Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 92. szám

92. szám. TANÁCSOK (2) Az utasítás 6., 7., 16. és 17. §-ainak rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a népgazdasági tervben előirányzott lakásépítkezésekre is, amelyek lebonyolítását az Országos Takarékpénztár végzi. Az Országos Takarékpénztárnál kezelt községíejlesztési alapból végzett beruházásokra és felújításokra az erre vonatkozó külön jogszabályok érvényesek. (3) A házkezelési igazgatóságok, az ingatlankezelő és községgazdálkodási vállalatok kezelésében levő ingatlanok javításának pénzügyi lebonyolítására — a jelen utasításban foglalt kiegészítésekkel — a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének a lakóházjavítási munkák elvégzésének szabályozásáról szóló 5156,1 1957. (T. K 19.) számú utasítása rendelkezéseit kell alkalmazni. I. A BERUHÁZÁSI TERV VÉGREHAJTÁSA ÉS PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA. 2. §. A beruházások tervezése. A beruházások tervezésénél a beruházási fogalmak alkalmazásáról szóló 57,1954. (Tg. É. XI. 10.) O. T. sz., valamint az ezt kiegészítő és módosító 20/1956. (Tg. É. 23.) O. T. sz. és az 1 1959. (Tg. É. 1.) O. T. sz. utasítások, valamint a 132—85/1/1955. (Tg. É. 25.) O. T. sz. és a 3,1957. (Tg. É. 2.) O. T. sz. közlemények rendé'kezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a térítés ellenében beszerzett használt állóeszközök fedezetét a beruházási tervben is meg lehet tervezni. 3. §. A beruházások engedélyezése. (1) A beruházást a gazdasági (fejlesztési) cél rögzítésével, a kapacitásbelépés időpontjának meghatározásával, a beruházás teljes előirányzatának, valamint a megvalósítás éves ütemének és ezen belül anyagi-műszaki mutatóinak megállapításával kell engedélyezni. (2) Az értékhatáron felüli beruházások engedélyezésének részletes szabályait az Országos Tervhivatal elnökének külön utasítása állapítja meg. (3) Az irányító hatóság vezetője, illetve megbízottja a beruházási program jóváhagyásával engedélyezi azokat az értékhatáron aluli beruházásokat, amelyekre beruházási programot kell készíteni. (4) Amennyiben az éves beruházási tervben csoportosan jóváhagyott beruházások között értékhatáron felüli beruházás is szerepel, ennek engedélyezésére az értékhatáron felüli beruházásokra vonatkozó szabályok érvényesek. (5) Azokat a 100 000 forint teljes előirányzatot meghaladó, építéssel összefüggő értékhatáron aluli beruházásokat, amelyekre beruházási programot nem kell készíteni, az irányító hatóság a beruházás lényeges adatait tartalmazó, szükségességét és gazdaságosságát indokoló „engedélyezési okmány" kiadásával engedélyezi. A termelő jellegű beruházás gazdaságosságát a beruházónak a termelés növekedésére, a beruházásnak a vállalati jövedelmezőségre gyakorolt hatására vonatkozó számításokkal kell alátámasztania. Az engedélyezési okmányt az 1. sz. függelékben ismertetett minta szerint kell elkészíteni. (6) A beruházási program jóváhagyásával és az engedélvezési okmány kiadásával engedélyezett értékhatáron aluli beruházások tervezését, valamint kivitelezését is engedélyezettnek kell tekinteni, ha az irányító halóság másként nem rendelkezik. Az irányító hatóságnak a megvalósítás évében a szükséges fedezetet éves beruházási tervében biztosítania kell. (7) Azokat az értékhatáron aluli beruházásokat, amelyekről sem beruházási programot, sem engedélyezési okmányt nem kell készíteni, az irányító hatóság a konkrét beruhá7.ási cél megjelölésével az éves tervlebontás során engedélyezi. KÖZLÖNYE 973 (8) Ha a tervezés, illetőleg a kivitelezés folyamán az engedélyezett beruházási cél megváltozik, a beruházás teljes előirányzata az engedélyezett teljes előirányzattol lü"„-nál nagyobb mértékben eltér, a beruházás a befejezésre előírt évben nern valósul meg, a részleges üzembehelyezés éve módosul, továbbá, ha a tervezési feladatban kimunkált gazdaságossági mulatok a beruházási programban jóváhagyott gazdaságossági mutatókkal szemben 20%-nál nagyobb romlást mutatnak, a beruházást újból engedélyeztetni kell. (9) A beruházási program módosítását az Országos Tervhivatal elnökének külön utasításában foglaltak szerint kell végrehajtani. Az értékhatáron aluli beruházásnál — amennyiben a (8) bekezdésben foglalt feltételek megváltoznak — az irányító hatóságnak az engedélyezési okmány, illetőleg az éves beruházási terv vonatkozó előírásának módosításával kell a változtatáshoz hozzájárulnia. (10) Az értékhatáron felüli beruházások engedélye: éséről (módosításáról) az Országos Tervhivatal, az értékhatáron alúli beruházásoK engedélyezéséről (módosításáról) a jóváhagyott beruházási program, az engedélyezési okmány megküldésével (módosításával), illetőleg az éves beruházási terv adatainak közlésével (módosításával) az irányító hatóság értesíti a Bankot. (11) A Bank a (10) bekezdés szerinti értesítés alapján a beruházó részére biztosítja a beruházás teljes költségelőirányzatának megfelelő pénzügyi fedezetet és azt az engedélyezés alkalmával előírt — az éves beruházási tervekben meghatározott — ütemben és anyagi-műszaki összetételben a beruházó rendelkezésére bocsátja. A Bank a költségelőirányzat pénzügyi fedezetének biztosításáról mind a beruházót, mind az irányító hatóságot értesíti. (12) A Bank a költségelőirányzat alapján biztosított pénzügyi fedezeten felül csak akkor teljesíthet fizetéseket, ha a többletköltség a beruházási programban, az engedélyezési okmányban megállapított teljes előirányzat 10%-át nem lépi túl. A teljes előirányzat 10%-át meghaladó fizetést a Bank akkor teljesít, ha a költségelőirányzat módosításáról az illetékes hatóság a Bankot értesítette. Az irányító hatóságnak az általa engedélyezett többletköltségek fedezetét az éves beruházási tervekben kell biztosítania. 4. §. A népgazdasági beruházási tervben előirányzott beruházások pénzügyi forrásai. (1) A beruházások pénzügyi forrása a nem működő vállalatoknál és a költségvetésből gazdálkodó szerveknél költségvetési juttatás, a működő vállalatoknál költségvetési juttatás és a beruházási hányad, amely költségvetési juttatásként kezelendő. (2) A működő vállalatok a beruházási tervükben előirányzott feladatok gyorsabb megvalósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti pénzügyi forrást vállalatfejlesz'ési alapjukból — terven felüli forrásként — kiegészíthetik. (3) A tanácsok beruházási tervében megtervezett feladatok kivitelezési ütemének meggyorsítása céljából a költségvetési juttatást a saját, vagy az érdekelt alsóbb fokú tanácsok rendelkezésére álló községfejlesztési alapból — terven kívüli forrásként — ki lehet egészíteni a Községfejlesztési Alap pénzkezeléséről szóló 141/1058. (P. K. 13.) P. M. sz. utasítás rendelkezései szerint. (4) A költségvetési juttatás és a beruházási hányad kiegészítésére a (2)—(3) bekezdés rendelkezései szerint a Bankhoz átutalt vállalatfejlesztési, illetve községfejlesziési alapot utólag visszavonni, vagy költségvetési juttatással helyettesíteni nem lehet. (5) A vállalatfejlesztési, illetve községfejlesztési alapból átutalt kiegészítő források maradványát a beruházások befejezése után a beruházó rendelkezésére kell bocsátani. Ilyen esetekben elsősorban a költségvetési juttatást kell felhasználtnak tekinteni.