeket legalább- egy helyen, az épület legalsó szintjén, a vízvezetéki nyomócsőhálózattal össze kell kötni. c) A tömbön belül legalább 7 épület vagy 100 m homlokzati hossznak megfelelő épület vízvezetéki nyomócsöveit egymással össze kell kötni. 4. §• (1) Ha a 3. § a) pontjában megjelöli" fémből készült vízvezetéki nyomócsőhálózatban a 21/1956. (Tg. É. 23.) O. T. számú utasítás ellenére is lenne Pvc^k anyagú vagy egyéb rem vezető anyagból készült csőszakasz, azt vagy ki kell cserélni fémcsővel, va^y át kell hidalni a (2) bekezdésben megjelölt módon. (2) A 3. § b) pontjában elrendelt összekötést az MSZ 172. számú szabványnak a földelő vezetékekre vonatkozó előírásai szerint kell elkészíteni. Az összekötővezető rozsdásodás ellen védett idomacél is lehet, ha keresztmetszete legalább 100 mm2 és legkisebb vastagsága 2 mm. A csatlakozó bilincseket hozzáférhető módon, a légtérben szabadon, vagy falba süllyesztett dobozban kell elhelyezni. (3) A 3. § c) pontjában elrendelt összekötő vezetéket az MSZ 172. számú szabványban a földelő vezetőkre előírtak szerint kell elkészíteni. Vas-, illetve acélvezető legalább 100 mm2 keresztmetszetű legyen. E vezeték a talajban is elhelyezhető, ha az idomacél legkisebb vastagsága 8 mm, illetőleg a köracél anyag átmérője legalább 12 mm, 5. §. (1) A 3. § c) pontjában előírt vízvezetéki nyomócsövek összekötésekor az MSZ 4851. számú szabvány szerinti méréssel kell meggyőződni, hogy az összekötött vízvezetéki nyomócsőhálózat mint védőföldelés, az MSZ 172. számú szabvány előírásait kielégíti-e. r r (2) Ha az (1) bekezdésben előírt meres a toldelés eredő szétterjedési ellenállására még megengedptt legnagyobb értéknél nagyobbat eredményezne a vízvezetéki nyomócsőhálózatot védőfoldelesre csak akkor szabad felhasználni, ha annak eredő szétterjedési ellenállását mesterséges földelőkkel a szükséges értékre csökkentették, 6. §. Nem zárt beépítésű telkek épületein belül a vízvezetéki nyomócsőhálózatot csak akkor szabad védői óldelésre felhasználni, ha a 3. § a) és b) pontjaiban, valamint az 5. §-ban előírt rendelkezéseket teljesítették, 7. §, (1) Ha a gazdaságosság szemelőtt tartásával a Vhr. hatálybalépése után felépülő épületekben az érintésvédelmet a R. 1. § (2) bekezdés alapján más megfelelő módon kívánják megoldani, a megoldás módját a kiviteli tervekben meg kell tervezni, és az érintésvédelmet a terveknek megfelelően kell elkészíteni. Ez esetben a városi (fővárosi, váro-i kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottságának építési szakigazgatási szerve engedélyét nem keJJ kikérni. (2) Ha az új épületben az 1. §-ban megjelölt érintésvédelmet alkalmazzák, az épület áta( (használatbavétele) előtt meg kell mérni a földel5 szétterjedési ellenállását és ha az a megengedettnél nagyobb, mesterséges földelőkkel az előírt értékre kell csökkenteni. Ennek megtörténtét és a mérés eredményét a beruházó köteles a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni és annak egy példányát három napon belül az áramszolgáltató vállalatnak megküldeni. (3) Az áramszolgáltató vállalat területileg illetékes szerve az új épületek villamos csatlakozása-' nak bekötésével egyidejűleg köteles a mérés megtörténtét a jegyzőkönyvből, az esetleges mesterséges földelések és az Összekötések ép állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni. 8. §. (1) A R. és a Vhr. életbelépte előtt elkészült vagy használatba vett épületekben a 3—5. §-okban előírt összekötéseket 1960. évi december hó 1. napjáig kell elkészíteni. (2) Az elkészített összekötések és az esetleges külön földelések helyéről a kivitelező szerv köteles vázlatot készíteni és azt a ház tulajdonosának (birtokosának), illetve kezelőjének átadni. 9. §. (1) A ház tulajdonosa (birtokosa), illetve kezelője köteles évenkénti időközökben erre képesített és jogosított vállalattal, szervvel vagy személlyel el-* lenőriztetni, hogy az összekötések, illetve az esetleges mesterséges földelők megfelelnek-e a 3—5, §-okban előírt követelményeknek. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni. (2) A naplóba az ellenőrző közeg köteles észre-* vételeit bejegyezni, a bejegyzést keltezessél és átírásával ellátni és a naplót a ház tulajdonosának (birtokosának), illetve kezelőjének átadni és azt vele aláíratni. Az ellenőrzési naplót a lakónyilvántartási könyv vezetésére kötelezett személynél kell őrizni. (3) A tapasztalt hiányosságokat a ház tulajdo-i nosa (birtokosa), illetve kezelője köteles haladéktalanul megszüntetni. (4) Ha 1960. évi december hó 1. napja előtt, vagy az (1) bekezdésben előírt évenkénti elk íőrzések közötti időszakban a háztulajdonosnak (birtokosnak) vagy kezelőnek bármely úton tudomására jut az érintésvédelmi rendszer rendellenessége vagy hiányossága, köteles az (1) bekezdésben előírt évi ellenőrzésnek megfelelően azonnal rendkívüli ellen-« őrzést kérni és egyben az érdekelteket az érintésvédelmi rendszer meghibásodásáról értesíteni*