Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 88. szám

88. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 943 munkájára a hosszabbított nyitvatartás idején az áruellátás zavartalan lebonyolítása érdekében feltétlenül szükség van, az így munkában töltött idejük helyett a későbbiekben szabadidőt kell biztosítani. Ahol a szabadidő későbbi biztosítására lehetőség nincs, a fent említett munkakörökben dolgozókat — elsősorban az élelmiszer szakmában — jutalomban kell részesíteni. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Miniszteri rendelet A munkaügyi miniszter 11 1959. (XII. 12.) Mü. M. számú rendelete a társadalombiztosítási nyugdíj folyósításával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról, A 67 1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 63. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem. 1. §• Az 5 1939. (V. 8.) Mü. M. számú rendelet* (a továbbiakban: Vr.) a következő 183, A. és 183/B §-okkal egészül ki: „183/A. § (1) A keresőfoglalkozást folytató nyugdíjasok öregségi és rokkantsági nyugdíjának korlátozására vonatkozó rendelkezések alapján nem lehet az öregségi és rokkantsági nyugdíj folyósítását korlátozni azon a címen, hogy a nyugdíjas a) a szerzői jog védelme alatt álló alkotásáért (művéért) díjazásban, b) tudományos, irodalmi vagy művészi alkotásával, műszaki megoldást célzó művével vagy egyéb tevékenységével szerzett érdemeinek elismeréseként az állam által adományozott díjban (Kossuthdíj stb.), • c) tudományos fokozata (tudományok doktora, tudományok kandidátusa) alapján illetménykiegészítésben .illetőleg a Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagjaként tiszteletdíjban részesül. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt mentesség illeti meg különösen a tudományos, irodalmi és művészeti alkotás (mű) szerzőjét, fordítóját, dramaturgját, szerkesztőjét, úgyszintén az eredeti alkotás (mű) és a fordítás lektorát, valamint az eredeti alkotás (mű) alkalmazásával (adaptálásával), zenei feldolgozásával (arrangement) vagy egyéb átdolgozásával létrehozott alkotás szerzőjét, tekintet nélkül az alkotás céljára (oktatás, tudomány, tájékoztatás, útmutatás, szórakoztatás stb.), to* A rendeletet a Tanácsok Közlönye ez évi 39. száma közli. vábbá az alkotás megvalósulásának módiára és alakjára. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt mentességet nem érinti az a körülmény, hogy a nyugdíjas az általa létrehozott alkotásért (műért) járó díjazást a tulajdonjog elidegenítése, az alkoúás (mű) sokszorosítása, nyomdai vagy más úton való rögzítése, bármely formában történő közlése vagy előadása, illetőleg egyéb célra való felhasználása címén kapta. (4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően az iparművész egyedi alkotásának művi úton történt sokszorosításáért járó díjazást abban az esetben lehet a 182. § (2) bekezdésének h) pontjában megjelölt korlátozás szempontjából figyelmen kívül hagyni, ha az egyedi alkotást a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának bíráló bizottsága az I. (iparművészeti tárgyak) vagy a II. (iparművészeti termékek) csoportba sorozta. (5) Annak a nyugdíja, aki származékos jogon (pl. öröklés vagy engedményezés alapján) részesül szerzői jogdíjban, a 182. § (2) bekezdés h) pontjában megjelölt korlátozás alá esik. 183/B. § (1) A nyugellátásoknak munkaviszony és keresőfoglalkozás címén történő korlátozásáról szóló rendelkezések alkalmazása szempontjából a munkaviszonyból származó munkabárt, valamint a 182. § (2) bekezdésének f)—h) pontjában meghatározott tevékenységből származó jövedelmeket egybe kell számítani. (2) Ha a munkaviszonyban álló nyugdíjasnak a 182. § (2) bekezdésének f)—h) pontjában meghatározott tevékenységéből származó jövedelme a havi 500 forintot meghaladja, az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítását a munkabér és a jövedelem együttes összegének figyelembe vételével kell a 182. § rendelkezései szerint szüneteltetni. (3) Ha a munkaviszonyban álló nyugdíjasnak a 182. § (2) bekezdésének f)—h) pontjában meghatározott tevékenységéből származó jövedelme a havi 500 forintot nem haladja meg, az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat a munkabér és a jövedelem együttes összegének figyelembe vételével a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra vonatkozó korlátozó rendelkezések szerint kell folyósítani, illetőleg szüneteltetni." 2- §• A Vr. 204. §-ának (1) bekezdése azzal egészül ki, hogy az ott megjelölt kereseti határösszeg szempontjából a Vr-nek e rendelettel kiegészített 183/A. §-a (1) bekezdése a)—c) pontjaiban meghatározott címen kapott djázást nem lehet figyelembe venni. 3- §• Ezen rendelet rendelkezéseit az 1959. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni; a Vr-nek e rendelettel kiegészített 183/B. §-a alapján azonban a nyugdíjas terhére tartozást visszamenőleg előírni nem lehet. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter,