Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 5. szám

5. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43 7. A beváltott, hitelleveleket a kiállító OTp. fiók ellen kell inkasszóra benyújtani. 8. Hatályon kívül helyezem a 83/1958. (K. É. 30.) Bk. M. ezámú utasítás 1. pontjának A és B hitellevélre vonatkozó rendelkezését. 9. A ruházati áruvásárlási kölcsön akció propagandája — figyelemmel a cikkek körének módosítására — egyes árucikkeket nem propagálhat, hanem az csak a kijelölt boltokra és általában ruházati cikkekre vonatkozhat. Tausz János s. k., belkereskedelmi miniszter. t. számú melléklet a 2/1959. (K. É. 1.) Bk. M. számú utasításhoz. Hitellevél ellenében árusító ruházati boltok kijelölése. Budapest 1. Calvin téri áruház, 2. Kis-Üt.törő Áruház (Szent István krt. 24.)i 3. V., Tanács krt 16—18., 4. VII., Thököly út 24., 5. XI., Bartók Béla út 36—38., 6., XIV., Bosnyák tér 4., 7. XX., Kossuth Lajos u. 40. (Pesterzsébet), 8. XXI.,'Rákóczi Ferenc u. 129. (Csepel). Miskolc 1. Miskolci Állami Áruház 1. sz. fiókja, 2. Széchenyi u. 84 (Vegyes ruházat). Pécs 1. Kossuth Lajos u. 10 (Vegyes ruházati bolt). Szeged 1. Tisza Lajos krt 1. sz. (Vegyes ruházati bolt.) Debrecen 1. Debreceni Áruház „CORVIN" fiókjaj 2. Vöröshadsereg útja 1. sz. vegyes ruházati bolt. A munkaügyi miniszter 101/1959. (1) Mü. M. számú utasítása a tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervében dolgozók szakvizsgáztatásáról, A tanácsok végrehajtó bizottságai munkaügyi szakigazgatási szerveinek szervezetéről és működéséről, valamint a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek munkaügyi feladatairól szóló 25/1957. (13) Mü. M.*, továbbá az ezt kiegészítő 109/1958. (8) Mü. M. számú* utasítások maradéktalan végrehajtása, a munkaügyi tevékenység színvonalának javítása és kellő színvonalra emelése érdekében az alábbi utasítást adom ki: 1. A tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szerveiben dolgozó osztályvezetők^ • Az idézett utasításokat a Tanácsok Közlönye 1957. évi íie* illetve 1958. évi 88. száma közli. nek és ügyintézőknek — a továbbiakban meghatározottak szerint — munkaügyi szakvizsgát kell tenniök. 2. A tanácsok v. b. munkaügyi szakigazgatási szervében osztályvezetői, illetve ügyintézői munkakört csak azok tölthetnek be, akik a munkaügyi szakvizsgát eredménnyel letették. 3. A munkaügyi szakvizsgát a jelenleg már a tanácsok v. b. munkaügyi szakigazgatási szerveiben dolgozóknak alapfokon 1959. december 31-ig, középfokon 1960. december 31-ig, az újonnan alkalmazásra kerülő dolgozóknak pedig az alkalmazástól számított 1, illetve középfokon 2 éven belül kell letenni. 4. Azok, akik a meghatározott időn belül bár* mely oknál fogva nem teszik le a munkaügyi szakvizsgát, illetve a felkészültségük a szakvizsgára nem volt kielégítő, egy ízben pótvizsgára bocsáthatók a rendes vizsga idejét követő hat hónaoon belül. 5. Nem kell letennie a munkaügyi szakvizsgát annak a dolgozónak, aki Közgazdaságtudományi Egyetemi végzettséggel rendelkezik. A Jogtudományi Egyetemet, Gazdasági és Műszaki Akadé-> miát, Számviteli Főiskolát, vagy Közgazdasági Technikumot végzett dolgozó felmentését kérheti a munkaügyi szakvizsga azon részei alól, melyek-i bői az iskolán vizsgát tett. 6. A munkaügyi szakvizsga letétele alól a munkaügyi miniszter rendkívüli esetben felmentést adhat. Az erre vonatkozó kérelmet a vizsga időpontját megelőzően legalább három hónappal keli a Minisztériumhoz felterjeszteni. 7. A munkaügyi szakvizsga témaköre az alábbi: Munkajog, munkaügyi statisztika, munkaerősazdálkodás, bérügy, szociálpolitika, közgazdasági és tervgazdálkodási kérdések. A szakvizsga részletes anyagát, valamint a tananyag elsajátításához szükséges szakirodalom jegyzékét, a tanulás és vizsgáztatás kérdéseit összefoglaló „útmutatót" az érdekelt szervek közvetlenül megkapják. 8. A munkaügyi szakvizsga — a vizsga témakörétől függően — alapfokú, középfokú, felsőfokú. A járási és járási jogú városi tanácsok v. b. munkaügyi szakigazgatási szervének ügyintézői alapfokú, a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi tanács v. b. munkaügyi szakigazgatási szervének ügyintézői középfokú, osztályvezetői pedig a felsőfokú munkaügyi szakvizsgát tartoznak letenni. Magasabbfokú vizsgára csak az jelentkezhet, aki az alsóbbfokút eredményesen letette. Kivétel ez alól az érettségizett vagy annál magasabbfokú iskolát végzett dolgozó, aki alapfokú vizsga nélkül is jelentkezhet középfokú munkaügyi szakvizsgára, azonban itt az alapfokú vizsga anyagából is ^ kell számolnia. 9. A munkaügyi szakvizsga díjtalan. A szakirodalom beszerzési költségei a vizsgázót terhelik. 10. A munkaügyi szakvizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni, A vizsgabizottság három tagú*