Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57 nálóival a lakáscsere céljából magánjogi megállapodást kell létesíteni. (3) A 67/1957. NIM. (NIM. É. 34.) 6. §-ában foglalt kedvezmények a jelen utasítás alapján értékesítendő ingatlanok esetében nem alkalmazhatók. (4) A bányászlakásoknak a Vhu. 3. § (1) bekezdésében meghatározott dolgozók részére történő értékesítését az illetékes vállalattal együttműködve az Országos Takarékpénztár szervezi és bonyolítja. Az adás-vételi szerződést az Országos Takarékpénztár illetékes megyei fiókja köti meg a vevővel. (5) A lakást vásárolni szándékozó dolgozó vételi igényére vonatkozó kérelmét az OÍ> szágos Takarékpénztár területileg illetékes fiókjához nyújtja be. A dolgozó kérelmét munkáltatója az illetékes szakszervezeti bizottság meghallgatásával véleményezi. A véleményezésben egyidejűleg igazolni kell a kérelmező munkahelyi beosztását és havi illetményét. (6) A lakások és a hozzájuk tartozó telkek értékesítése a Pénzügyminisztérium és a Nehézipari Minisztérium által már korábban együttesen megállapított eladási árakon történik, (7) A vásárló dolgozó legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg az Országos Takarékpénztárnak készpénzben tartozik megfizetni a vételár legalább 10% -át, Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vá-* sárló ugyancsak készpénzben tartozik egyszeri kezelési költség címén a vételár 2 %-át megfizetni. (8) A készpénzelőleg befizetése után fenn* maradó vételár hátralékot a vásárló legfeljebb 30 év alatt, évi 2%-os kamat mellett, havi egyenlő részletekben tartozik kiegyenlíteni, (9) Aki kölcsöntartozását a törlesztésre az adás-vételi szerződésben megállapított határidő előtt fizeti vissza, annak a visszafizetéskor fennálló tartozás összegéből annyiszor 1% engedményt nyújt az Országos Takarékpénztár, ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását. (10) A jelen utasítás alapján történő in^ gatlanvásárlás mentes a vagyonátruházási illeték alól. (11) A megvásárolt lakások (ingatlanok) 15 évig teljesen házadómentesek és első öröklés esetében mentesek az örökösödési ille^ ték alól. Az adás-vételi szerződésben ki kell kötni, hogy az ingatlant a vételáihátra^ lék fennállásának időtartamáig, ha pedig a vételár kiegyenlítése 5 éven belül történik, úgy a szerződés megkötésétől számított 5 évig elidegenítési és terhelési tilalom terheli és ezeket az Országos Takarékpénztár javára telekkönyvileg is biztosítani kell. (12) A tulajdonjog telekkönyvi bekebelezéséről az Országos Takarékpénztár gondoskodik. A tulajdonjogot a telekkönyvbe csak az Országos Takarékpénztárt illető jelzálognak, terhelési tilalomnak és elidegenítési tilalom* nak egyidejű feljegyzésével lehet bekebelezni. (13) Az értékesítendő családiházak kezeié* séről és fenntartásáról a vásárló birtokbahelyezéséig a vállalat köteles gondoskodni, Vhu. 4. §. Az utasítás a kihirdetés napján* lép hatályba; a 105/1958. (P. K. 2.) P. M. szá* mú együttes utasítás* 1. §-a hatályát vesztit Polónyi Szűcs Lajos s. k., Lévárdi Ferenc s. k., a pénzügyminiszter a nehézipari miniszter első helyettese. első helyettese. * Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1958. évi 6. számában jelent meg. A könnyűipari miniszter 1/1959. (Kip. É. 3.) Kip. M. számú utasítása a konfekcióipari vállalatok és szövetkezetek méteráru cseréjéről. Az 1959. január 1. napján életbelépett új termelői árrendszer alapján a minisztériumi és tanácsi konfekcióipari vállalatok és kisipari szövetkezetek alapanyagaikat nettó, illetőleg pamut- és nyomott selyemáruknál konfekció átadási áron szerzik be. A belkereskedelmi vállalatok viszont változatlanul bruttó termelői áron végzik beszerzéseiket. Az árkülönbség miatt esetleg keletkező indokolatlan többletnyereség, illetőleg veszteség megakadályozása céljából a következő utasítást adom: 1. A minisztériumi és tanácsi konfekcióipari vállalatok és kisipari szövetkezetek 1959. január 1-től belkereskedelmi vállalattal mérterárut közvetlenül nem cserélhetnek. 2. Ha a belkereskedelem igényeinek kielégítése, illetőleg a zavartalan gyártásmenet biztosítása esetenként méterárucserét tesz szükségessé, a minisztériumi és tanácsi konfekcióipari vállalatok és kisipari szövetkezetek csak egymással, vagy a Ruházati Exportcikk- és Textilértékesítő Vállalattal cserélhetnek méterárut. 3. Azok a vidéki tanácsi konfekcióipari vállalatok és kisipari szövetkezetek, amelyek méteráru-ellátását a nagykereskedelmi vállalatok végzik, az esetleg szükséges visszáruzás pénzügyi lebonyolítását kizárólag a Ruházati Exportcikk- és Textilértékesítő Vállalaton keresztül végezhetik. Ez a rendelkezés nem érinti a nagykereskedelmi vállalat és a tanácsi konfekcióipari vállalat, illetőleg szövetkezet között fennálló szerződéses kapcsolaton alapuló kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. Horváth Gyula s. k., könnyűipari miniszterhelyettes.