Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

94. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE rokkantsági nyugdíjakat, a (2) bekezdésben meg­határozott esetek kivételével, a következők szerint kell felemelni: a) az 500 forintot meg nem haladó összegű, a munkabér hetvenöt százalékában megállapított öregségi nyugdíjakat az alapul vett munkabér szá2 százalékára kell felemelni; az így felemelt nyugdíj összege azonban 150 forintnál kevesebb és 500 forintnál több nem lehet; b) a 150 forintot el nem érő rokkantsági nyűg­öd akat 150 forintra kell felemelni; c) az 500 forintot meghaladó, de 800 forintnál kisebb összegű öregségi és rokkantsági nyugdíja­kat olyan összegre kell felemelni, amely a nyug­díjast a törvényerejű rendelet szabályainak alkal­mazásával megállapított öregségi, illetőleg rok­kantsági teljes nyugdíj címén megilletné; a nyug­díjak felemelt összege a 800 forintot nem halad­hatja meg. (2) Nem lehet felemelni azokat az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján megállapí­tott öregségi és rokkantsági nyugdijakat, amelyek folyósítására az Rny. 114. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezeket a nyugellá­tásokat csak az 1959. évi január hó 1. napján fennálló munkaviszony, illetőleg keresőfoglalko­zás megszűnése után lehet felemelni. Fel kell azonban emelni azokat az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, amelyeket az 1959. évi január hó 1. napján a 69/1954. (XI. 2.) M. T. számú rendelet 47. §-a (1) bekezdése a) és b) pontjának rendelke­zései szerint kellene folyósítani. Rny. 119. §. Az Rny. 118. §-a (1) bekezdése c) pontjának rendelkezései végrehajtása céljából a nyugdíjfolyósító szervek kérdőívet küldenek ki az érdekelt nyugdíjasoknak. A nyugdíjasok a kérdő­ívben anyagi és büntetőjogi felelősségükre uta­lással nyilatkozni kötelesek, hogy az 1929. évi ja­nuár hó 1. napjától nyugdíjuk megállapításának időpontjáig mennyi időt töltöttek nyugdíjra igényt­adó alkalmazásban, illetőleg öregségi és rokkant­sági biztosítás alá eső munkaviszonyban. Rny. 120. §. (1) Az Rny. 116. §-a (2) bekezdésé­ben említett szabályok, valamint az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján megálla­pított és 850 forintot el nem érő nyugellátások összegét az Rny. 17—19. §-ainak rendelkezései szerint házastársi pótlékkal kell kiegészíteni. Há­zastársi pótlékkal csak azok a nyugellátások egé­szíthetők ki, amelyeket az Rny. 113. §-a rendel­kezései szerint korlátozás nélkül kell folyósítani. (2) Az (1) bekezdés szerint megállapított házas­társi pótlék összegébe a korábbi rendelkezések alapján megállapított házastársi pótlékot és lak­bérsegélyt be kell számítani. (3) Az (1) bekezdés szerint járó házastársi pót­lékot az Rny. 116. §-a (2) bekezdésében említett szabályok alapján megállapított nyugellátásban részesülőknek akkor is meg kell állapítani, ha a korábbi rendelkezések szerint őket házastársi pót­lék nem illette volna meg. (4) Az Rny. 117. §-a rendelkezéseinek megfele­lően felemelt mezőgazdasági öregségi járadékot az Rny. 17. §-ának rendelkezései szerint házas­társi pótlékra igényjogosult házastárs után 50 fo­rint összegű házastársi pótlékkal kell kiegészíteni. (5) A korábbi jogszabályok szerint megállapí­tott házastársi pótlékot változatlan összegben kell tovább folyósítani, ha a nyugdíjas nyugellátásán nak az (1) bekezdés szerint házastársi pótlékkal való kiegészítésére nem jogosult. (6) Az 1959. évi január hó 1. napja után történő igénymegnyílás esetén a házastársi pótlékot az (1)—(4) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. (7) A házastársi pótlékra a jelen rendelkezések szerint nem igényjogosult nyugdíjasnak korábban már megállapított, de a folyósítást korlátozó ren­delkezések miatt szünetelő házastársi pótlékát a korlátozás okának megszűnése után a korábban megállapított összegben újból folyósítani keli. Rny. 121. §. (1) Az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján meg­állapított rokkantsági járadékot, a bányanyugbért, a baleseti járadékot, valamint az 1951. évi 30. számú és az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági nyug­díjat a felemelt nyugellátásra igényt adó kor­határ elérése, illetőleg állapotváltozás esetén módosítani kell. Ilyen esetben a nyugellátást olyan összegben kell megállapítani, mint ameny­nyi a jogosultat az 1958. évi december hó 31. nap­ján érvényben levő jogszabályok szerint meg­illette volna, s az így kiszámított összeget kell az Rny. 116., 118. és a 120. §-aiban foglalt ren­delkezések szerint felemelni. (2) Abban az esetben, ha a nyugdíjas nyug­díjának megállapítása után elszenvedett üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján megállapí­tott baleseti járadék harminc, illetőleg ötven szá­zalékával kiegészített nyugellátásban részesül, az emelés, illetőleg a házastársi pótlékkal való ki-* egészítés szempontjából a nyugellátásnak a bal­eseti járadékrész nélküli összegét kell figyelembe venni. A hozzátartozói nyugellátások felemelése. Rny. 122. §. (1) A Tny. rendelkezései szerint állandó özvegyi nyugdíjra igényjogosult özvegy-^ nek az Rny. 116. §-a (2) bekezdésében felsorolt jogszabályok alapján megállapított özvegyi nyug­díját a Tny. hatálybalépésétől az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet szerint járó nyug­díjpótlékkal kiegészített összegben kell folyósítani abban az esetben is, ha az özvegy munkaviszony­ban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. (2) A nyugdíjpótlékkal kiegészített és 400 fo^ rintot el nem érő özvegyi nyugdíjakat huszonöt százalékkal fel kell emelni. A felemelt özvegyi nyugdíj 250 forintnál kevesebb és 400 forintnál több nem lehet. Az emelés összegébe az özvegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom