Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 92. szám

92. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 971 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 50 1959. (XII. 30.) számú rendelete a gyógyszertárak, raktárak, telephelyek és üzlethelyiségek céljára történő kisajátításról. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a kisajátításról szóló 1955. évi 23. számú törvényerejű rendelet 1. §-a (2) bekezdésének I) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket ren-= deli: 1- §• (1) Az 1955. évi 23. számú törvényerejű rendelet* 1. §-a (2) bekezdésének a)—k) pontjaiban meghatározott eseteken felül ingatlant ki lehet sajátítani a) gyógyszertárak és azokkal egybeépített gyógyszereszlakások létesítése, illetőleg fenntartása céljára, b) az állami felvásárlás és az állami kereskedelem részére raktárak, telephelyek, illetőleg üzlethelyiségek létesítése és bővítése céljára, ha a raktár, illetőleg üzlethelyiség céljára használható helyiségek alapterülete a házingatlanban lévő helyiségek össz-alapterületének ötven százalékát meghaladja. (2) Raktár'és üzlethelyiség létesítése és bővítése céljára lakást nem szabad felhasználni. 2. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. * Az idézett törvényerejű rendelet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 48. számában jelent meg. Miniszteri rendeletek és utasítások A pénzügyminiszter 27/1959. (XII. 30.) P. M. számú rendelete a jövedelemadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról. A 6/1959. (I. 25.) Korm. számú rendelet1 végrehajtásáról kiadott és a 21/1959. (VIII. 12.) P. M. számú rendelettel módosított 19/1959. (VII. 18.) P. M. számú rendelet2 (a továbbiakban: Vr.) módosítása tárgyában a következőket rendelem: 1- §• A Vr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1 Az idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye ez évi 9. száma közli. 3 A rendelet a Tanácsok Közlönye ez évi 55. számában jelent meg. ,,2. §. (1) A kifizető szerv köteles az általa kifizetett díjak után járó adót megállapítani, levonni és befizetni. (2) Az adókulcs alkalmazásánál az ugyanazon személy részére a kifizető szerv által a naptári év folyamán előzőleg már kifizetett díjakat is figyelembe kell venni és az adót a naptári év folyamán kifizetett díjak együttes összege alapján kiszámított adóalap után kell megállapítani. A kiszámított adót a naptári év folyamán már korábban kifizetett díjak után levont és befizetett adókkal azonban minden esetben csökkenteni kell és a kifizetésre kerülő díjakból csak a fennmaradó adókülönbözetet kell levonni és befizetni. (3) Ha a több kifizetőhelyről származó évi díjbevétel együttes összege a) a munkaviszonyban nem álló személyeknél á 24.000 forintot, b) a munkaviszonyban álló személyeknél a 12.000 forintot meghaladja, a jövedelmet élvező személy köteles minden év január hó 15. napjáig az előző évi díj bevételeiről a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz adóbevallást adni. A bevallásban a díjbevételt és az abból levont adók összegét kifizetőhelyenként részletezni kell. (4) A több kifizetőhelyről származó díjbevétel együttes összege alapján az adóhatóság megállapítja a 85/1952. (IX. 25.) M. T. számú rendeletnek3 a 6 1959. (I. 25.) Korm. számú rendelettel megállapított 1. §-a alapján járó adó, valamint a több kifizetőhely által külön-külön levont adók közti különbözetet és azt kiveti. A kivetésről fizetési értesítést kell az adózó részére kiadni. A kivetett adókülönbözetet a fizetési értesítés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt lehet adópótlék mentesen megfizetni. (5) Az adó levonására kötelezett szerv a kifizetett díjakról, az adó kiszámításáról és a levont adóról .adózónként külön nyilvántartást köteles vezetni. Az adó levonására kötelezett szerv nyilvántartása alapján köteles minden év január hó 15. napjáig az adózó lakóhelye szerint illetékes adóhatóságot az előző évben kifizetett díjakról és a levont adók összegéről tájékoztatni. (6) A (3) és (G) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése miatt — az államnak okozott kár összegétől függően — az 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet4 1., illetőleg 5. §-a alapján adócsalás, illetőleg pénzügyi szabálysértés címén keil eljárni." 2- §• A Vr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,7. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származó jövedelem adóztatásáról szóló 3.420—42/1952. (P. K. 73.) P. M. számú, a képzőművészek adóztatásáról szóló 3 A rendeletet a Belügyi Közlöny 1952. évi 55. száma közli. 4 A törvényerejű rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye ez évi 37. számában!