Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 8. szám

8. szám. TA N ACS() K K (l ZI í>N Y E 67 Vegyes rendelkezések A kisipar gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezése. 1. Korábban szabad iparként gyakorolt és képesítéshez kötött iparrá nyilvánított tevékenységre iparigazolvány kiadása. Azoknak, akik a 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet* értelmében újonnan képesítéshez kötött ipart fbetton és műkőárukészítő, daráló, gép járműservice, gumiárukészítő) korábban — az akkor hatályos törvényes rendelkezéseknek megfelelően — szabadiparként már gyakoroltak és ha ezt az iparigazolvány megszűnését bizonyító határozattal, vagy iparlajstromkivonattal igazolni tudják, újabb ilyen iparigazolvány iránti kérelmükhöz mesterlevelet bemutatniok nem kell. (3003/IV/l—1958. sz. leirat). 2. Fényképészipari megrendelésgyűjtés. A fényképészipari megrendelésgyűjtést szabályozó 30/1955. (Kip. É. 9.) Kip. M. sz. utasítás** 1. pontjában említett lakhely (telephely) alatt azt a községet, várost (Budapesten a főváros egész területét) kell érteni, ahol a fényképész kisiparosnak a, telephelye van. (3020/IV/l—1958. sz. leirat.) 3. Bútornádazás iparjogi minősítése. A bútornádazás iparigazolvány alapján gyakorolható szabad ipar, de a képesítéshez kötött kosárfonó ipar rriúnkakörébe is beletartozik. (3004,'IV/l—1958. sz. leirat.) 4. Mestervizsgára bocsátás 8 évi szakbavágó gyakorlat alapján. Az 1958. évi 9- sz. tvr. 4. § (2) bek. értelmében a megyei (fővárosi, rnej|yei jogú városi) tanács vb. ipari osztálya által tö&én^r^kivételes mestervizsgára bocsátáshoz szükséges szákmai gyakorlatot az idézett tvr. végrehajtásáról szóló 2/1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 10. § (1) bekezdése szerint munkakönyvvel vagy munkáltatói bizonyítvánnyal kell igazolni. Munkáltatói bizonyítvány alatt ebben az esetben a munkáltató által a szakmai gyakorlat igazolása céljából kiállított bizonyítványt kell érteni. Munkáltatói bizonyítványként kell elfogadni a munkáltatónak a szakmai gyakorlattal kapcsolatban közjegyző előtt tett nyilatkozatát is, valamint a munkáltatónak segítő családtagja (felesége, gyermekei, unokái, szülei, nagyszülei) szakmai gyakorlatának igazolása végett kiállított bizonyítványát is. A másodfokú iparhatóságnak azonban nemcsak joga, hanem kötelessége is a munkáltatói bizonyítványban, közjegyző előtt tett nyilatkozatban igazolt szakmai gyakorlat tekintetében vizsgálatot lefolytatni vagy a szakmai gyakorlat helye szerint illetékes tanács vb. ipari osztálya (csoportja) útján lefolytattatni, ha a munkáltatói bizonyítványban foglalt adatok tekintetében kétség merül fel. A kérelmező lakhelye szerint illetékes tanács vb. rendszerint tájékoztatást tud adni arra vonatkozólag, hogy kérelmező a munkáltatói igazolványban megjelölt időben hol és milyen minőségben dolgozott. A vizsgálatkor a kérelmező munkakönyveit (régit és újat) is be kell kérni és az ezekben foglalt adatokat is össze kell hasonlítani a munkáltatói bizonyítványban foglalt adatokkal A vizsgálat során az SZTK adatokat is be kell szerezni. El kell utasítani a kérelmezőt mestervizsgára bocsátás iránti kérelmével, ha a vizsgálat eredménye nem kedvező, illetve a vizsgálat során kiderül, hogy a munkáltatói bizonyítvány valótlan adatokat tartalmaz, vagy a vizsgálat bármely okból nem folytatható le és a munkáltatói bizonyítvány adatai tekintetében kétség merül fel. (3002/ IV/1—1958. sz. leirat.) 5. Bútorlapkészítés. A bútorlapkészítés az asztalos ipar munkakörébe tartozik ugyan, azonban az Országos Erdészeti Főigazgatóság álláspontja értelmében nem kisipari * A jelen fejezetben hivatkozott 1958. évi 9. számú törvényerejű rendeletet (ipartörvény) és végrehajtási rendeletét [2/1958. (V. 1.) Kip. M.] — egybedolgozott szöveggel — a Tanácsok Közlönye 1958. évi 38. száma közli. ** Az idézett utasítás a Tanácsok Közlönye 1955. évi 16. számában jelent meg. feladat és ezért kizárólag bútorlapkászítésre jogosító iparigazolványt kiadni, vagy asztalos iparigazolvany alapján kizárólag bútorlapkészitő ipart gyakorolni nem leiiet. Az asztalos kisiparos az ipar igazolványa alapján bútorlapkészítéssel csak az általa készített bútorokhoz szükséges mértékben foglalkozhat. (2365,1V/l—1358. sz. leirat.) 6. Földművesszövetkezetek húsipari tevékenysége. A könnyűipari miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének 30/1954. (1955. évi Kip. É. 3. sz.) számú együttes utasítása (2) bek. a) pontja szerint a kisegítő üzemet létesíteni kívánó földmű vessző vetkezeti szerv iparigazolványt tartozik kérni az illetékes járási (városi városi kerületi) tanács vb ipari osztályától (csoportjától). A kérelemben a felelős vezetőt be kell jelenteni. Képesítéshez kötött (hentes, mészáros stb.) ipar esetében a felelős üzletvezetőnek az iparűzés általános feltételein (nagykorúság, erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet) kívül a kisipar gyakorlásáról szóló tvr-ben előírt szakképzettséget is igazolni kell, azaz vagy mesterlevelet kell bemutatnia, vagy azt kell igazolnia, hogy a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal már rendelkezett. (3018 IV/1—1958. sz. leirat.) 7. Mészégető kisiparosok áruértékesítése. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 17 § (2) bekezdése és az ennek végrehajtásáról kiadott 2,1958. (V. 1.) Kip. M. sz. rendelet 33. § (1) bekezdése értelmében a mészégető kisiparosok az általuk előállított meszet telephelyükön, valamint a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével vásárokon és heti piacokon hozhatják forgalomba. A mészégető kisiparosoknak arra irányuló kérelme, hogy az általuk előállított meszet az előbb felsorolttól eltérő más módon (pl.: házalás útján) is forgalomba hozhassák, törvényes lehetőség hiányában nem teljesíthető. A mészégető kisiparosok telephelye legtöbbször nem azonos a mészégetés helyével, mert a mészégető kisiparosok telphelyének azt a helyiséget, lakást vagy irodát (s ez lehet a mészégetés helyén is, de legtöbbször nem ott van) kell tekinteni, ahonnan ipari tevékenységüket irányítják, azaz ahol a megrendelőiket fogadják, levelezésüket folytatják és üzletkötéseiket végzik. A mészégető kisiparos iparigazolványának a kiállítása is arra a telephelyre (lakásra, vagy irodára) történik, ahonnan ipari tevékenységét irányítja. (3174/IV/l—1958. sz. leirat.) 8. Toronyóra javítás. A toronyórák javítása az órás ipar munkakörébe tartozik, amennyiben azonban helybeli vagy környékbeli órás iparos arra nem vállalkozik, az esetben a javítást műszerész, lakatos és kovács kisiparos is elvégezheti. (3286/IV 1—1958. sz. leirat.) 9. Kisipari működési engedéllyel rendelkezők mestervizsgára bocsátása. A mestervizsgára bocsátás szempontjából munkakönyvvel igazolt szakbavágó gyakorlatnak kell tekinteni azt az időt, amely alatt a folyamodó szakmunkásbizonyítvány (segédlevél) alapján kiadott kisipari működési engedély birtokában az ipart gyakorolta. (3338/IV/l—1958. sz. leirat.) 10. Postaszállítók iparigazolványa. A Postával szerződéses viszonyban álló és kizárólag a postaanyagot szállító fuvarosoknak — ha más fuvarozási tevékenységet nem folytatnak — iparigazolványra nincs szükségük (3359/ IV 1—1958. sz. leirat.) 11. Eljárás panasz és ügyészi óvás esetén. A panasszal kapcsolatos eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.* 64., 65., és 66. §-ai, míg az ügyészi óvással kapcsolatos eljárást ugyanezen tv. 60. és 61. §-ai szabályozzák. Ha tehát a fővárosi, megyei, megvei jogú városi tanács vb. ipari osztályainak, mint másodfokú iparhatóságnak a határozatát panasszal támadják meg a 65. § (2) bekezdése értelmében — felettes szervként — a fővárosi, megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanácb végrehajtó bizottságának kell eljárnia. Ha pedig a másodfokú iparhatóság határozata ellen az ügyészség él óvással és ha az iparhatóság az óvást alap* Az idézett törvényt a Tanácsok Közlönye 1957. évf 38. száma közli.