Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 92. szám

92. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 977 számított kamat összege 5000 forintnál kevesebb nem lehet. A költségvetések benyújtása után a Bank a kényszerhitel számla egyenlegét a beruházás előirányzatának terhére vezeti át. (20) A Bank -a kirótt bírságot és felszámított kamatot vállalatok esetén azok egyszámlájáról, költségvetésből gazdálkodó szerveknél azok „Fedezetlen tételek függőszámlú"-járól hívja le. 8. §. A leállított beruházások elszámolása. (1) A leállított beruházások állagának megóvásával és a leállítás költségeinek elszámolásával kapcsolatban a 3611—20/1953. (Tg. É. XI. 23.) P. M., valamint a 61954. (Tg. É. IV. 23.) ü. É. H.—É. M. sz. utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a) az állagmegóvással és a leállítással kapcsolatos első költségeket (pl. ideiglenes tetőzet létesítése) az irányító hatóság által megállapított éves előirányzat terhére kell elszámolni, b) az építkezés, továbbá a technológiai berendezések szerelésének helyszínére (munkahelyre) szállított, be nem épített anyagok, előregyártott elemek, szerkezetek, berendezések, felszerelések stb. átvételére a beruházó csak akkor kötelezhető, ha ezek különleges jellegüknél fogva máshol nem alkalmazhatók; a helyszínre szállított egyéb készletek értékesítéséről, megóvásáról a kivitelező vállalat köteles gondoskodni. (2) A leállított beruházások állagának folyamatos megvédéséről, őrzéséről a beruházó (a szállítónál tárolt gépek és berendezések esetében a szállító) köteles gondoskodni és ráfordításait költségként elszámolni. Ha a folyamatos állagmegóvás és őrzés költségei a beruházóra aránytalan terhet jelentenek, a beruházó a Banktól költségtérítést kérhet. 9. §. A beruházások iizembehelyezésével és elszámolásával kapcsolatos rendelkezések. (1) A megvalósult beruházások vonatkozásában a beruházások üzembehelyezéséről szóló 10/1955. (Tg. É. 17.) O. É. H. sz. utasításnak a beruházások pénzügyi elszámolására és értékelésére vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a 38,1956. sz. M. B. B. közlemény előírásait kell alkalmazni. (2) Az üzembehelyezésről (részleges üzembehelyezésről), illetve a beruházásnak az állóeszközállományba történő felvételéről a beruházónak az üzembehelyezési (részleges üzembehelyezési) jegyzőkönyv, illetve a műszaki tervezést nern igénylő (kizárólag beszerzés jellegű) beruházások esetében a pénzügyi elszámolás beküldésével kell a Bankot értesítenie. (3) A tervévi befejezéssel tervezett, de határidőre üzembe nern helyezett beruházásokra történt folyósítások után a Bank a tervévet követő év január 1-től kamatot számít fel. A beruházónak a kamatfizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg az üzembehelyezési eljárás alá vont beruházásnál a beruházás üzembehelyezése, egyéb esetben a beruházásra vonatkozó pénzügyi elszámolásnak a Bankhoz való beküldése meg nem történik. A Bank a befejezési határidőt a jóváhagyott program, az engedélyezési okmány, egyéb esetekben az éves tervlebontás alapján vizsgálja. (4) A kamatfizetési kötelezettség a beruházás rendeltetésétől függetlenül mind a vállalati, mind a költségvetésből gazdálkodó beruházókra vonatkozik. (5) A Bank a beruházás megvalósítása során folyósított, el nem számolt összeg alapulvételével a kamat mértékét az alábbi táblázat szerint állapítja meg: 1 millió Ft-ig évi 3%) (minimálisan 1— 5 millió Ft között évi 2%.J 5000 Ft) 5—20 millió Ft között évi 1% 20—50 millió Ft között évi 3/40,0 50 millió Ft felett évi 1/2% (6) A Bank a felszámított kamatot működő vállalatok esetén azok egyszámlájáról, költségvetésből, gazdálkodó szerveknél azok „Fedezetlen tételek függőszámlá"-járól hívja le. A Bank által felszámított kamatot a vállalóknak költségként kell elszámolniok. A nem működő vállalatoknak a Bank által felszámított kamatot beruházási igazgatási költségként kell elszámolniok. (7) A beruházó nem emelhet kifogást a kamat felszámítása ellen azon a címen, hogy az üzembehelyezés feltételeinek biztosítása az irányító hatóság intézkedése, vagy mulasztása következtében nem történt meg. (8) A beruházó a szerződés határidőre történő teljesítésének elmulasztása esetén a kivitelezővé] szemben kötbérigényét köteles érvényesíteni. (9) A szerződés határidőre történő teljesítésének elmaradása esetén a Bank ellenőrizheti, hogy a beruházó az illetékes döntőbizottságnál a kötbéreljárás lefolytatását kérte-e. Ha az ellenőrzés alkalmával a Bank azt állapítja meg, hogy a beruházó a kivitelezővel szemben a kötbéreljárás lefolytatását a szállítási szerződésekről szóló 50/1955. M. T. számú rendelet 26. § előírásainak figyelembevételével nem kérte, jogosult az illetékes döntőbizottságnál tett bejelentéssel a kötbéreljárás lefolytatását kérni. (10) A Bank a kötbérigény érvényesítésének elmulasztása esetén a beruházóra egyszeri alkalommal a szerződés (építkezéseknél az éves kivitelezési szerződés) vállalati összege után legfeljebb 5% bírságot róhat ki a vállalat egyszámlája terhére. (11) A Bank a tervévi befejezéssel tervezett, de határidőre üzembe nem helyezett beruházásra történt folyósítás utáni kamatfelszámításról, valamint a kötbérigény érvényesítésének elmulasztása esetén kirótt bírságról a beruházót és irányító hatóságát értesíti. (12) A (9)—(10) bekezdésekben foglalt rendelkezésekét, valamint a (11) bekezdés előírásait a bírság tekintetében a lakóházjavítási munkák vonatkozásában is alkalmazni kell. A FELÚJÍTÁSOK TERVEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA 10. §. A felújítások tervezése. (1) A felújítások tervezésénél a felújítások fogalmáról és osztályozásáról szóló 42/1955. (Tg. É. 1053. 1.) OT. sz. utasítás, illetve az irányító hatóságok általmennek alapján kiadott utasítások rendelkezéseit kell alkalmazni a (2)—(4) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel. (2) A felújítási tervben a felújításokon túlmenően elő leiiet irányozni — az irányító hatóságok által kiadott szakmai utasítások figyelembevételével — a) a kiselejtezett állóeszközök pótlását, b) kisebb beszerzéseket és a térítés ellenében beszerezhető használt álioeszközök ellenértékét, c) a vállalati alapvető te.-melési és egyéb kapacitások jobb kihasználását akadályozó belső szűk keresztmetszetek feloldását célzó kisebb beruházásokat, d) a termelési és egyéb kapacitások gazdaságosabb üzemeltetését és üzembiztonságát elősegítő kisebb beruházásokat. (3) A felújítási tervben beruházási jellegű építési munkát nem lehet megtervezni. (4) A vállalatok termelési (szolgáltatási stb.) profiljít megváltoztató beszerzések, munkálatok a felújítási tervben nem irányozhatók elő.